De most komolyan, ti hogyan írnátok le, hogy olyan eltűnést produkáltatok, amilyet greyback meg Bella csináltak a félvér hercegben? "És ekkor fekete füstté változtam, elkezdtem repülni, és mindenki rettegve bámult utánam"?! Ez kábé olyan, mint az "És akkor meghaltam." Nem. Ha egyes szám első személyben regélődik el a történet, a mesélőt nem lehet megölni, és nem lehet ilyen füstté változós jelenete.
Nem. Most két évvel későbbi jelenetet rakok össze fejben. :D Nem most változik füstté.
péntek, július 31
adventureland
Csodás nap volt ez a július harmincegyedike, fantasztikusan ábrázolta az egész hónapot. Nagyban hallgatom a walpurgis lányait, és a fejemben kezd összeállni Leila karácsonyi üdvözlőlapja, és még Prue válasza is. Can you dance like a hippogriff?
Erre apukám hazajön, de én csak akkor veszem észre, mikor a nappali ajtaja előtt elhalad, s egy nagy HELLÓt kiált. Én kitépem a fülemből a fülest, zavartan vigyorgok. Felállok, hogy bemenjek a szobámba, és felvegyek egy nadrágot (ugyanis a reggeli egyedüllét-viseletem a segg és combfelesleg takaró bugyi és a hozzá illő felsőrész.) Ám ebben a pillanatban megjelent a három rettegett gyerek egyike, majd a másik, és - ekkor már megdermedve álltam a nappaliban - meghallottam a harmadik folyosóról beszűrődő ordítását.
Semelyiknek sem köszöntem, csak bementem a szobámba, felvettem a nadrágot, és kimentem abban a szent hitben, hogy csak álmodtam az egészet. Csak a feltámadó Voldemort, és a halifalik felém záporozó átkai voltak, nem az a három hülyegyerek. De nem.
Én hülye visszaültem gépezni, de mind a pofámba másztak, kezdődött elölről a hiszti, hogy "de mutass nekünk pléttésön, ott van pléttésön" én meg utolsó lelki erőmet összeszedve megnéztem a moziműsort, mert tudtam, hogy nem bírom ki velük egy légtérben. És különben is, volt egy ezres a zsebpénzes tálkában, eszemben sem volt arra gondolni, hogy le vagyok égve, és spórolni kéne. (pedig tényleg le vagyok.)
A Coco Chanel csak sokkal később ment, így a kalandpark mellett döntöttem.
Hát, számítottam rá, hogy lesznek ott ilyen iq-fighterek, akik csak Kristen miatt nézik meg a filmet, de hogy ENNYIRE HÜLYÉK LEGYENEK??
A másik oldalon bezzeg tök jófejek voltak, és végig tök okosakat fűztek hozzá a filmhez. De engem a harcosok közé kellett ültetni. Hozzáteszem, egyetlen férfi volt a nézőtéren.
Leadták a New Moon előzetesét.
Feltűnik a piros chevy, Kristen és Rob is így tesznek, mire az egyik csaj felüvöltött, hogy NA BAZMEEEG, és a másik kettővel együtt hisztérikus röhögésbe kezdtek, én meg velük röhögtem.
Igen, a harcosok meg nagyon csúnyán néztek. Valószínűleg nem látták még ezt a csodálatos trailert szegénykéim, a jutyubig még nem jutottak el.
És nagyon díjaztam, hogy kiröhögték Jaspert, mikor repült, mert az bennem is hasonló reakciókat keltett.
Na mindegy. A film jó volt, habár nem sikerült neki történetet is alkotni. Fel lett sorakoztatva egy rakás érdekes karakter, de nem volt rendes történet... Illetve volt, de mégsem.
A múltkori Ryan Reynoldsos dolgot visszavonom, mert rájöttem, hogy én őt még a definitely, maybe-ben is nagyon kedveltem, és itt is nagyszerű volt, Regi szerint a nászajánlatban is. (ja nem, azt nem mondta, hogy ő jó volt, csak azt, hogy jó volt a film. :D)
Szóval nem Ryan Reynoldsra nem kíváncsi az én közönségem, hanem ... Shia LaBeoufra. Shia Labeouf egy buzi. (és taylor lautner is) Hallom, LaBeouf, nem tudsz dugni. - Hagyjad! Szoktunk.
Nem tudom, miért őt írtam. Szerintem azért, mert ő jutott eszembe először.
Szóval: a film nekem kábé arról szólt, hogy: Helló, helló, Kristen vagyok, és attól függetlenül, hogy Isabellát nem voltam képes eljátszani, egy remek színésznő vagyok. Csak nagyon idegesítő, amikor fél órát rázom a fejem és dadogok, ha bizonytalanságot akarok színlelni. Viszont állati jól tudok üvölteni, és igen, káromkodni. A hajam hülyén néz ki, amikor kiszőkítik, meg az egész fejem is, de nem baj, mert egy remek színész vagyok, és bocsássátok meg, hogy Isabellát képtelen vagyok eljátszani, de szerintem ha egy kutyafejűvel kellene egy filmben játszanotok, ti is végig ilyen savanyú és halott fejet vágnátok. Amúgy viccesen kicsi vagyok, és Nat Portman inkább, mint Scarlett Johansson. Na, csak ennyi. Az adventureland egy remek film, nézzétek meg.
Számomra csak az volt a kínos, hogy soha senki nem röhögött a poénokon, csak egyszer, de az a poén nem is volt vicces. ...
Nem értették. Pedig valószínűleg én voltam a legfiatalabb néző.
A mellettem ülő harcosok a következőket vonták le a filmből:
Kristen ül, és szőke a haja.
- Nézd! kiccsit kissszökkítették a haját, nem?
Lisa P. megszagolja a poharat.
- HÁHÁHÁHÁÁ!!! Megszagolta a poharat! Láttad?
Istenem, már nem is emlékszem, miket mondtak még... Hülye idióták.
Amikor kijöttem a filmről, óriási volt a kísértés, hogy belógjak a Harry Potterre, mert ugye szinkronos, és talán megtudtam volna, mit mond Malfoy Fricsnek, mikor a husángjáról veszekednek, meghallgattam volna BELE'ET FOGNIt és TANÁR ÚR, NEKEM MÉG NINCS KÖNYVEM ÉS RONNAK SINCSet.
Az eredeti verzióban egyébként csak az viccesebb, mikor Hörmájni és Lav-lav veszekednek Ron ágyánál. Azt nem sikerült jól szinkronizálni, és tulajdonképpen a többit sem...
Én: - Az a Gacsal Ádám annyira rohadtul idegesítő és undorító, olyan, mintha mindig tele lenne nyállal a szája.
Regi: - Mert mindig tele van nyállal a szája.
...Ám Lumpslukk szinkronja nagyon jó volt, meg ugye a fentiek, amiken órákon keresztül tudnék gurulva röhögni. (Ja, és ma este elolvasom a twilightot, ez most jutott eszembe, és teleírom megjegyzéssel, de csak ha az olsen ikres szart befejeztem. Egész éjjel olvasni és írni szeretnék.Nappal úgysem bírok csinálni semmit. Mellesleg az olsen ikresen bazi nagyokat lehet röhögni. Mármint nem rajtuk, hanem az saját megjegyzéseimen. A teleírt könyvet Reginek adom, ha élve hazajön olaszországból, ha nem, akkor meg nem adom oda... az ígéret szép szó :D)
Egyébként a lumpslukk meg jogos. Nem tudhattam. Az még oké, hogy a Slughornt nem értettem, de a lumpslukk lejöhetett volna. ( Egyébként van még valaki, akinek a Suette-Pollts leesett? Hát az nekem baromira tetszett, amikor fel lettem világosítva.) Meg eleve: TTB minek ad más nevet? Nyilván, mert volt valami jelentése angolul is, na.
Szóval, a lump. De basszus, Laura, de hülye vagy. Lump-klub.
De ez meg azért hülyeség, mert nem mindenki Lump attól, hogy ott van. :D
That girl was a one-time teeenaaaage drama queen!
Wáááááááááá, szeretlek, Lily, hiányzol, és bocsáss meg, amiért egy hisztis picsát akartam csinálni belőled! Ígérem, nagyszerű karaktered lesz ebben a fosban is.
Egyébként nagyon tetszett az adventureland főszereplője is.
A lényeg az, hogy amint hazajöttem, teljesen szét volt cseszve a szobám, a legjobb krétáim darabokban, a tollaim a földön. Csak néhány pillanat kellett, hogy összeessek a szoba közepén, és bőgjek, a nővérem (aki egyébként felhívott, hogy a széket az ajtóm elé rakta, nehogy be tudjanak menni a gyerekek, mert akkor már szét volt szedve a szobám, csak nem gondoltam, hogy ennyire, márpedig én mindig csak a legrosszabbra gondolok. De azért a krétáim még a legszörnyűbb rémálmomban sem voltak széttörve. ... Állati jó giocondák, és régiek, már sehol sem lehet őket kapni...) viszont szerencsére épp akkoriban jött haza, és ő szót emelt értem.
Persze, lehetett volna annyi eszem, hogy elrakom őket, meg annyi si, hogy nem bízom apukámban, na de mindegy. Meg kéne szoknom, hogy akárhogy üvöltök, itt senki nem hallja meg.
Már akkor hívni akartam Regit, vagy sms-t írni, mikor megjöttek, és amikor megláttam a szobám, akkor is ő jutott eszembe először (na jó, csak harmadszor,miután magamhoz tértem) dehát épp megtárgyaltuk, hogy valami miatt sosem tudunk beszélni, ha éppen összeomlik a kis világom, és ezt a rendet nem akartam megbontani.
Ha azt mondtam volna, hogy a múltkor gonosz voltam velük, akkor azt vegye semmibe mindenki, aki ilyet hallott. Azt hiszem, az őszinte haragnál semmi sem hatásosabb (a hét-nyolc évesek körében). De tényleg, szerintem kiolvasták a tekintetemből, hogy rohadtul elegem van belőlük, és utálom őket, mert előtte sosem kussoltak el, ha annyit mondtam csupán hogy NEM.
Még csak nem is olyan hangosan. De mégis.
És ne rójon meg ezért senki, de szerintem még a nálam érettebbek sem repesnének az örömtől, ha viszontlátna valakiket, akiket nagyon nem akart. Oké, hét és nyolc évesek, és nem tehetnek annyira róla, hogy hülyék, de mégis! Rohadtul azok! Én ennyi idősen megszólalni sem mertem, nemhogy bemenni egy idegen házban bárhova is. ... Mindegy, nem akarom elmagyarázni, hogy miért van okom utálni a nyolcéveseket, én tudom, és kész. A kislányt nem utálom, csak a fiúkat. A fiúk köcsöggyárosak. Úúúútálom a fiú. (:
Egyébként csodálatos kép jelent meg előttem, a tegnapi "kérdőív" kapcsán.
Ugye, a film.
Hát, a bonfirest hallgattam, nem tudom, milyen alkalomból. Csak úgy. Az jött.
Érez-e még valaki úgy, hogyha filmje lenne, a világon mindent ő akarna csinálni? A forgatókönyvet, a castingot, a fényképezést, a zenét, a vágást, az effekteket, a jelmezt, a díszleteket... És az operatőr meg a rendező is akarna lenni??
Jó, akkor nem a világon mindent, én csak ezekhez ragaszkodom.
Szóval, néhány másodpercet ugye szánni kell a filmstúdió nevének csodálatosan kreatív módon való megjelenítésére. Et cetera.
Majd jöhet a film.
Nos, a filmstúdió neve egyáltalán nem kreatív módon jelenne meg, hanem fekete háttér előtt, és néma csend alatt.
Majd kivilágosodna a vászon, és előtűnne a nagy kékség. Az ég, és lassan menne lefelé a kép... egy buszt láthatnánk (ÚRISTEN! A JEANNE D'ARCBAN JÁTSZIK BARNEY!!! OTT VAN BARNEY STINSON! LÁÁÁW! JÉZUSOM, DE BUZIS A HANGJA!) vagy pedig egy vonatot, ami épp egy nagyon kihalt tájat szel át. Vagy inkább nem, egy olyan tájat, amilyen a Másik Boleyn lány elején látható. És a zene csak pár pillanat után kezdődne el, addig a tücsökciripelés hallható, és a vonatsínek láthatóak. A kép egy kicsit olyan, mintha szépia lenne, de nem az.
Nem, kezdem elölről. Kék ég, lassan haladunk lefelé, meglátjuk a horizontot, meg a sínpárt.
Oldalt megjelenne a főszereplő neve fehérben, tahomában.
És teljes 32 másodpercet "pazarolnánk" a táj, a sínek mellett cigiző 14 évesek, és a tücskök mutogatására. Ez egészen addig menne, hogy ...and bonfires lit up the shores. Mert ekkor valamilyen kis állatra közelítenénk, mondjuk egy levélen pihenő katicára. Homályosan ott lenne a sín is mögötte, majd egyszer csak elhúzna a vonat, és akkor a katica szépen elfújódna (köszönjük) a levélről, a levél pedig kilengene (megint köszönjük.) Na, eddig csodás -.- XD
a Shores után van két dű-dű, arra húz el a vonat.
Vágás.
A vonaton ül egy lány egymagában, az ablaknak támasztja a fejét, és zenét hallgat. Premier plánban mutatjuk a képét, és remélhetőleg olyan színész lesz majd, akinek kiül az arcára, hogy honnan hova tart éppen. A vonaton még történne annyi, hogy a kalauzzal szóba elegyedik a lány (akkor ugye nincs zene) és előtte pont olyan zavartan tépi ki a fejéből a fülest, ahogy én szoktam.
A refrén után van egy rézfúvós (...) rész, a zene úgy folytatódna, hogy visszadugja a fülest, amire szépen megoldanánk, hogy este legyen, és a nagyváros fényei látszódjanak.
A you stroke my fears away-es rész lenne hallható, mikor a pályaudvaron megy, ami igencsak lepukkant. Megnézik őt maguknak a széparcú ipséék, és a csövesek is.
A nagyvárosban való sétáláskor még mindig tartana a stáblista, és a roaring with the windes rész menne. Ott érne véget, amikor a lány bemegy egy házba, becsukná az ajtót, és a névtáblán állna a film címe.
Szép vágás lesz, nem olyan, mint amilyet Mark Day produkált.
Jólvan, most így visszaolvasva egy baromi nagy hülyeség, és unalmas is, de nembaj. Majd összekaparok az NFTS-re, és kijárom, és világhírű rendező leszek. (vagy nem..)
