szerda, május 27

jaj.

"Annyira rossz... Valaki belémesik, én meg alaposan kiábrándulok belőle.
Most, kamaszkorom alkonyán, mikor a pattanásaim a reneszánszukat élik, belémesik valaki...
És én is szeretek vele lógni, meg minden, de... ilyen szempontból teljesen leblokkol.
Fúj. Csak ennyit tudok mondani."
Ezt írtam 2007 decemberében. Ebből is látszik, milyen hálátlan az ember, az kell neki, ami nincs. De már megvolt. Csak akkor nem kellett. Atya Isten!

1 megjegyzés:

  1. Igen, ez általában mindig így van, még velem is. "A lányoknak mindig az kell, amit nem kaphatnak meg." Sajnos, de hát, az a múlt, mindig változunk, változik az életfelfogásunk.

    VálaszTörlés