De én úgy utálom ezeket a 2012-es, holnaputános, ipszilonkettőkás baromságokat, elveszik az ember kedvét mindentől... Most komolyan, az y2k sem jött be annyira, mint amekkora hisztit csináltak belőle. ... És szerintem csakis azért lehet harmadik világháború, mert néhány faszfej komolyan veszi ezeket a dolgokat, és kirobbantja a hülyeségével. És mindenki meghal, ahogy megjósolták.
Istenem. A sok seggfej. Meg üzletet is csinálnak belőle, hát nem..? Hát nem hiszem el hogy lesz ez, illetve azt hiszem el, hogy átmegyünk south parkba... Jön a ráknépség, meg az ufók, meg minden. És emiatt már ahhoz sincs kedvem, hogy a filmrendezői, vagy egyéb álmaimat dédelgessem.
Különben is, nem is filmrendező akarok lenni, hanem valaki, aki azt csinálhatja, amit szeret. Másokat győzhet meg arról, hogy okos, szép és tehetséges, de legfőképp neki van igaza.
De ha legalább tényleg lenne az az x bolygó! Akkor már rég erről szólna minden. Jaj, mia szarnak foglalkozom én ezzel, jaj.
Erre apukám hazajön, de én csak akkor veszem észre, mikor a nappali ajtaja előtt elhalad, s egy nagy HELLÓt kiált. Én kitépem a fülemből a fülest, zavartan vigyorgok. Felállok, hogy bemenjek a szobámba, és felvegyek egy nadrágot (ugyanis a reggeli egyedüllét-viseletem a segg és combfelesleg takaró bugyi és a hozzá illő felsőrész.) Ám ebben a pillanatban megjelent a három rettegett gyerek egyike, majd a másik, és - ekkor már megdermedve álltam a nappaliban - meghallottam a harmadik folyosóról beszűrődő ordítását.
Semelyiknek sem köszöntem, csak bementem a szobámba, felvettem a nadrágot, és kimentem abban a szent hitben, hogy csak álmodtam az egészet. Csak a feltámadó Voldemort, és a halifalik felém záporozó átkai voltak, nem az a három hülyegyerek. De nem.
Én hülye visszaültem gépezni, de mind a pofámba másztak, kezdődött elölről a hiszti, hogy "de mutass nekünk pléttésön, ott van pléttésön" én meg utolsó lelki erőmet összeszedve megnéztem a moziműsort, mert tudtam, hogy nem bírom ki velük egy légtérben. És különben is, volt egy ezres a zsebpénzes tálkában, eszemben sem volt arra gondolni, hogy le vagyok égve, és spórolni kéne. (pedig tényleg le vagyok.)
A Coco Chanel csak sokkal később ment, így a kalandpark mellett döntöttem.
Hát, számítottam rá, hogy lesznek ott ilyen iq-fighterek, akik csak Kristen miatt nézik meg a filmet, de hogy ENNYIRE HÜLYÉK LEGYENEK??
A másik oldalon bezzeg tök jófejek voltak, és végig tök okosakat fűztek hozzá a filmhez. De engem a harcosok közé kellett ültetni. Hozzáteszem, egyetlen férfi volt a nézőtéren.
Leadták a New Moon előzetesét.
Feltűnik a piros chevy, Kristen és Rob is így tesznek, mire az egyik csaj felüvöltött, hogy NA BAZMEEEG, és a másik kettővel együtt hisztérikus röhögésbe kezdtek, én meg velük röhögtem.
Igen, a harcosok meg nagyon csúnyán néztek. Valószínűleg nem látták még ezt a csodálatos trailert szegénykéim, a jutyubig még nem jutottak el.
És nagyon díjaztam, hogy kiröhögték Jaspert, mikor repült, mert az bennem is hasonló reakciókat keltett.
Na mindegy. A film jó volt, habár nem sikerült neki történetet is alkotni. Fel lett sorakoztatva egy rakás érdekes karakter, de nem volt rendes történet... Illetve volt, de mégsem.
A múltkori Ryan Reynoldsos dolgot visszavonom, mert rájöttem, hogy én őt még a definitely, maybe-ben is nagyon kedveltem, és itt is nagyszerű volt, Regi szerint a nászajánlatban is. (ja nem, azt nem mondta, hogy ő jó volt, csak azt, hogy jó volt a film. :D)
Szóval nem Ryan Reynoldsra nem kíváncsi az én közönségem, hanem ... Shia LaBeoufra. Shia Labeouf egy buzi. (és taylor lautner is) Hallom, LaBeouf, nem tudsz dugni. - Hagyjad! Szoktunk.
Nem tudom, miért őt írtam. Szerintem azért, mert ő jutott eszembe először.
Szóval: a film nekem kábé arról szólt, hogy: Helló, helló, Kristen vagyok, és attól függetlenül, hogy Isabellát nem voltam képes eljátszani, egy remek színésznő vagyok. Csak nagyon idegesítő, amikor fél órát rázom a fejem és dadogok, ha bizonytalanságot akarok színlelni. Viszont állati jól tudok üvölteni, és igen, káromkodni. A hajam hülyén néz ki, amikor kiszőkítik, meg az egész fejem is, de nem baj, mert egy remek színész vagyok, és bocsássátok meg, hogy Isabellát képtelen vagyok eljátszani, de szerintem ha egy kutyafejűvel kellene egy filmben játszanotok, ti is végig ilyen savanyú és halott fejet vágnátok. Amúgy viccesen kicsi vagyok, és Nat Portman inkább, mint Scarlett Johansson. Na, csak ennyi. Az adventureland egy remek film, nézzétek meg.
Számomra csak az volt a kínos, hogy soha senki nem röhögött a poénokon, csak egyszer, de az a poén nem is volt vicces. ...
Nem értették. Pedig valószínűleg én voltam a legfiatalabb néző.
A mellettem ülő harcosok a következőket vonták le a filmből:
Kristen ül, és szőke a haja.
- Nézd! kiccsit kissszökkítették a haját, nem?
Lisa P. megszagolja a poharat.
- HÁHÁHÁHÁÁ!!! Megszagolta a poharat! Láttad?
Istenem, már nem is emlékszem, miket mondtak még... Hülye idióták.
Amikor kijöttem a filmről, óriási volt a kísértés, hogy belógjak a Harry Potterre, mert ugye szinkronos, és talán megtudtam volna, mit mond Malfoy Fricsnek, mikor a husángjáról veszekednek, meghallgattam volna BELE'ET FOGNIt és TANÁR ÚR, NEKEM MÉG NINCS KÖNYVEM ÉS RONNAK SINCSet.
Az eredeti verzióban egyébként csak az viccesebb, mikor Hörmájni és Lav-lav veszekednek Ron ágyánál. Azt nem sikerült jól szinkronizálni, és tulajdonképpen a többit sem...
Én: - Az a Gacsal Ádám annyira rohadtul idegesítő és undorító, olyan, mintha mindig tele lenne nyállal a szája.
Regi: - Mert mindig tele van nyállal a szája.
...Ám Lumpslukk szinkronja nagyon jó volt, meg ugye a fentiek, amiken órákon keresztül tudnék gurulva röhögni. (Ja, és ma este elolvasom a twilightot, ez most jutott eszembe, és teleírom megjegyzéssel, de csak ha az olsen ikres szart befejeztem. Egész éjjel olvasni és írni szeretnék.Nappal úgysem bírok csinálni semmit. Mellesleg az olsen ikresen bazi nagyokat lehet röhögni. Mármint nem rajtuk, hanem az saját megjegyzéseimen. A teleírt könyvet Reginek adom, ha élve hazajön olaszországból, ha nem, akkor meg nem adom oda... az ígéret szép szó :D)
Egyébként a lumpslukk meg jogos. Nem tudhattam. Az még oké, hogy a Slughornt nem értettem, de a lumpslukk lejöhetett volna. ( Egyébként van még valaki, akinek a Suette-Pollts leesett? Hát az nekem baromira tetszett, amikor fel lettem világosítva.) Meg eleve: TTB minek ad más nevet? Nyilván, mert volt valami jelentése angolul is, na.
Szóval, a lump. De basszus, Laura, de hülye vagy. Lump-klub.
De ez meg azért hülyeség, mert nem mindenki Lump attól, hogy ott van. :D
That girl was a one-time teeenaaaage drama queen!
Wáááááááááá, szeretlek, Lily, hiányzol, és bocsáss meg, amiért egy hisztis picsát akartam csinálni belőled! Ígérem, nagyszerű karaktered lesz ebben a fosban is.
Egyébként nagyon tetszett az adventureland főszereplője is.
A lényeg az, hogy amint hazajöttem, teljesen szét volt cseszve a szobám, a legjobb krétáim darabokban, a tollaim a földön. Csak néhány pillanat kellett, hogy összeessek a szoba közepén, és bőgjek, a nővérem (aki egyébként felhívott, hogy a széket az ajtóm elé rakta, nehogy be tudjanak menni a gyerekek, mert akkor már szét volt szedve a szobám, csak nem gondoltam, hogy ennyire, márpedig én mindig csak a legrosszabbra gondolok. De azért a krétáim még a legszörnyűbb rémálmomban sem voltak széttörve. ... Állati jó giocondák, és régiek, már sehol sem lehet őket kapni...) viszont szerencsére épp akkoriban jött haza, és ő szót emelt értem.
Persze, lehetett volna annyi eszem, hogy elrakom őket, meg annyi si, hogy nem bízom apukámban, na de mindegy. Meg kéne szoknom, hogy akárhogy üvöltök, itt senki nem hallja meg.
Már akkor hívni akartam Regit, vagy sms-t írni, mikor megjöttek, és amikor megláttam a szobám, akkor is ő jutott eszembe először (na jó, csak harmadszor,miután magamhoz tértem) dehát épp megtárgyaltuk, hogy valami miatt sosem tudunk beszélni, ha éppen összeomlik a kis világom, és ezt a rendet nem akartam megbontani.
Ha azt mondtam volna, hogy a múltkor gonosz voltam velük, akkor azt vegye semmibe mindenki, aki ilyet hallott. Azt hiszem, az őszinte haragnál semmi sem hatásosabb (a hét-nyolc évesek körében). De tényleg, szerintem kiolvasták a tekintetemből, hogy rohadtul elegem van belőlük, és utálom őket, mert előtte sosem kussoltak el, ha annyit mondtam csupán hogy NEM.
Még csak nem is olyan hangosan. De mégis.
És ne rójon meg ezért senki, de szerintem még a nálam érettebbek sem repesnének az örömtől, ha viszontlátna valakiket, akiket nagyon nem akart. Oké, hét és nyolc évesek, és nem tehetnek annyira róla, hogy hülyék, de mégis! Rohadtul azok! Én ennyi idősen megszólalni sem mertem, nemhogy bemenni egy idegen házban bárhova is. ... Mindegy, nem akarom elmagyarázni, hogy miért van okom utálni a nyolcéveseket, én tudom, és kész. A kislányt nem utálom, csak a fiúkat. A fiúk köcsöggyárosak. Úúúútálom a fiú. (:
Egyébként csodálatos kép jelent meg előttem, a tegnapi "kérdőív" kapcsán.
Ugye, a film.
Hát, a bonfirest hallgattam, nem tudom, milyen alkalomból. Csak úgy. Az jött.
Érez-e még valaki úgy, hogyha filmje lenne, a világon mindent ő akarna csinálni? A forgatókönyvet, a castingot, a fényképezést, a zenét, a vágást, az effekteket, a jelmezt, a díszleteket... És az operatőr meg a rendező is akarna lenni??
Jó, akkor nem a világon mindent, én csak ezekhez ragaszkodom.
Szóval, néhány másodpercet ugye szánni kell a filmstúdió nevének csodálatosan kreatív módon való megjelenítésére. Et cetera.
Majd jöhet a film.
Nos, a filmstúdió neve egyáltalán nem kreatív módon jelenne meg, hanem fekete háttér előtt, és néma csend alatt.
Majd kivilágosodna a vászon, és előtűnne a nagy kékség. Az ég, és lassan menne lefelé a kép... egy buszt láthatnánk (ÚRISTEN! A JEANNE D'ARCBAN JÁTSZIK BARNEY!!! OTT VAN BARNEY STINSON! LÁÁÁW! JÉZUSOM, DE BUZIS A HANGJA!) vagy pedig egy vonatot, ami épp egy nagyon kihalt tájat szel át. Vagy inkább nem, egy olyan tájat, amilyen a Másik Boleyn lány elején látható. És a zene csak pár pillanat után kezdődne el, addig a tücsökciripelés hallható, és a vonatsínek láthatóak. A kép egy kicsit olyan, mintha szépia lenne, de nem az.
Nem, kezdem elölről. Kék ég, lassan haladunk lefelé, meglátjuk a horizontot, meg a sínpárt.
Oldalt megjelenne a főszereplő neve fehérben, tahomában.
És teljes 32 másodpercet "pazarolnánk" a táj, a sínek mellett cigiző 14 évesek, és a tücskök mutogatására. Ez egészen addig menne, hogy ...and bonfires lit up the shores. Mert ekkor valamilyen kis állatra közelítenénk, mondjuk egy levélen pihenő katicára. Homályosan ott lenne a sín is mögötte, majd egyszer csak elhúzna a vonat, és akkor a katica szépen elfújódna (köszönjük) a levélről, a levél pedig kilengene (megint köszönjük.) Na, eddig csodás -.- XD
a Shores után van két dű-dű, arra húz el a vonat.
Vágás.
A vonaton ül egy lány egymagában, az ablaknak támasztja a fejét, és zenét hallgat. Premier plánban mutatjuk a képét, és remélhetőleg olyan színész lesz majd, akinek kiül az arcára, hogy honnan hova tart éppen. A vonaton még történne annyi, hogy a kalauzzal szóba elegyedik a lány (akkor ugye nincs zene) és előtte pont olyan zavartan tépi ki a fejéből a fülest, ahogy én szoktam.
A refrén után van egy rézfúvós (...) rész, a zene úgy folytatódna, hogy visszadugja a fülest, amire szépen megoldanánk, hogy este legyen, és a nagyváros fényei látszódjanak.
A you stroke my fears away-es rész lenne hallható, mikor a pályaudvaron megy, ami igencsak lepukkant. Megnézik őt maguknak a széparcú ipséék, és a csövesek is.
A nagyvárosban való sétáláskor még mindig tartana a stáblista, és a roaring with the windes rész menne. Ott érne véget, amikor a lány bemegy egy házba, becsukná az ajtót, és a névtáblán állna a film címe.
Szép vágás lesz, nem olyan, mint amilyet Mark Day produkált.
Jólvan, most így visszaolvasva egy baromi nagy hülyeség, és unalmas is, de nembaj. Majd összekaparok az NFTS-re, és kijárom, és világhírű rendező leszek. (vagy nem..)
De én úgy utálom ezeket a 2012-es, holnaputános, ipszilonkettőkás baromságokat, elveszik az ember kedvét mindentől... Most komolyan, az y2k sem jött be annyira, mint amekkora hisztit csináltak belőle. ... És szerintem csakis azért lehet harmadik világháború, mert néhány faszfej komolyan veszi ezeket a dolgokat, és kirobbantja a hülyeségével. És mindenki meghal, ahogy megjósolták.
Istenem. A sok seggfej. Meg üzletet is csinálnak belőle, hát nem..? Hát nem hiszem el hogy lesz ez, illetve azt hiszem el, hogy átmegyünk south parkba... Jön a ráknépség, meg az ufók, meg minden. És emiatt már ahhoz sincs kedvem, hogy a filmrendezői, vagy egyéb álmaimat dédelgessem.
Különben is, nem is filmrendező akarok lenni, hanem valaki, aki azt csinálhatja, amit szeret. Másokat győzhet meg arról, hogy okos, szép és tehetséges, de legfőképp neki van igaza.
De ha legalább tényleg lenne az az x bolygó! Akkor már rég erről szólna minden. Jaj, mia szarnak foglalkozom én ezzel, jaj.
szerda, július 29
.túmakamolátú
Itt volt Regi.
Csak a szokásos programok: esti-éjszakai séta, gép előtt röhögés, mozi, idézgetés, és szövegelés.
Az alábbiak a gép előtt hangzottak el:
Regi: - De miért raksz oda zárójelet, tán idézőjelet kéne, te SSZAR!
- De bazmeg, ez nem esőkabát feeling, hanem egy esőkabát rajtad. Örülök, hogy ismerik a szavak jelentését.
- Hú de... rút. Ha ilyen gyerekem lenne, kivágnám az összes fogát.
" I am NOT George Sampson."
- Hát én sem vagyok az, ha már így bevalljuk a dolgokat.
Én: - Most azt miért mondta, hogy Dzsordzs SÁMPszon?
- "Ez ki ez??"
- "Valami lófasz."
Megyünk a budai várnál, nem tudom, hol vagyunk pontosan, és az utcában rajtunk kívül csak egyetlen ember lézeng.
Én: - "Melyik út megyen itt Budára? ... HÉ, PARASZT! "
(Igen, az egyetlen ember hallgatott a nevére.)
Rádiót hallgatunk.
Rádió: - Felípe Massza már lábra tud állni...
Én: - De most ki nem szarja le a Felípe Masszát, hát ki az?!
Egyébként azért fakadtam ki ezen, mert a csapból is ő folyik.
Én: - Mindig kijavítasz! MINDIG KIJAVÍTASZ! Neked semmi sem jó! Minek mentél bunkóhoz?!
Az utóbbi egy idézet a "Novák Laci böfög" című fantasztikus felvételről.
Nagyon nagyon csúnya dolgokat láttunk, nagyon nagyon szépeket is, szegény Regit ipsének nevezték (de valaki adjon már pontos útmutatást, hogy az mi a szart is jelent! mert férfit, az stimm, de miért mondták ezt rá? Jelent valami mást is, vagy simán férfinek nézték?), míg mások azt állította, hogy jó kiskutya lesz, ha hazaviszzük. Hát sajnos nem vittük haza.
De egy csomó érdekes dolog történt, ám nem tudom, mit kéne ebből leírni.
Hát nem tudom.
A lényeg, hogy nagyon jó volt. Mindig az utolsó találkozásunk a legjobb.
Láw, cupp cupp.
Regi, itthagytad:
- a töltőd (amit nézegetni fogok)
- a pénzed
- a mozijegyed (de azt hiszem azt nyugodtan elhelyezhetem a gyűjteményemben)
- ... és még valamit, de nem tudom, mit.
cúúúúúúúúúpp. Tanár úr, nekem még nincs könyvem és Ronnak sincs.
Csak a szokásos programok: esti-éjszakai séta, gép előtt röhögés, mozi, idézgetés, és szövegelés.
Az alábbiak a gép előtt hangzottak el:
Regi: - De miért raksz oda zárójelet, tán idézőjelet kéne, te SSZAR!
- De bazmeg, ez nem esőkabát feeling, hanem egy esőkabát rajtad. Örülök, hogy ismerik a szavak jelentését.
- Hú de... rút. Ha ilyen gyerekem lenne, kivágnám az összes fogát.
" I am NOT George Sampson."
- Hát én sem vagyok az, ha már így bevalljuk a dolgokat.
Én: - Most azt miért mondta, hogy Dzsordzs SÁMPszon?
- "Ez ki ez??"
- "Valami lófasz."
Megyünk a budai várnál, nem tudom, hol vagyunk pontosan, és az utcában rajtunk kívül csak egyetlen ember lézeng.
Én: - "Melyik út megyen itt Budára? ... HÉ, PARASZT! "
(Igen, az egyetlen ember hallgatott a nevére.)
Rádiót hallgatunk.
Rádió: - Felípe Massza már lábra tud állni...
Én: - De most ki nem szarja le a Felípe Masszát, hát ki az?!
Egyébként azért fakadtam ki ezen, mert a csapból is ő folyik.
Én: - Mindig kijavítasz! MINDIG KIJAVÍTASZ! Neked semmi sem jó! Minek mentél bunkóhoz?!
Az utóbbi egy idézet a "Novák Laci böfög" című fantasztikus felvételről.
Nagyon nagyon csúnya dolgokat láttunk, nagyon nagyon szépeket is, szegény Regit ipsének nevezték (de valaki adjon már pontos útmutatást, hogy az mi a szart is jelent! mert férfit, az stimm, de miért mondták ezt rá? Jelent valami mást is, vagy simán férfinek nézték?), míg mások azt állította, hogy jó kiskutya lesz, ha hazaviszzük. Hát sajnos nem vittük haza.
De egy csomó érdekes dolog történt, ám nem tudom, mit kéne ebből leírni.
Hát nem tudom.
A lényeg, hogy nagyon jó volt. Mindig az utolsó találkozásunk a legjobb.
Láw, cupp cupp.
Regi, itthagytad:
- a töltőd (amit nézegetni fogok)
- a pénzed
- a mozijegyed (de azt hiszem azt nyugodtan elhelyezhetem a gyűjteményemben)
- ... és még valamit, de nem tudom, mit.
cúúúúúúúúúpp. Tanár úr, nekem még nincs könyvem és Ronnak sincs.
vasárnap, július 26
nem Laura vót. hanem... én!
Én a már néhányszor emlehetett Regina vagyok :).
Lorus megkért, hogy írjak egy bejegyzést a blogjába, mert sokáig nem lesz nála net.
Szóval, aki e-mailt, vagy más hasonló ilyesmiket (köszönjük) vár tőle, az továbbra is várjon. Nem tudja, hogy meddig nem lesz, egyelőre nincs.
Tegnap, amikor beszéltem vele, három gyermekre vigyázott épp, és a háttérhangokból (meg Lora megjegyzéseiből) arra következtettem, hogy hamarosan elhalálozik.
Reméljük, még életben van, és hamarosan visszatér.
Üzenet átadva. Az üzenetrögzítő (én) megsemmisíti magát. 3, 2, 1.
Lorus megkért, hogy írjak egy bejegyzést a blogjába, mert sokáig nem lesz nála net.
Szóval, aki e-mailt, vagy más hasonló ilyesmiket (köszönjük) vár tőle, az továbbra is várjon. Nem tudja, hogy meddig nem lesz, egyelőre nincs.
Tegnap, amikor beszéltem vele, három gyermekre vigyázott épp, és a háttérhangokból (meg Lora megjegyzéseiből) arra következtettem, hogy hamarosan elhalálozik.
Reméljük, még életben van, és hamarosan visszatér.
Üzenet átadva. Az üzenetrögzítő (én) megsemmisíti magát. 3, 2, 1.
kedd, július 21
Hoolie, drágám
Hú, hát én tök ártatlanul rágugliztam a sweet 16-re, ugyanis most úgy döntöttem, írok egy Pansys szvít sziksztínes baromságot, ha már a másik kettőt nem bírom írni. Meg ezt amúgyis már jó régen kitaláltam, úgyhogy jó lesz megírnom. Szóval rákeresek, erre kiadja hoolie drágám blogját, akivel még régen a napiszaron találkoztam, és megjegyeztem magamnak. Háát, basszus, olyan undorító ez a srác, tessék elolvasni a balatonalmádis bejegyzést...
http://hooliesceneblog.wordpress.com/?s=napiszar
http://hooliesceneblog.wordpress.com/?s=napiszar
hétfő, július 20
vasárnap, július 19
silenece
Nagyon köszönöm, Mincsi, hogy megmutattad ezt a számot. Csodálatosan jó lesz a june eveningshez. Nagyon csodálatosan jó lesz hozzá. Rettenetesen. Méghozzá ahhoz a jelenethez, amikor mind a 12-en 12 felé mennek, mindenki utál mindenkit, de főleg Lilyt. (Igen, ez is a nagyszerű nyaram miatt alakult így, de szerintem ettől nem leszek rosszabb író. Rowling is így ölte meg Lily Pottert, nem? Na ennyit erről.)
Radioheadre majdnem olyan jó írni, mint Muse-ra. De a Muse-nak nem hiába Muse a neve.
De azért sok rosszra nem kell gondolni, illetve talán igen, mert Lily a June Eveningsben a hisztis húg ÉS a főszereplő, nem pedig a csodálatos, pótolhatatlan, egyszem leánygyermek ÉS a főszereplő. Tehát most nyugodtan utálhatja mindenki, és otthagyhatja - hozzáteszem, nyomós okkal.
Egyébként enm tudom, melyik kedves barátnőmet akarom beleképzelni Lily helyébe, az a lényeg, hogy az embereknek elegük lesz a megjegyzéseiből, és hogy folyton minden úgy történik, ahogy ő szeretné, vagy ha enm is, de folyamatos utasítgatással ezt akarja elérni, kicsit feltűnési viszketegsége van, stb.. De én nem is ismerek ilyen embert. Illetve... én vagyok...
De Lily legalább szép, és neki legalább megbocsátanak, mert felismeri a hibáit - mert ő egy regényhős, és nem hús-vér ember. Én ilyesmire nem lennék képes.
Felismerem a hibáim, de nem változom meg... Akarok olyat, mindig akarok, e nem lehet. Vagyis hosszú, és észrevehetetlen folyamat. Csak végtermék van, az átmenetet nem vehetem észre.
Egyszerűen feltűnik, hogy a P+M tele volt hibákkal, és olyan volt az egész, mintha egy 9 éves írta volna, dehát aranyos, vicces, szeretnivaló, és ezzel már mindent el lehet adni.
És az a baj, hogy a june evenings már meg van fogalmazva valamennyire, és nem aranyos annyra, inkább egy valószínűnek tűnő kirándulást próbálok leírni, és az, hogy egy fiú szemszögéből, egy jó kis próba. És nagyon jó, hogy ezt meg mertem tenni, mert eddig mindig vagy leányzó mesélt, vagy én meséltem.
Az a baj, hogy fogalmam sincs, hogyan reagálna egy fiú bizonyos helyzetekben. Ezért aztán a tudatalattim választotta Albust, akit én már egy évvel korábban egy elbújós, érzékeny fiúnak alkottam meg, mert választhatta volna Jamest is, vagy Lorcant, vagy Lysandert, vagy akár Scorpiust (azt hsizem, az megint sikeresebb lett volna), de nem, és így csak egy kicsit kell megerőltetnem magam.
Azt akartam kihámozni, hogy a june evenings messze nem lesz olyan sikeres, ezt már most látom, de jobb lesz. Drámaibb XD Vagyis inkább valószínűbb. Na.
Szenvedni is kellene már egy kicsit... a P+M-ben kábé annyi volt a szenvedés, hogy "jáj, a blúzom, jáj, a váldorf-asztóriának verszácséja van, jaj." meg "jaj, mit csinál a lányom." "jaj, mi az a p+m." és asszem az embereknek nagyobb problémája is akad. :)
De azért 12 évesen szerintem nem volt kis dolog az ott a továbbvilágon.
De az európai filmek óta tudhatjuk, hogy nem az a népszerű, ami rejt is valamit.
Egyébként azért ömlengek róla megint, mert július 17-én lett egy éves, és én nemes egyszerűséggel elfelejtettem.
Mindegy. Szóval nem akarok a June Eveningsből egy legyek urát csinálni, mert nem tudnék, meg mert egy vidám, nyári történetet akartam összehozni, de még egy p+m-et sem tudok, úgyhogy egy csodálatos jellemrajz lesz az én Lily Potteremről.
Mert a bátyja csak ismeri mindegyik arcát: amelyik a sárban fetreng, amelyik sír, mert meghalt az első Macska (amelyik kevésbé volt agresszív) vagy megszökött a törpegolymók, amelyik Jamesszel együtt süteményt csempész, majd később azt, amelyik a klubhelyiség királynője, amelyiknek össze-vissza szánkázik az ereiben a vér az izgalomtól, amit a szabályszegés okoz, végül azt is, amelyiket otthagyja az összes barátja.
De úgy szeretem, hogy a könyvekben mindent lehet.
Lily leülhet a parton egy sziklára, és rájöhet, hogy mennyire hülye volt, bocsánatot kérhet mindenkitől, és megszelidülhet, de az a baj, hogy az oylan bajos csajos lenne, szóval nem szelídül meg, csak bocsánatot kér Scorpitól.
Happy End.
A heart that's full up like a landfill,
a job that slowly kills you,
bruises that won't heal.
You look so tired-unhappy,
bring down the government,
they don't, they don't speak for us.
I'll take a quiet life,
a handshake of carbon monoxide,
with no alarms and no surprises,
no alarms and no surprises,
no alarms and no surprises,
Silence, silence.
This is my final fit,
my final bellyache,
with no alarms and no surprises,
no alarms and no surprises,
no alarms and no surprises please.
Such a pretty house
and such a pretty garden.
No alarms and no surprises (get me outta here),
no alarms and no surprises (get me outta here),
no alarms and no surprises, please.
Radioheadre majdnem olyan jó írni, mint Muse-ra. De a Muse-nak nem hiába Muse a neve.
De azért sok rosszra nem kell gondolni, illetve talán igen, mert Lily a June Eveningsben a hisztis húg ÉS a főszereplő, nem pedig a csodálatos, pótolhatatlan, egyszem leánygyermek ÉS a főszereplő. Tehát most nyugodtan utálhatja mindenki, és otthagyhatja - hozzáteszem, nyomós okkal.
Egyébként enm tudom, melyik kedves barátnőmet akarom beleképzelni Lily helyébe, az a lényeg, hogy az embereknek elegük lesz a megjegyzéseiből, és hogy folyton minden úgy történik, ahogy ő szeretné, vagy ha enm is, de folyamatos utasítgatással ezt akarja elérni, kicsit feltűnési viszketegsége van, stb.. De én nem is ismerek ilyen embert. Illetve... én vagyok...
De Lily legalább szép, és neki legalább megbocsátanak, mert felismeri a hibáit - mert ő egy regényhős, és nem hús-vér ember. Én ilyesmire nem lennék képes.
Felismerem a hibáim, de nem változom meg... Akarok olyat, mindig akarok, e nem lehet. Vagyis hosszú, és észrevehetetlen folyamat. Csak végtermék van, az átmenetet nem vehetem észre.
Egyszerűen feltűnik, hogy a P+M tele volt hibákkal, és olyan volt az egész, mintha egy 9 éves írta volna, dehát aranyos, vicces, szeretnivaló, és ezzel már mindent el lehet adni.
És az a baj, hogy a june evenings már meg van fogalmazva valamennyire, és nem aranyos annyra, inkább egy valószínűnek tűnő kirándulást próbálok leírni, és az, hogy egy fiú szemszögéből, egy jó kis próba. És nagyon jó, hogy ezt meg mertem tenni, mert eddig mindig vagy leányzó mesélt, vagy én meséltem.
Az a baj, hogy fogalmam sincs, hogyan reagálna egy fiú bizonyos helyzetekben. Ezért aztán a tudatalattim választotta Albust, akit én már egy évvel korábban egy elbújós, érzékeny fiúnak alkottam meg, mert választhatta volna Jamest is, vagy Lorcant, vagy Lysandert, vagy akár Scorpiust (azt hsizem, az megint sikeresebb lett volna), de nem, és így csak egy kicsit kell megerőltetnem magam.
Azt akartam kihámozni, hogy a june evenings messze nem lesz olyan sikeres, ezt már most látom, de jobb lesz. Drámaibb XD Vagyis inkább valószínűbb. Na.
Szenvedni is kellene már egy kicsit... a P+M-ben kábé annyi volt a szenvedés, hogy "jáj, a blúzom, jáj, a váldorf-asztóriának verszácséja van, jaj." meg "jaj, mit csinál a lányom." "jaj, mi az a p+m." és asszem az embereknek nagyobb problémája is akad. :)
De azért 12 évesen szerintem nem volt kis dolog az ott a továbbvilágon.
De az európai filmek óta tudhatjuk, hogy nem az a népszerű, ami rejt is valamit.
Egyébként azért ömlengek róla megint, mert július 17-én lett egy éves, és én nemes egyszerűséggel elfelejtettem.
Mindegy. Szóval nem akarok a June Eveningsből egy legyek urát csinálni, mert nem tudnék, meg mert egy vidám, nyári történetet akartam összehozni, de még egy p+m-et sem tudok, úgyhogy egy csodálatos jellemrajz lesz az én Lily Potteremről.
Mert a bátyja csak ismeri mindegyik arcát: amelyik a sárban fetreng, amelyik sír, mert meghalt az első Macska (amelyik kevésbé volt agresszív) vagy megszökött a törpegolymók, amelyik Jamesszel együtt süteményt csempész, majd később azt, amelyik a klubhelyiség királynője, amelyiknek össze-vissza szánkázik az ereiben a vér az izgalomtól, amit a szabályszegés okoz, végül azt is, amelyiket otthagyja az összes barátja.
De úgy szeretem, hogy a könyvekben mindent lehet.
Lily leülhet a parton egy sziklára, és rájöhet, hogy mennyire hülye volt, bocsánatot kérhet mindenkitől, és megszelidülhet, de az a baj, hogy az oylan bajos csajos lenne, szóval nem szelídül meg, csak bocsánatot kér Scorpitól.
Happy End.
A heart that's full up like a landfill,
a job that slowly kills you,
bruises that won't heal.
You look so tired-unhappy,
bring down the government,
they don't, they don't speak for us.
I'll take a quiet life,
a handshake of carbon monoxide,
with no alarms and no surprises,
no alarms and no surprises,
no alarms and no surprises,
Silence, silence.
This is my final fit,
my final bellyache,
with no alarms and no surprises,
no alarms and no surprises,
no alarms and no surprises please.
Such a pretty house
and such a pretty garden.
No alarms and no surprises (get me outta here),
no alarms and no surprises (get me outta here),
no alarms and no surprises, please.
no surprises
Can you stay up for the weekend?
And blame god for looking too old
Can you find all that you stand for?
Has been replaced with mountains of gold
You can untrain yourself to notice
To feel pain and swallow fear
But can you stay up for the weekend 'til next year
God I can't do this anymore
Oh I’ll be laid down on the floor
As many feet walk through the door
I’m not alone
olyan, mintha elvettek volna valamit.
De hogy vehetnek el valamit, amit még csak nem is fogtam a kezemben? Még csak bele sem éltem magam rendesen. Utólag sikerült rájönnöm, mit vesztettem.
De miért vesztettem volna el? Hiszen sosem volt az enyém...
Hogy lehet, hogy az ember egy olyan dolog miatt képes átmenni üveges tekintettel az apja mellett kullogó zombiba, amit még csak nem is látott?
De tényleg, nagyon örülök, hogy nem éltem bele magam rendesen, ámbár akkor nem tudom, utólag miért okozott bennem ilyen helyreállíthatatlan károkat.
De talán nem is a konkrét dolog hiányzik, hanem az, ami utána jöhetett volna.
Tegnap ugye bazi nagy vihar volt, akkor is esett még, mikor apukám hazahozott Jázminéktól. De olyan szomorú eső volt, vagy hogy is mondjam, nem az a viharos, hanem az egyszerűen csak szűnni nem akaró. Mintha az örökkévalóságig esni akarna.
- "Jázmin most hova megy?"
- "Rajztábor."
- "Itt az országban?"
- "Aha."
- "És mennyi, egy hét?"
- "Tíz nap."
Hosszú csend.
- "Jólvan, majd... majd valamikor összejön nekünk is. Tudom, ez a legszörnyűbb nyarad."
Hát így van. És mostmár még rosszabb. De az is eszembe jutott, hogy esetleg enm kéne olyasmi miatt bánkódni, ami nem is lett meg, ergo semmi sem változott meg ami eddig votl, de mégis: azért szerintem megér néhány könnycseppet, hogy lehetett volna jobb is ez a maradék hat hét.
Hát rohadt hét van még, mindez itthon, vagy odakint sétálgatva, feltéve, hogy 25 foknál hidegebb van, és szürke az ég. Én legalább joggal utálhatom a nyarat.
De azért utólag összeírhatom, mi mindent vettem volan a kis zsebpénzemből? Nem lesz jobb utána, de legalább addig... Amúgy is hozzászoktam már az álmodozáshoz, és szeretem, amikor olyan jó dolgokat képzelek el, hogy bizsereg a gyomrom. Az olyan jó érzés....
Meg utólag elképzelhetem, milyen lett volna pár napig Velencén? (az olaszon...) Amszerdamban, vagy mondjuk Berlinben? Életem első igazi családi nyaralása, illetve csonka családi nyaralása... Inkább utazása. De biztos óriási helyet szorítottam volna neki az emlékes dobozomban.
De igaz, túl szép lett volna. Vagy ha addig el is jutunk, hogy megkapunk mindent, valami utána romlik el. Illetve én mindig ettől félek, ha túl jó dolog történik velem...
Meg az a baj, hogy így látom, milyen szar és unalmas is minden, de úgy tényleg, mert előtte simán elfogadtam, vagy mi. De ha van összehasonlítási alap, mindjárt más. (Habár előtte is voltak oylan barátnőim, akik utaznak, meg minden, és tök jó a nyaruk, de mindegy. Saját összehasonlítási alapom nem volt.)
Nem baj. Kedden napforduló, hátha történik valami azon kívül, hogy este tényleg felmegyek a Gellért hegyre.
De olyan rossz! Ahogy elképzelem magam, amint pakolok, és hogy nagy vigyorogva vezet ki apukám a reptérre, olyan, mintha a halott húgomat látnám. Nagyon szar érzés, jaj.
Egyébként nem annyira sok, csak egyetlen milla, ami szóban forgott, mint apukám fizetéséből jogtalanul levont és visszakövetelendő pénz, dehát kis emberek avgyunk, minden további nélkül szabad integetni, és még két évig levonni hetvenezret - azaz a fogszabályzóm, és a túlélést nem segítő dolgaim - könyvek, cd-k, filmek, ruhák árát - minden hónapban.
De legalább biztos, hogy nem mehetek az AKG-be, ennyivel könnyebb.
És ebből az egyetlen millából kaptam volna annyi pénzt, hogy végre megvehessek mindent, amit addig a kirakatban bámultam. Egy rakat könyvvel kezdtem volna, cska aztán a hülye ruhák...
De nem. Majd augusztus végén,a hülye iskolakezdési fos, ami a világon semmire nem elég. Eddig harmincezret kaptam, de ez idén természetesen tízzel kevesebb lesz, mert mi az, ami enm, minden más drágább, és egy rendes cipő kb. 13 ezer, és akkor még mindig csak egyetlen cipőm van.
Na, nagyon örülök, hogy mindezt megoszthattam. Most akkor tényleg leírom, mi mindent vennék, és hova utaztunk volna, hátha utána bőgök egy órát, és akkor kezdődik is a hét mesterlövésze a radio cafén.
Viszlát...
And blame god for looking too old
Can you find all that you stand for?
Has been replaced with mountains of gold
You can untrain yourself to notice
To feel pain and swallow fear
But can you stay up for the weekend 'til next year
God I can't do this anymore
Oh I’ll be laid down on the floor
As many feet walk through the door
I’m not alone
olyan, mintha elvettek volna valamit.
De hogy vehetnek el valamit, amit még csak nem is fogtam a kezemben? Még csak bele sem éltem magam rendesen. Utólag sikerült rájönnöm, mit vesztettem.
De miért vesztettem volna el? Hiszen sosem volt az enyém...
Hogy lehet, hogy az ember egy olyan dolog miatt képes átmenni üveges tekintettel az apja mellett kullogó zombiba, amit még csak nem is látott?
De tényleg, nagyon örülök, hogy nem éltem bele magam rendesen, ámbár akkor nem tudom, utólag miért okozott bennem ilyen helyreállíthatatlan károkat.
De talán nem is a konkrét dolog hiányzik, hanem az, ami utána jöhetett volna.
Tegnap ugye bazi nagy vihar volt, akkor is esett még, mikor apukám hazahozott Jázminéktól. De olyan szomorú eső volt, vagy hogy is mondjam, nem az a viharos, hanem az egyszerűen csak szűnni nem akaró. Mintha az örökkévalóságig esni akarna.
- "Jázmin most hova megy?"
- "Rajztábor."
- "Itt az országban?"
- "Aha."
- "És mennyi, egy hét?"
- "Tíz nap."
Hosszú csend.
- "Jólvan, majd... majd valamikor összejön nekünk is. Tudom, ez a legszörnyűbb nyarad."
Hát így van. És mostmár még rosszabb. De az is eszembe jutott, hogy esetleg enm kéne olyasmi miatt bánkódni, ami nem is lett meg, ergo semmi sem változott meg ami eddig votl, de mégis: azért szerintem megér néhány könnycseppet, hogy lehetett volna jobb is ez a maradék hat hét.
Hát rohadt hét van még, mindez itthon, vagy odakint sétálgatva, feltéve, hogy 25 foknál hidegebb van, és szürke az ég. Én legalább joggal utálhatom a nyarat.
De azért utólag összeírhatom, mi mindent vettem volan a kis zsebpénzemből? Nem lesz jobb utána, de legalább addig... Amúgy is hozzászoktam már az álmodozáshoz, és szeretem, amikor olyan jó dolgokat képzelek el, hogy bizsereg a gyomrom. Az olyan jó érzés....
Meg utólag elképzelhetem, milyen lett volna pár napig Velencén? (az olaszon...) Amszerdamban, vagy mondjuk Berlinben? Életem első igazi családi nyaralása, illetve csonka családi nyaralása... Inkább utazása. De biztos óriási helyet szorítottam volna neki az emlékes dobozomban.
De igaz, túl szép lett volna. Vagy ha addig el is jutunk, hogy megkapunk mindent, valami utána romlik el. Illetve én mindig ettől félek, ha túl jó dolog történik velem...
Meg az a baj, hogy így látom, milyen szar és unalmas is minden, de úgy tényleg, mert előtte simán elfogadtam, vagy mi. De ha van összehasonlítási alap, mindjárt más. (Habár előtte is voltak oylan barátnőim, akik utaznak, meg minden, és tök jó a nyaruk, de mindegy. Saját összehasonlítási alapom nem volt.)
Nem baj. Kedden napforduló, hátha történik valami azon kívül, hogy este tényleg felmegyek a Gellért hegyre.
De olyan rossz! Ahogy elképzelem magam, amint pakolok, és hogy nagy vigyorogva vezet ki apukám a reptérre, olyan, mintha a halott húgomat látnám. Nagyon szar érzés, jaj.
Egyébként nem annyira sok, csak egyetlen milla, ami szóban forgott, mint apukám fizetéséből jogtalanul levont és visszakövetelendő pénz, dehát kis emberek avgyunk, minden további nélkül szabad integetni, és még két évig levonni hetvenezret - azaz a fogszabályzóm, és a túlélést nem segítő dolgaim - könyvek, cd-k, filmek, ruhák árát - minden hónapban.
De legalább biztos, hogy nem mehetek az AKG-be, ennyivel könnyebb.
És ebből az egyetlen millából kaptam volna annyi pénzt, hogy végre megvehessek mindent, amit addig a kirakatban bámultam. Egy rakat könyvvel kezdtem volna, cska aztán a hülye ruhák...
De nem. Majd augusztus végén,a hülye iskolakezdési fos, ami a világon semmire nem elég. Eddig harmincezret kaptam, de ez idén természetesen tízzel kevesebb lesz, mert mi az, ami enm, minden más drágább, és egy rendes cipő kb. 13 ezer, és akkor még mindig csak egyetlen cipőm van.
Na, nagyon örülök, hogy mindezt megoszthattam. Most akkor tényleg leírom, mi mindent vennék, és hova utaztunk volna, hátha utána bőgök egy órát, és akkor kezdődik is a hét mesterlövésze a radio cafén.
Viszlát...
szombat, július 18
egy kis sims. unalmas. ne olvasd el. magamnak írtam :D
esett. végre.
A sok rohadt unalmas, meleg, izzadós végiggépezett nap után végre eső: nem is akármilyen...
Jázminnál voltam ugye, és nagyon szépen nézett ki minden, pontosabban semmi kép, csak hang, kifelé max két métert láttunk, annyira esett. Jó. Meg a hajlongó fák sziluettje.
Olyan erős vágyat éreztem, hogy kirohanjak, és lezuhanyozzak az esőben... Lett volna egy újabb leírhatatlan élményem.
Egyébként nagyon érlelődik bennem a Pruedence átvezetője. (Amúgy, megjegyezném így fél év után hogy bizony tudom, az vagy Prudance vagy Prudence, de mivel akkor, amikor kitaláltam Prue-t (2007 december környéke) ezzel még nem voltam tisztában, ezért így maradt.
Egyébként kábé négy órát aludtam, és ma majdnem kifolyt a szemem többízben.
Egész éjjel simseztem: fél egykor sikerült elkezdenünk még kettesben Jázminnal, ám ő egyszercsak elaludt, nekem meg valahogy nem akaródzott abbahagynom. Most olyan hólyag van a csuklómon, hogy alig bírok egerezni.
Először Min családjaival játszottam, illetve azokkal, akiket megunt és megkért, hogy öljem meg őket valahogy izgisen...
De addig nem jutottam el. Inkább csináltam sajátokat.
Van Woodsenék. Nem, nem nézem, nem nézem, nem nézem... ráadásul az van der woodsen. És először Von Ziegesart akartam :D Az a helyzet, hogy könyvesboltba is túl sokat járok.
Szóval, volt a nőci, Stephenie, szigorúan azért, mert szerintem a Szteföni Fán Vúdszen sokkal jobban hangzik, mint a Roberta Fán Vűdszen (ahh, vúdszent akartam, mellé ment, de ez a vűdszen nagyon tetszik.), mert eredetileg Roberta lett volna: egy történetecském szereplőit akartam ugyanis megcsinálni.
Szóval, szegény Stephenie-t úgy kezdtem el, hogy egy primitív nőcske lesz, munkakerülői állással, és azzal a lyukas piszamával, ami még a nightlife-hoz volt.
De aztán nagyon csinos nőcske lett, szeplős orrú, nagy kék szemű és szőke hajú (természetesen csupa letöltött cucc: az a helyzet, hogy embereket már csak letöltött cuccokkal lehet csinálni.) egy iylen csontfehér blúzzal, és aranyos-bronzos elegánsnak tűnő sorttal. Meg nagyon magas sarkúval, dehát oylan jól nézett ki, hogy ilyen szép simem sem volt még Gwen Wickham Bilthrow óta. (Mikor még nekem is volt simsem a laptopon, megcsináltam őket is..) És ennek a Stephenie-nek volt egy lánya, egy tíínédzser. Cecily. (Hát, a párhuzamot csak most vettem észre, de amúgy ez nem a Von Ziegesar nevű írónő után történt, illetve mostanában tudat alatt minden karakteremet rohadt írónők után nevezem el, lásd Reginát, aki az összes közül a legrohadtabb.
Igen, írónia. Hát mikor rohadtoznék én le egy írónőt?... Na jó, ez attól függ, hogy tényleg az-e, vagy csak azt hiszi magáról (ld. Lisi Harrison, Von Ziegesar Kata, etc).
Illetve ott annyi történt, hogy egy Regina nevű írónő után neveztem el Rochelle-t Rochelle-nek, tehát err betűsnek, (mert ha Regina, mondjuk Heléna lennél, akkor valószínűleg Rochelle, valaha Rhiannon is... Holly lenne. És az a név legalább illene is hozzá.) mert nem akartam Reginának, és mert a Reginán kívül egyetlen normális R betűs név sincs a világon, de tényleg. Abba bele tud kötni az ember? Hát rohadtul nem, és a Laurába sem, azért szeretem a nevem.
Köszönjük, már megint az okosságaim. Tehát, Cecily azért lett Cecily, mert eredetileg Ceciliát, vagy Celiát akartam, de aztán valahogy kijött a Cecily, és az nagyon megtetszett. És nem valami rohadt írónő után.
És Cecilyről úgy határoztam, hogy vegyész lesz, ha majd felnő, ezért egyfolytában műszakit olvasott meg logikázott.
Kitűnő volt a suliban, miközben Stephenie a politikusi karrierjét egyengette (nagyon ügyesen, mert kábé minden nap előléptették) meg néha kiosont, és egyszer a rendőrök hozták haza... Az tetszett.
Cecilynek amúgy Kate Nash feje volt, csak sötétbarna hajjal, mert még valamikor letöltöttük Kate Nasht is.
Már untam, hogy csak ronda férfiakat ismernek, ezért csináltam számukra egy testvérpárt, Aiden és Nathan Scarborough-t (sosem nézek miből lesz a cserebogárt.. öcsém, micsoda eredetiség) akikkel egy órányi szenvedés (asszem már hajnalodott, mikor úgy határoztam, csinálok nekik) után össze is ismerkedtek.
Majd pedig Stephenie hozzáment Aidenhöz, Cecily pedig odaköltözött Nathanhöz, Stephéknek ikreik születtek, Lucas és Rochelle (eleinte Leilát akartam, de Jázmin azt mondta, hogy a város tele van Leilákkal - és megint csak a nagy fantáziám -.-) Ceciliyéknek pedig egy szem Tailesin XD Egyetlen rohadt név sme jutott az eszembe akkorra már, meg semmi más sem, talán nem kéne egész éjjel gépezni megszakítás nélkül. De egyébként azt gyanítom, hoygha lenne olyan gépem, amin lehet simsezni, és ez a gép a szobámban lenne, én bizony gyakran csinálnék ilyen nagyon sokáig tartó sismsezéseket. (egyébként a sims hármat eszemben sincs kipróbálni, nagyon gusztustalannak látszik.)
Egyébként azért írok le ennyi hülyeséget, ami senkit nem érdekel, este húszkor, mert épp letöltök, ami ezzel a géppel és internetkapcsolattal (10 mb/sec) olyan két óra... már csak 58 perc. Ahelyett, hogy mondjuk Lellének írnék... Nem, az a baj, hogy okat akarok írni, és érthetőt, ezért nem álltam neki még mindig.
Rádiókáfét hallgattunk a vihar alatt.
A tíz legrémesebb oszkár díjas film: mi az ötödiknél kapcsolódtunk be, és szarrá röhögtük magunkat ezen a Robin. A legjobbakra természetesen nem emlékszem, csak Tommy Lee Jones siránkozására, de azt nincs kedvem leírni.
Nem véneknek való vidék, hát nekünk sem.
"Most beelírnak egy olyan jelenetet, amit senki nem ért, és akkor a japánok csettintenek, hogy aaa! Misztikus. Hát de ezzel nekem nem tudnak eladni egy rossz filmet, hogy olyan japán regényes, húúú..."
A Titanic volt a harmadik.
A romantikus katasztrófafilm.
A gettómilliomos a második.
Bulivúd és hálivúd.
Nagyon nagy volt, az a lényeg... Oszkárt Harry Potternek is! Életműdíjat Daniel Radcliffe-nek! Végig akarom hallgatni mégegyszer... Holnap háromtól ötig a tíz legrosszabb hálivúdi színész lesz. Hallgatni fogom, ez tuti :D
A sok rohadt unalmas, meleg, izzadós végiggépezett nap után végre eső: nem is akármilyen...
Jázminnál voltam ugye, és nagyon szépen nézett ki minden, pontosabban semmi kép, csak hang, kifelé max két métert láttunk, annyira esett. Jó. Meg a hajlongó fák sziluettje.
Olyan erős vágyat éreztem, hogy kirohanjak, és lezuhanyozzak az esőben... Lett volna egy újabb leírhatatlan élményem.
Egyébként nagyon érlelődik bennem a Pruedence átvezetője. (Amúgy, megjegyezném így fél év után hogy bizony tudom, az vagy Prudance vagy Prudence, de mivel akkor, amikor kitaláltam Prue-t (2007 december környéke) ezzel még nem voltam tisztában, ezért így maradt.
Egyébként kábé négy órát aludtam, és ma majdnem kifolyt a szemem többízben.
Egész éjjel simseztem: fél egykor sikerült elkezdenünk még kettesben Jázminnal, ám ő egyszercsak elaludt, nekem meg valahogy nem akaródzott abbahagynom. Most olyan hólyag van a csuklómon, hogy alig bírok egerezni.
Először Min családjaival játszottam, illetve azokkal, akiket megunt és megkért, hogy öljem meg őket valahogy izgisen...
De addig nem jutottam el. Inkább csináltam sajátokat.
Van Woodsenék. Nem, nem nézem, nem nézem, nem nézem... ráadásul az van der woodsen. És először Von Ziegesart akartam :D Az a helyzet, hogy könyvesboltba is túl sokat járok.
Szóval, volt a nőci, Stephenie, szigorúan azért, mert szerintem a Szteföni Fán Vúdszen sokkal jobban hangzik, mint a Roberta Fán Vűdszen (ahh, vúdszent akartam, mellé ment, de ez a vűdszen nagyon tetszik.), mert eredetileg Roberta lett volna: egy történetecském szereplőit akartam ugyanis megcsinálni.
Szóval, szegény Stephenie-t úgy kezdtem el, hogy egy primitív nőcske lesz, munkakerülői állással, és azzal a lyukas piszamával, ami még a nightlife-hoz volt.
De aztán nagyon csinos nőcske lett, szeplős orrú, nagy kék szemű és szőke hajú (természetesen csupa letöltött cucc: az a helyzet, hogy embereket már csak letöltött cuccokkal lehet csinálni.) egy iylen csontfehér blúzzal, és aranyos-bronzos elegánsnak tűnő sorttal. Meg nagyon magas sarkúval, dehát oylan jól nézett ki, hogy ilyen szép simem sem volt még Gwen Wickham Bilthrow óta. (Mikor még nekem is volt simsem a laptopon, megcsináltam őket is..) És ennek a Stephenie-nek volt egy lánya, egy tíínédzser. Cecily. (Hát, a párhuzamot csak most vettem észre, de amúgy ez nem a Von Ziegesar nevű írónő után történt, illetve mostanában tudat alatt minden karakteremet rohadt írónők után nevezem el, lásd Reginát, aki az összes közül a legrohadtabb.
Igen, írónia. Hát mikor rohadtoznék én le egy írónőt?... Na jó, ez attól függ, hogy tényleg az-e, vagy csak azt hiszi magáról (ld. Lisi Harrison, Von Ziegesar Kata, etc).
Illetve ott annyi történt, hogy egy Regina nevű írónő után neveztem el Rochelle-t Rochelle-nek, tehát err betűsnek, (mert ha Regina, mondjuk Heléna lennél, akkor valószínűleg Rochelle, valaha Rhiannon is... Holly lenne. És az a név legalább illene is hozzá.) mert nem akartam Reginának, és mert a Reginán kívül egyetlen normális R betűs név sincs a világon, de tényleg. Abba bele tud kötni az ember? Hát rohadtul nem, és a Laurába sem, azért szeretem a nevem.
Köszönjük, már megint az okosságaim. Tehát, Cecily azért lett Cecily, mert eredetileg Ceciliát, vagy Celiát akartam, de aztán valahogy kijött a Cecily, és az nagyon megtetszett. És nem valami rohadt írónő után.
És Cecilyről úgy határoztam, hogy vegyész lesz, ha majd felnő, ezért egyfolytában műszakit olvasott meg logikázott.
Kitűnő volt a suliban, miközben Stephenie a politikusi karrierjét egyengette (nagyon ügyesen, mert kábé minden nap előléptették) meg néha kiosont, és egyszer a rendőrök hozták haza... Az tetszett.
Cecilynek amúgy Kate Nash feje volt, csak sötétbarna hajjal, mert még valamikor letöltöttük Kate Nasht is.
Már untam, hogy csak ronda férfiakat ismernek, ezért csináltam számukra egy testvérpárt, Aiden és Nathan Scarborough-t (sosem nézek miből lesz a cserebogárt.. öcsém, micsoda eredetiség) akikkel egy órányi szenvedés (asszem már hajnalodott, mikor úgy határoztam, csinálok nekik) után össze is ismerkedtek.
Majd pedig Stephenie hozzáment Aidenhöz, Cecily pedig odaköltözött Nathanhöz, Stephéknek ikreik születtek, Lucas és Rochelle (eleinte Leilát akartam, de Jázmin azt mondta, hogy a város tele van Leilákkal - és megint csak a nagy fantáziám -.-) Ceciliyéknek pedig egy szem Tailesin XD Egyetlen rohadt név sme jutott az eszembe akkorra már, meg semmi más sem, talán nem kéne egész éjjel gépezni megszakítás nélkül. De egyébként azt gyanítom, hoygha lenne olyan gépem, amin lehet simsezni, és ez a gép a szobámban lenne, én bizony gyakran csinálnék ilyen nagyon sokáig tartó sismsezéseket. (egyébként a sims hármat eszemben sincs kipróbálni, nagyon gusztustalannak látszik.)
Egyébként azért írok le ennyi hülyeséget, ami senkit nem érdekel, este húszkor, mert épp letöltök, ami ezzel a géppel és internetkapcsolattal (10 mb/sec) olyan két óra... már csak 58 perc. Ahelyett, hogy mondjuk Lellének írnék... Nem, az a baj, hogy okat akarok írni, és érthetőt, ezért nem álltam neki még mindig.
Rádiókáfét hallgattunk a vihar alatt.
A tíz legrémesebb oszkár díjas film: mi az ötödiknél kapcsolódtunk be, és szarrá röhögtük magunkat ezen a Robin. A legjobbakra természetesen nem emlékszem, csak Tommy Lee Jones siránkozására, de azt nincs kedvem leírni.
Nem véneknek való vidék, hát nekünk sem.
"Most beelírnak egy olyan jelenetet, amit senki nem ért, és akkor a japánok csettintenek, hogy aaa! Misztikus. Hát de ezzel nekem nem tudnak eladni egy rossz filmet, hogy olyan japán regényes, húúú..."
A Titanic volt a harmadik.
A romantikus katasztrófafilm.
A gettómilliomos a második.
Bulivúd és hálivúd.
Nagyon nagy volt, az a lényeg... Oszkárt Harry Potternek is! Életműdíjat Daniel Radcliffe-nek! Végig akarom hallgatni mégegyszer... Holnap háromtól ötig a tíz legrosszabb hálivúdi színész lesz. Hallgatni fogom, ez tuti :D
Jázminnál/nal
lora üzenete:
és bennhagytam a telefonom a moziba, aztán mikor visszarohantam érte egy ilyen mozis csávó segített, aztán elkérte az e-mail címem, hogy mozipesztereket adhasson :D tök jó, tele leszek moziposzterekkel..
(¯`·.¸¸.·´¯`·.¸¸.->Đz$orđz$i<-.¸¸.·´¯`·.¸¸.·´¯) üzenete:
és helyes volt?
(Egyszerű, nyakkendős lófarkas, üzletvezető kinézetű emberke volt...)
lora üzenete:
igen:D:D
(¯`·.¸¸.·´¯`·.¸¸.->Đz$orđz$i<-.¸¸.·´¯`·.¸¸.·´¯) üzenete:
-.-
lora üzenete:
na és milyen volt horvátország?
(¯`·.¸¸.·´¯`·.¸¸.->Đz$orđz$i<-.¸¸.·´¯`·.¸¸.·´¯) üzenete:
nagyon jóó:)
(¯`·.¸¸.·´¯`·.¸¸.->Đz$orđz$i<-.¸¸.·´¯`·.¸¸.·´¯) üzenete:
helyesebb volt mint één?::
lora üzenete:
egy csöppet
(¯`·.¸¸.·´¯`·.¸¸.->Đz$orđz$i<-.¸¸.·´¯`·.¸¸.·´¯) üzenete:
háány éves vóót?
lora üzenete:
(30?!)
nem tudhatom, de kb 19.
és bennhagytam a telefonom a moziba, aztán mikor visszarohantam érte egy ilyen mozis csávó segített, aztán elkérte az e-mail címem, hogy mozipesztereket adhasson :D tök jó, tele leszek moziposzterekkel..
(¯`·.¸¸.·´¯`·.¸¸.->Đz$orđz$i<-.¸¸.·´¯`·.¸¸.·´¯) üzenete:
és helyes volt?
(Egyszerű, nyakkendős lófarkas, üzletvezető kinézetű emberke volt...)
lora üzenete:
igen:D:D
(¯`·.¸¸.·´¯`·.¸¸.->Đz$orđz$i<-.¸¸.·´¯`·.¸¸.·´¯) üzenete:
-.-
lora üzenete:
na és milyen volt horvátország?
(¯`·.¸¸.·´¯`·.¸¸.->Đz$orđz$i<-.¸¸.·´¯`·.¸¸.·´¯) üzenete:
nagyon jóó:)
(¯`·.¸¸.·´¯`·.¸¸.->Đz$orđz$i<-.¸¸.·´¯`·.¸¸.·´¯) üzenete:
helyesebb volt mint één?::
lora üzenete:
egy csöppet
(¯`·.¸¸.·´¯`·.¸¸.->Đz$orđz$i<-.¸¸.·´¯`·.¸¸.·´¯) üzenete:
háány éves vóót?
lora üzenete:
(30?!)
nem tudhatom, de kb 19.
péntek, július 17
hp6
Na. Megvan a jegyem.
Éjféli vetítésre menni elég bonyolult lenne most menni, úgyhogy a csütörtök este hét mellett voksoltam: összesen két ülőhely maradt az egész teremben... Nagyon durva! Jó szar helyünk lesz, de legalább elmondhatjuk magunkról, hogy az első nap láttuk XD.
Bár nemtom, mit kéne várni ettől az imaxtől... annyira mégsem izgat, hogy háromdé, és most utólag visszavonnám a rendelést, és megnézném normálisan, dehát nekem is minden később jut eszembe. na mindegy. ezt akartam közölni. hogy van jegyem.
És hogy tegnap este facebookon megtaláltam Roopét! A hat méteres barátunkat. és ez nagyon boldoggá tett. :D Meg amúgy a fél vantaa-i és vaasa-i kórust is...
Meg Sarát :D Meg Tailesint, de őt már írtam asszem. Jólvan. Úgyes.
Éjféli vetítésre menni elég bonyolult lenne most menni, úgyhogy a csütörtök este hét mellett voksoltam: összesen két ülőhely maradt az egész teremben... Nagyon durva! Jó szar helyünk lesz, de legalább elmondhatjuk magunkról, hogy az első nap láttuk XD.
Bár nemtom, mit kéne várni ettől az imaxtől... annyira mégsem izgat, hogy háromdé, és most utólag visszavonnám a rendelést, és megnézném normálisan, dehát nekem is minden később jut eszembe. na mindegy. ezt akartam közölni. hogy van jegyem.
És hogy tegnap este facebookon megtaláltam Roopét! A hat méteres barátunkat. és ez nagyon boldoggá tett. :D Meg amúgy a fél vantaa-i és vaasa-i kórust is...
Meg Sarát :D Meg Tailesint, de őt már írtam asszem. Jólvan. Úgyes.
csütörtök, július 16
new in town
Ezeket csináltam ma:
- Felkeltem.
- A fürdőszobában voltam, és szelidítettem a hajfrizurám, elég sikertelenül, a fürdőszoba ugyanis úgy határozott, hogy ő most szauna lesz.
- Elmentem édesapukámmal a castingra. Undorító müzlit ettem, és közben mosolyogtam.
- Nemtom.hu
- Facebookon megtaláltam Tim Scarborough-t, és Tailesin Stevensont. Nathant nem, akárhogy kerestem. Továbbá egy órán keresztül kerestem ismerősöket facebookon, és megrémültem, hogy közösségi oldal függő elszek, minta nővérem, aki éppen baján van. Most csak azért közöltem, hogy baján van, hogy mindenki tudhassa, most épp nem iwiezik, vagy fészbukol. Mert ugye most mindenki baján van. -.- Ajj! Nagy akarok lenni.
- Moly.hu. Nagyon jó. Nagyon szeretem.
- Egy fejezet June Evenings... jó lapos, leírós, fos. Remélem, majd beindul valahogy...
- Hamarosan beseggelek a tévé elé.
szerda, július 15
et velsignet barn
holnap véégre kell menni valahova.
Ezt még sohasem említettem, mert életem legszégyenteljesebb időszakának tartom, amikor is egy ilyen kászting tanfolyamra jártam, és negyvenedmagammal azt hittem, hogy na! ezután én is Elle Fanning filmekben fogok pattogni, mint a Reni meg a Barbi. Mert ők tényleg kijárták a Sütő Enikő modelltanfolyamát, és utána szinte rögtön hívták őket, hogy legyenek Elle Fanning dublőrei.
És még Dakotámmal is találkoztak.
Jó, igazából szeretem Dakotát, csak most a Jane Volturi miatt eléggé haragszom rá. De tényleg olyan, mintha a Barátok Köztbe hirtelen beraknánk... Johnny Deppet. Enyhén szélsőséges eset.
Nem minőségileg, hanem szereplőgárdailag. De mindegy is.
Szóval, ez tavaly májusban történt, és azóta meglepő módon nem hívtak sehova, egészen máig.
Kellogg's reklám XD a műveletlenebbek kedvéért a Kellogg's az egy müzli.
Holnap lesz a kászting. Már csak a pénz miatt is jó lenne bekerülni :D:D
Szóval. Az Áldott gyermek, írta Linn Ullmann. Tegnap este fejeztem be azt hiszem, de lehet hogy ma reggel, már nem emlékszem XD
Na, hát 150 oldalt úgy olvastam el, hogy észre sem vettem. A Buroknál 10 oldal is kínszenvedés volt, de most nagyon gyorsan ment, de az a baj, hogy nem is tudtam utána magamnak elmondani, hogy mi történt eddig pontosan. Utána viszont tényleg nagyon jó.
Egyetlen utalás sincs.. illetve pontosan egyszer sem írja le az írónő a főszereplő lányok külsejét.
Erikát furcsának képzeltem el. Magasnak, nagyon vékony végtagokkal, vékonyszálú barna hajjal, fufruval. Laurát hosszú sötét hajjal, és kék szemmel, mint Katie a kofferes kislányban, vagy esetleg Prúdensz a Prúdenszben, de ez a Laura nem volt hófehér, hanem.. teljesen normális. Szép.
Molly meg pici, szeplős és göndör vöröshajú. Így jelentek meg, és így is maradtak végig :D
Az elején még nehezen raktam össze, hogy ki kinek az apja, anyja, estébé. De mostmár minden tiszta.
Jobb szerettem, amikor felnőttek voltak. Mert a könyvben felváltva voltak a jelenkori és a gyerekkori dolgok, de lehetett követni. Nagyon szépen meg bírtad fogalmazni Laura, úgyes vagy.
De az a baj, hogy a felnőttkoris részekben sok volt az oylan dolog, amit nem értettem, de sejtettem, hogy valami felnőttes dolog van a háttérben, avagy lelki cucc. Például hogy Laura miért védte Paahpot, a pedó bácsit.
De ezen is csak utólag gondolkodtam el.
Sok tényleg durva dolog volt benne.
Az a baj, hogy valaki elárulta, hogy Ragnar majd meghal, úgyhogy végig azt vártam, hogy Ragnar meghaljon XD
És nagyon tetszik az a név, hogy Magnus.
A könyv skandináviában játszódik, kapásbal száz pont...
Norvégiában a felnőttkori, Svédországban a gyerekkori részek.
Ez a Marion Bodström meg külön felkeltetet az érdeklődésemet. Nem annyira tipikus "mean girl".
Mindegy. Nagyon tetszett. Ez nem kedvcsináló akart lenni, csak a gondolataimat akartam szavakba önteni (szokás szerint sikertelenül).
Ezt még sohasem említettem, mert életem legszégyenteljesebb időszakának tartom, amikor is egy ilyen kászting tanfolyamra jártam, és negyvenedmagammal azt hittem, hogy na! ezután én is Elle Fanning filmekben fogok pattogni, mint a Reni meg a Barbi. Mert ők tényleg kijárták a Sütő Enikő modelltanfolyamát, és utána szinte rögtön hívták őket, hogy legyenek Elle Fanning dublőrei.
És még Dakotámmal is találkoztak.
Jó, igazából szeretem Dakotát, csak most a Jane Volturi miatt eléggé haragszom rá. De tényleg olyan, mintha a Barátok Köztbe hirtelen beraknánk... Johnny Deppet. Enyhén szélsőséges eset.
Nem minőségileg, hanem szereplőgárdailag. De mindegy is.
Szóval, ez tavaly májusban történt, és azóta meglepő módon nem hívtak sehova, egészen máig.
Kellogg's reklám XD a műveletlenebbek kedvéért a Kellogg's az egy müzli.
Holnap lesz a kászting. Már csak a pénz miatt is jó lenne bekerülni :D:D
Szóval. Az Áldott gyermek, írta Linn Ullmann. Tegnap este fejeztem be azt hiszem, de lehet hogy ma reggel, már nem emlékszem XD
Na, hát 150 oldalt úgy olvastam el, hogy észre sem vettem. A Buroknál 10 oldal is kínszenvedés volt, de most nagyon gyorsan ment, de az a baj, hogy nem is tudtam utána magamnak elmondani, hogy mi történt eddig pontosan. Utána viszont tényleg nagyon jó.
Egyetlen utalás sincs.. illetve pontosan egyszer sem írja le az írónő a főszereplő lányok külsejét.
Erikát furcsának képzeltem el. Magasnak, nagyon vékony végtagokkal, vékonyszálú barna hajjal, fufruval. Laurát hosszú sötét hajjal, és kék szemmel, mint Katie a kofferes kislányban, vagy esetleg Prúdensz a Prúdenszben, de ez a Laura nem volt hófehér, hanem.. teljesen normális. Szép.
Molly meg pici, szeplős és göndör vöröshajú. Így jelentek meg, és így is maradtak végig :D
Az elején még nehezen raktam össze, hogy ki kinek az apja, anyja, estébé. De mostmár minden tiszta.
Jobb szerettem, amikor felnőttek voltak. Mert a könyvben felváltva voltak a jelenkori és a gyerekkori dolgok, de lehetett követni. Nagyon szépen meg bírtad fogalmazni Laura, úgyes vagy.
De az a baj, hogy a felnőttkoris részekben sok volt az oylan dolog, amit nem értettem, de sejtettem, hogy valami felnőttes dolog van a háttérben, avagy lelki cucc. Például hogy Laura miért védte Paahpot, a pedó bácsit.
De ezen is csak utólag gondolkodtam el.
Sok tényleg durva dolog volt benne.
Az a baj, hogy valaki elárulta, hogy Ragnar majd meghal, úgyhogy végig azt vártam, hogy Ragnar meghaljon XD
És nagyon tetszik az a név, hogy Magnus.
A könyv skandináviában játszódik, kapásbal száz pont...
Norvégiában a felnőttkori, Svédországban a gyerekkori részek.
Ez a Marion Bodström meg külön felkeltetet az érdeklődésemet. Nem annyira tipikus "mean girl".
Mindegy. Nagyon tetszett. Ez nem kedvcsináló akart lenni, csak a gondolataimat akartam szavakba önteni (szokás szerint sikertelenül).
hétfő, július 13
right round
Fontos közölnivalóm akadt.
Az előbb pisiszünet volt az így jártam anyátokkal közben. (ahol nem-moby is megjelent, és én is azt hittem, hogy moby, de nyilván csak azért, mert nem is tudom pontosan, hogy néz ki moby, csak hogy egy kopasz nyüzüge alak, és még annyit érdemes tudni, hogy a nővérem a következő szavakkal jött haza zamárdiból: eza moby koncert enm volt ám valami nagy szám.) Én pedig erre annyit reagáltam, hogy elkapcsoltam a vivára, mert az a szomszéd. És mi ment? Na mi? Hát az a szám, ami szombat este egy órán keresztül, majd vasárnap éjjel minimum egész végig a fejemben járt, és még reggeli közben is: a rájt ránd, ami a vegasi fotók nézegetése közben is.
Dehát ez a szám egy szar, akárcsak az a Rihanna, ami még a film eleje-közepén ment, és olyan, mintha a májjá híí, májjá hú, májjá há lenne, avagy mi az isten az, dehát mégsem.
Mégis úgy megszerettem, hogy csak na.
Fú, de én meg akarom nézni mégegyszer ezt a flmet! Ám msot a rohadt Félvér Hercegre kell gyűjtenem, mert szerintem egy kisebb vagyon lesz kukoricával, és az italt még így is csak becsempészem. Az még semmi, de én sosem fogom megérteni azokat az embereket, akik kaját csempésznek a moziba. Vagy kukoricát, vagy semmit. Az a nachos is egy raklap szar. Én a mamma mia előzetesét annyiszor láttam, hogy a számról (mármint arról a részéről, ahogy kezdődik, azzal a kalapálással) mindig a kukorica íze jut az eszembe. És akkor is úgy az igazi. Na.
Köszönjük. Közben folytatódik a világ legjobb sorozata. Igen. És megint pisiszünet. Ez az én sorsom. Viszlát.
Az előbb pisiszünet volt az így jártam anyátokkal közben. (ahol nem-moby is megjelent, és én is azt hittem, hogy moby, de nyilván csak azért, mert nem is tudom pontosan, hogy néz ki moby, csak hogy egy kopasz nyüzüge alak, és még annyit érdemes tudni, hogy a nővérem a következő szavakkal jött haza zamárdiból: eza moby koncert enm volt ám valami nagy szám.) Én pedig erre annyit reagáltam, hogy elkapcsoltam a vivára, mert az a szomszéd. És mi ment? Na mi? Hát az a szám, ami szombat este egy órán keresztül, majd vasárnap éjjel minimum egész végig a fejemben járt, és még reggeli közben is: a rájt ránd, ami a vegasi fotók nézegetése közben is.
Dehát ez a szám egy szar, akárcsak az a Rihanna, ami még a film eleje-közepén ment, és olyan, mintha a májjá híí, májjá hú, májjá há lenne, avagy mi az isten az, dehát mégsem.
Mégis úgy megszerettem, hogy csak na.
Fú, de én meg akarom nézni mégegyszer ezt a flmet! Ám msot a rohadt Félvér Hercegre kell gyűjtenem, mert szerintem egy kisebb vagyon lesz kukoricával, és az italt még így is csak becsempészem. Az még semmi, de én sosem fogom megérteni azokat az embereket, akik kaját csempésznek a moziba. Vagy kukoricát, vagy semmit. Az a nachos is egy raklap szar. Én a mamma mia előzetesét annyiszor láttam, hogy a számról (mármint arról a részéről, ahogy kezdődik, azzal a kalapálással) mindig a kukorica íze jut az eszembe. És akkor is úgy az igazi. Na.
Köszönjük. Közben folytatódik a világ legjobb sorozata. Igen. És megint pisiszünet. Ez az én sorsom. Viszlát.
nem vagyok az öcsétek, sráááác!
Annyi minden idegesít! A fél nap azzal ment el, hogy az akg-ról olvastam, és megint nem jutottam előrébb, merthogy ez már a második alkalom.
Egyszer azt írják, hogy kinézik onnan a kevésbé tehetőseket, máshol meg azt, hogy szeptember elseje után senkit nem érdekel, hogy kerültél be.
Hogy a tanítás nagyon-nagyon jó, ám a gyerekek...
Jaaaj, Istenkém, Istenkém!
De egyébként tényleg ez a kinézős dolog nyugtalanít a legjobban. Ugyanis sajnos nem kell attól félnem, hogy biztosan bekerülök, apukámnak szerintem nincs kedve 3 milliót fizetni a szponzori helyért. De ha mégis bekerülök, lehet, hogy kiderül majd, a Rákóczival sokkal jobban járnék.
Szeptembertől apukám vissza akar küldeni a London Studióba, és teljesen igaza van, mert ha nem tenné akkor eddig 60 ezer ment a levesbe... Ráadásul a Rákócziban francia lenne az első nyelv, és az angoltudás előny. Míg az AKG-ben nyelvi előkészítő év lenne (sok minden más mellett, amit rohadtul nem értek: csibék? patrónusok? témahetek? mi?). Mit csinálnék ott?
Nagyon idegesítő, mert amióta anyukám odaadta a kék könyvet, azóta ha jön, mindigh meggyőz az AKG-ről, de minél több ideig nem látom, annál jobban meggyőzöm magam arról, hogy nem kéne oda menni.
Egyébként erről a kék könyvről annyit, hogy hatvanszor átnyálaztam, és tényleg nem találtam semmi jót ezeken kívül. Az AKG-t, a Rákóczit (eu tagozat), a Vörösmartyt (dráma), s a Hunfalvyt tartom versenyben. (A Városmajorit azért nem, mert nincs olyan tagozat, ami a kedvemre való, pedig Piró elmondásai alapján nagyon jó hely.) Meg a Facultas Humánt, habár az egyáltalán nem nekem való, de ha már semelyik sem bizonyul jónak, legalább barátnővel legyek :D mindenkinek megengedtetik az ostobaság.
Még annyt az AKG-ről, hogy az egyik fórumban azt írták, hogy az a suli mindenkit "megváltoztat". Hogy mindenki, aki odamegy, egy idő után olyan tipikus AKG-s lesz. Mire valaki azt felelte, hogy ez igaz, de csak arra, aki hajlamos az ilyesmire - innentől kezdve viszont szerintem nincs értelme az egésznek. Most mi? Vannak az AKG-sok, meg akik kevésbé hajlamosak az ilyesmire? És? Azokat nem utálják ki?
Más azt mondja, hogy szó sincs kiutálásról.
Hát én nem tudom. Ha legalább nem lenne magániskola szerintem sokkal könnyebben tudnék dönteni, mert így baromi nehéz. Tényleg félek az ilyen " apuci befizette a buta kislányát 3 milkáért az akg-be" gyerekektől, viszont nagyon nagyon szeretnék oda járni a tanítás miatt.
A Rákóczinál viszont nincs semmi ilyen félelmem... talán egy kicsi a földrajzi elhelyezkedés miatt (:D) de tényleg, oda csupán annyi lenne a dolgom, hogy nagyszerű félévi bizonyítványt, és nagyszerű központi felvételit produkálok, és valahogy ktűnök a hatvanszoros túljelentkezésből. Talán annyitól félek, hogy ez az EU-s dolog nem is annyira komoly, mint ahogy én azt elképzeltem, de az, hogy a francia az első, az mindenképpen nagyon vonz.
Míg az aakágénál ha fel is vesznek, valószínűleg minden hónapban azt kell majd hallgatnom, hogy milyen elcseszettül drága ez az egész, és ingyen is járhatnék iskolába... azon túl, hogy esetleg kiutálnak, satöbbi, satöbbi. Félek én ettől. De nagyon be akarok kerülni.
Mikor kell a szívünkre hallgatni?
Ez akkora hülyeség, de most jól jönne.
A nővérem most jött meg zamárdiból, ahova olszországból érkezett, Ossoppóból, ahova mellesleg Sopronból indult. Egyeseknek izgalmasabb a nyara :D És még megy szlovéniába, amszterdamba, seggem likába, mindenhova. Mondjuk reményeim szerint, 20 évesen nekem is valahogy így fog kinézni a nyaram.
Mondta, hogy zamárdiról stoppolva jöttek fel, és kemény öt percig kellett várniuk :D Teljesen költségkímélő, kényelmes, satöbbi. Irigylem.
Annyira szeretnék már Finnországba menni! De tényleg: így az utolsó évben nagyon kedvemre való lenne, ha visszatérnénk...
vasárnap, július 12
the hangover
Hát ez valami eszméletlenül elképesztően nagyon jó film. De tényleg, az első órát kb végig röhögtem, és tényleg volt olyan, hogy majdnem a könnyem is kicsordult a röhögéstől. Nagyon, nagyon nagyon... jó volt.
És már nagyon hiányzott a mozi is, mert utoljára ugye júniusban voltam, de előtte meg nagyon gyakran jártam, és megszerettem az egészet, és rájöttem, hogy semmi sem tudja pótolni a mozis fílinget. Nekem egyébként úgy fest általában eza mozizás, hogy az előzetesek alatt végig pattogatott kukoricát eszem, majd a film 30. percére álatlában csak a zacskó alján marad, de azt utálom, főleg ha vicces filmet nézünk, mert gyakran megfulladok tőle, kirohad a szám, és felsérti a szájpadlásom. Akkor, amikor elkezdődik a film, és kiíródika filmstúdió neve lógója, szignálja, avyg mi az neki :D rámjön az amerikai álom dolog, és elgondolkodom, hogy m lenne, ha szót fogadnék anyukámnak, és valóban drámára mennék.
Egyébként nem tudom mi bajom van, mikor nekem egyáltalán nem esik nehezemre eljátszani semmit, sé még csak lámpalázam sincs, mégis utálom a színészetet, már úgy, hogy nekem kell csinálni. Szóval sosem akarnék színpadi színész lenni, és nem tudom, miért ódzkodom ettől annyira. De tényleg. És az NFTS-t is, amikor néztük, azt azért tettük, mert szörnyen vonzott a filmezés, de nem színészként, ha nem rendezőként vagy operatőrként akartam részt venni benne. (ők is végig vonulhatnak a vörös szőnyegen, bőven ott van a nevük a stáblistában, úgyhogy továbbra is szeretnék filmrendezővé válni. de ott van még a cameo szerep :D) De amúgy arról is ebszéltünk múltkor anyukámmal az AKG kapcsán, hogy melyik művészeti ágat szeretem a legjobban, és melyiket a legkevésbé, és akkor próbáltam megértetni vele, hogy engem szerintem sokkal jobban is érdekel a művészet, mint más 13 éveseket, de művelni egyszerűen nem bírom, vagy nem akarom, nem tudom. És azzal egy csomó idő elment, hogy rájöjjünk, a színház vagy a színművészettel van bajom. Meg aztán a filmek iránti szeretetem ellenére valamiért még mndig jobban szeretnék kiskosztümös bizniszasszony lenni, pedig az épeszű ember inkább a filmeket választaná. De mindegy, van még három hónapom rájönni, hogy mit akarok...
Mindegy, akkor térjünk a lényegre: a vőlegényen kívül nekem az összes karakter nagyon tetszett, főleg az adonisz és a dagadt jézus. De az adonisz jobban, habár a dagadt jézuson kellett a legtöbbet röhögni.
- "Én is szeretnék mondani valamit." ... "Hali." ... " Én egy egyszemélyes farkasfalka vagyok." "és az ösztöneim, a farkasösztöneim megsúgták, hogy már nem csak ketten vagyunk."
"haha. Hülye tigris."
De amúgy ez az Alan pont olyan volt, mint a Nevem Earlben az Earl fivére, akit most nem tudom, hogy hogy neveznek. Randy. Nos, szóval kábé olyan, és nem tudom megmondani, hogy melyikük jobb.
Volt benne egy kis esőember is, és nem értem, mert mióta láttam az esőembert, azóta kábé az összes filmben, amit megnézek, van utalás rá. :D
A Dr. Köcsög meg engem foylamatosan a Batiz Andrásra emlékeztetett, és ez nagyon zavart.
- Üres a sáv? (nem ezt mondta, de ez a lényeg.)
- Igen.
A sáv kicsit sem üres. Picikét megkarcolódik a merci.
- HAHAHA! MEKKORA POÉN VOLT! LÁTTAD VOLNA A FEJED... HAHAHA!
De nagyon jó volt, cska mosta lig emlékszem valamire. Egyébként azt nem értem, hogy hogy kerültek a tyúkok a szobába, de lehet, hogy az megint egy olyan dolog volt, amivel "ne is törődj, hálivúd" mert például az is elég cinkes, hogy a rendőrök nem vették észre a csomagtartóban lapuló meztelen ázsiai fiatalurat. Vagy pedig nagyon elgondolkodtam valami máson, miközben néztük a filmet, és ez a rész is kimaradt, ahogy az is, amikor Dr. Köcsög rájött, hogy a vőlegényt a tetőn hagyták, úgyhogy ezt később a kocsiban kérdeztem meg.
Ja! És a mobilom kicsusszant a zsebemből, úgyhogy vissza kellett rohannom érte a moziba, ahol készségesen segítettek (annak ellenére, hogy a filmből mintha rám is átragadt volna a másnaposságból, ugyanis kábé két percen keresztül gondolkodtam azon, mi volt a címe annak a filmnek, amit láttam.) és az egyik ilyen úr szóba is elegyedett velem hogy sokat járok-e oda, és hogy miylen filmeket láttam már aztán kért egy e-mail címet, hogy később tudjon adni moziposztereket. Nagyon jó fej volt, és én pedig azt hsizem, búcsút intek a szobám babakék falának, mert felszerelkezem moziposzterekkel, és soha senkinek nem fogok adni belőlük! jaaaj, de annyirta boldog voltam! Biztos, hogy a St. Trinian'sé fog kelleni, a Junóé, és a HP5-é. Majd később a haté is.
Egyébként úgy határoztam, hogy nem éjféli vetítésen akarom megnézni a HP hatot, mert annyira nncs kedvem ottani ismerekdéshez, hanem majd valakit elhurcolok, és az IMAXben nézzük meg, mert én a kémkölykök óta semmit nem láttam 3D-ben, és bár az az érzésem, hogy jó szar lesz, mert engem sosem vonzott ez a háromdé dolog, de azért ki fogom próbálni.
És ma, ahogy néztem a Making The Videót és Lily Allen volt benne, rájöttem, hogy mégis megyek szigetre, és őt fogom megnézni, és a valentint nem viszem magammal, mert nem szeretem őt (és most a szeretemnek vegyük a teljesen alapvető értelmét), nem a barátom, és nem is az én súlycsoportom. Majd jön valaki más, vagy megint úgy, mint tavaly. Tavaly is nagyon jó volt úgy, ahogy voltam.
Na, de amúgy nemrég hoztak haza Regiék, és nagyon jó volt, nagyon jól éreztem magam. Illetve a második este valamiért megrémültem a nappalitól, és a szobába vágytam, dehát nem történt az, amit én akartam :D úgyhogy el kellett viselnem a nappalit.
Én: - Regiiii.... Reginaaaaa.... Reeeegiiinaaa.... Regiiiinaaa....
Regi: - Tudom, egy hídon vagyunk.
Regi: - Vagy ha majd elfogy a kaja, akkor elmegyünk a... a...
Regi anyukája : - Boltba. Úgy hívják.
- De én még soha sem mosogattam életemben, azt sem tudom hogy kell. JAJ! De még azt sem tudom, hogy kell melegre állítani a vizet ezen a csapon.
- Anya most elhúzta a függönyt a szobában, és hamarosan előtör onnan.
- De anya, nekem ha oldalra fekszem, úgy fáj itt ez a fülkarimám, vagy mi ez...
- Biztos elzsibbad, hát olyat nekem is szokott. Biztos többet fekszel azon az oldaladon.
- De nem... nem! Rákos vagyok.
- Én a Fábiánnak még sosem mondtam, hogy ribanc, pedig az.
Köszönjük. tényleg jó volt. Legközelebb valamikor hat év múlva. Viszlát.
És már nagyon hiányzott a mozi is, mert utoljára ugye júniusban voltam, de előtte meg nagyon gyakran jártam, és megszerettem az egészet, és rájöttem, hogy semmi sem tudja pótolni a mozis fílinget. Nekem egyébként úgy fest általában eza mozizás, hogy az előzetesek alatt végig pattogatott kukoricát eszem, majd a film 30. percére álatlában csak a zacskó alján marad, de azt utálom, főleg ha vicces filmet nézünk, mert gyakran megfulladok tőle, kirohad a szám, és felsérti a szájpadlásom. Akkor, amikor elkezdődik a film, és kiíródika filmstúdió neve lógója, szignálja, avyg mi az neki :D rámjön az amerikai álom dolog, és elgondolkodom, hogy m lenne, ha szót fogadnék anyukámnak, és valóban drámára mennék.
Egyébként nem tudom mi bajom van, mikor nekem egyáltalán nem esik nehezemre eljátszani semmit, sé még csak lámpalázam sincs, mégis utálom a színészetet, már úgy, hogy nekem kell csinálni. Szóval sosem akarnék színpadi színész lenni, és nem tudom, miért ódzkodom ettől annyira. De tényleg. És az NFTS-t is, amikor néztük, azt azért tettük, mert szörnyen vonzott a filmezés, de nem színészként, ha nem rendezőként vagy operatőrként akartam részt venni benne. (ők is végig vonulhatnak a vörös szőnyegen, bőven ott van a nevük a stáblistában, úgyhogy továbbra is szeretnék filmrendezővé válni. de ott van még a cameo szerep :D) De amúgy arról is ebszéltünk múltkor anyukámmal az AKG kapcsán, hogy melyik művészeti ágat szeretem a legjobban, és melyiket a legkevésbé, és akkor próbáltam megértetni vele, hogy engem szerintem sokkal jobban is érdekel a művészet, mint más 13 éveseket, de művelni egyszerűen nem bírom, vagy nem akarom, nem tudom. És azzal egy csomó idő elment, hogy rájöjjünk, a színház vagy a színművészettel van bajom. Meg aztán a filmek iránti szeretetem ellenére valamiért még mndig jobban szeretnék kiskosztümös bizniszasszony lenni, pedig az épeszű ember inkább a filmeket választaná. De mindegy, van még három hónapom rájönni, hogy mit akarok...
Mindegy, akkor térjünk a lényegre: a vőlegényen kívül nekem az összes karakter nagyon tetszett, főleg az adonisz és a dagadt jézus. De az adonisz jobban, habár a dagadt jézuson kellett a legtöbbet röhögni.
- "Én is szeretnék mondani valamit." ... "Hali." ... " Én egy egyszemélyes farkasfalka vagyok." "és az ösztöneim, a farkasösztöneim megsúgták, hogy már nem csak ketten vagyunk."
"haha. Hülye tigris."
De amúgy ez az Alan pont olyan volt, mint a Nevem Earlben az Earl fivére, akit most nem tudom, hogy hogy neveznek. Randy. Nos, szóval kábé olyan, és nem tudom megmondani, hogy melyikük jobb.
Volt benne egy kis esőember is, és nem értem, mert mióta láttam az esőembert, azóta kábé az összes filmben, amit megnézek, van utalás rá. :D
A Dr. Köcsög meg engem foylamatosan a Batiz Andrásra emlékeztetett, és ez nagyon zavart.
- Üres a sáv? (nem ezt mondta, de ez a lényeg.)
- Igen.
A sáv kicsit sem üres. Picikét megkarcolódik a merci.
- HAHAHA! MEKKORA POÉN VOLT! LÁTTAD VOLNA A FEJED... HAHAHA!
De nagyon jó volt, cska mosta lig emlékszem valamire. Egyébként azt nem értem, hogy hogy kerültek a tyúkok a szobába, de lehet, hogy az megint egy olyan dolog volt, amivel "ne is törődj, hálivúd" mert például az is elég cinkes, hogy a rendőrök nem vették észre a csomagtartóban lapuló meztelen ázsiai fiatalurat. Vagy pedig nagyon elgondolkodtam valami máson, miközben néztük a filmet, és ez a rész is kimaradt, ahogy az is, amikor Dr. Köcsög rájött, hogy a vőlegényt a tetőn hagyták, úgyhogy ezt később a kocsiban kérdeztem meg.
Ja! És a mobilom kicsusszant a zsebemből, úgyhogy vissza kellett rohannom érte a moziba, ahol készségesen segítettek (annak ellenére, hogy a filmből mintha rám is átragadt volna a másnaposságból, ugyanis kábé két percen keresztül gondolkodtam azon, mi volt a címe annak a filmnek, amit láttam.) és az egyik ilyen úr szóba is elegyedett velem hogy sokat járok-e oda, és hogy miylen filmeket láttam már aztán kért egy e-mail címet, hogy később tudjon adni moziposztereket. Nagyon jó fej volt, és én pedig azt hsizem, búcsút intek a szobám babakék falának, mert felszerelkezem moziposzterekkel, és soha senkinek nem fogok adni belőlük! jaaaj, de annyirta boldog voltam! Biztos, hogy a St. Trinian'sé fog kelleni, a Junóé, és a HP5-é. Majd később a haté is.
Egyébként úgy határoztam, hogy nem éjféli vetítésen akarom megnézni a HP hatot, mert annyira nncs kedvem ottani ismerekdéshez, hanem majd valakit elhurcolok, és az IMAXben nézzük meg, mert én a kémkölykök óta semmit nem láttam 3D-ben, és bár az az érzésem, hogy jó szar lesz, mert engem sosem vonzott ez a háromdé dolog, de azért ki fogom próbálni.
És ma, ahogy néztem a Making The Videót és Lily Allen volt benne, rájöttem, hogy mégis megyek szigetre, és őt fogom megnézni, és a valentint nem viszem magammal, mert nem szeretem őt (és most a szeretemnek vegyük a teljesen alapvető értelmét), nem a barátom, és nem is az én súlycsoportom. Majd jön valaki más, vagy megint úgy, mint tavaly. Tavaly is nagyon jó volt úgy, ahogy voltam.
Na, de amúgy nemrég hoztak haza Regiék, és nagyon jó volt, nagyon jól éreztem magam. Illetve a második este valamiért megrémültem a nappalitól, és a szobába vágytam, dehát nem történt az, amit én akartam :D úgyhogy el kellett viselnem a nappalit.
Én: - Regiiii.... Reginaaaaa.... Reeeegiiinaaa.... Regiiiinaaa....
Regi: - Tudom, egy hídon vagyunk.
Regi: - Vagy ha majd elfogy a kaja, akkor elmegyünk a... a...
Regi anyukája : - Boltba. Úgy hívják.
- De én még soha sem mosogattam életemben, azt sem tudom hogy kell. JAJ! De még azt sem tudom, hogy kell melegre állítani a vizet ezen a csapon.
- Anya most elhúzta a függönyt a szobában, és hamarosan előtör onnan.
- De anya, nekem ha oldalra fekszem, úgy fáj itt ez a fülkarimám, vagy mi ez...
- Biztos elzsibbad, hát olyat nekem is szokott. Biztos többet fekszel azon az oldaladon.
- De nem... nem! Rákos vagyok.
- Én a Fábiánnak még sosem mondtam, hogy ribanc, pedig az.
Köszönjük. tényleg jó volt. Legközelebb valamikor hat év múlva. Viszlát.
csütörtök, július 9
suddenly i see
KT Tunstall.
Megvan az első June Evenings, de nagyon fogok sírni, ha nem engedik fel. Mikor elmegyek máshova aludni, vagy nyaralni, avyg akármi, előtte mindig szeretek felrakni egy fejezetet, mert az olyan jó, hogy amikor ahzajövök, ottvannak a rivjúk, a kedvencek közé rakták, meg minden, sé az olyan jó.
Kitaláltam, hogy a Reginánál elhangzottakat most nagyon komolyan dokumentálni fogom, mert fel akarom használni őket a June Eveningsben. Illetve csak azt, amit felhasználhatónak tartok :D Mert azt nem szeretem, amikor egész végig a füzetbe irkáljuk, hogy miket mondtunk.
Összeírtam azokat, amiket az írás alatt szándékozom hallgatni, de most egyenlőre nem akarom leírn ide is, mert az a Loréjnnél sem hozott szerencsét. Ez a rögeszmém :D Nekem a jó dolgok sosem hoznak szerencsét, például be van sózva a seggem a Prúdensz-átvezető miatt, de nem írom meg (mondjuk tegnap éjszaka nem bírtam magammal, és elkezdtem, de hál' isten el is akadtam vele.) mert tudom, hogy akkor majd sosem jutok el addig igazából. ezt már eljátszottam néhány történetemmel.
Szóval listát sem írok, mert azt is szeretem csinálni, és az sem hoz szerencsét.
Na, viszlát. Szerintem holnap még írok Regi előt, de nem biztos. Azt mindenképpen megnézem, hogy felengedték-e a kicsikém.
Megvan az első June Evenings, de nagyon fogok sírni, ha nem engedik fel. Mikor elmegyek máshova aludni, vagy nyaralni, avyg akármi, előtte mindig szeretek felrakni egy fejezetet, mert az olyan jó, hogy amikor ahzajövök, ottvannak a rivjúk, a kedvencek közé rakták, meg minden, sé az olyan jó.
Kitaláltam, hogy a Reginánál elhangzottakat most nagyon komolyan dokumentálni fogom, mert fel akarom használni őket a June Eveningsben. Illetve csak azt, amit felhasználhatónak tartok :D Mert azt nem szeretem, amikor egész végig a füzetbe irkáljuk, hogy miket mondtunk.
Összeírtam azokat, amiket az írás alatt szándékozom hallgatni, de most egyenlőre nem akarom leírn ide is, mert az a Loréjnnél sem hozott szerencsét. Ez a rögeszmém :D Nekem a jó dolgok sosem hoznak szerencsét, például be van sózva a seggem a Prúdensz-átvezető miatt, de nem írom meg (mondjuk tegnap éjszaka nem bírtam magammal, és elkezdtem, de hál' isten el is akadtam vele.) mert tudom, hogy akkor majd sosem jutok el addig igazából. ezt már eljátszottam néhány történetemmel.
Szóval listát sem írok, mert azt is szeretem csinálni, és az sem hoz szerencsét.
Na, viszlát. Szerintem holnap még írok Regi előt, de nem biztos. Azt mindenképpen megnézem, hogy felengedték-e a kicsikém.
vasárnap, július 5
lion&lamb
prue és leonard beszélgetése.
jó szar lett, de jó volt írni. :D
Egyébként ez a mjúz ez annyira jó, hogy nagyon imádok a mjúzra írni.
Holnap vidámpark!
Egy csomó mindent közölni akartam, csak elfelejtettem. -.- Mindegy, felraktam a 14. Prúst, és írom a következőt, mert belejöttem.
jó szar lett, de jó volt írni. :D
Egyébként ez a mjúz ez annyira jó, hogy nagyon imádok a mjúzra írni.
Holnap vidámpark!
Egy csomó mindent közölni akartam, csak elfelejtettem. -.- Mindegy, felraktam a 14. Prúst, és írom a következőt, mert belejöttem.
péntek, július 3
june evenings
Hát az úgy volt...
Nagyon nagyon nagyon örülök ennek a számnak. Valahogy úgy éreztem, hogy ez az.
Nemestakáchkata: - Naggyon zene.
Péczelidóra: - Most forogjon az Eer Fransztól a Dzsún Ívningsz.
Min: - Jaj! Ez ma már másodszor megy.
Rádió elkapcsolva.
...
De nemtom, megéreztem, hogy ez az a szám, ami szólt a ballagás után. Már egy csomószor hallottam a kocsiban, de egyszer sem hallottam a szám címét meg az előadót. Ráadásul egyik este egy csomó ideig próbáltam kideríteni ezt a két dolgot...
Szóval kábé egy percig ültem a kocsiban összeszorult gyomorral, aztán a rádiót mégis visszakapcsolták, és az én gyanúm meg beigazolódhatott. Nem annyira jó, elég beszívott, de nagyon kedves a szívemnek. :D
És elképesztően tetszik a címe!
Örömmel jelentem, hogy a fejemben megszületett a következő P+M, ami nagy valószínűséggel nem lesz annyira népszerű, de... nekem most nagyon tetszik. Al szemszögéből játszódik, és June Evenings lesz a címe. Mindjárt kitalálom, hogy hol fog játszódni.
Ja, joggal kérdezhetik, hogy hogy lehet ennyi szörnyűséget egyszerre összeírni, nos, itt a titok: SEHOGY.
Attól félek, hogy ez a June Evenings is csak egy ilyen hirtelen fellángolás lesz... Úgyhogy most azonnal nekiállok írni. Ave Al Potter, ave én.
Nagyon nagyon nagyon örülök ennek a számnak. Valahogy úgy éreztem, hogy ez az.
Nemestakáchkata: - Naggyon zene.
Péczelidóra: - Most forogjon az Eer Fransztól a Dzsún Ívningsz.
Min: - Jaj! Ez ma már másodszor megy.
Rádió elkapcsolva.
...
De nemtom, megéreztem, hogy ez az a szám, ami szólt a ballagás után. Már egy csomószor hallottam a kocsiban, de egyszer sem hallottam a szám címét meg az előadót. Ráadásul egyik este egy csomó ideig próbáltam kideríteni ezt a két dolgot...
Szóval kábé egy percig ültem a kocsiban összeszorult gyomorral, aztán a rádiót mégis visszakapcsolták, és az én gyanúm meg beigazolódhatott. Nem annyira jó, elég beszívott, de nagyon kedves a szívemnek. :D
És elképesztően tetszik a címe!
Örömmel jelentem, hogy a fejemben megszületett a következő P+M, ami nagy valószínűséggel nem lesz annyira népszerű, de... nekem most nagyon tetszik. Al szemszögéből játszódik, és June Evenings lesz a címe. Mindjárt kitalálom, hogy hol fog játszódni.
Ja, joggal kérdezhetik, hogy hogy lehet ennyi szörnyűséget egyszerre összeírni, nos, itt a titok: SEHOGY.
Attól félek, hogy ez a June Evenings is csak egy ilyen hirtelen fellángolás lesz... Úgyhogy most azonnal nekiállok írni. Ave Al Potter, ave én.
szerda, július 1
tartós béke.
Ma elég sokat haladtam a Loréjnnel.
És rájöttem, hogy az én kis Robin Hendersonomat úgy képzelem el, mint Detti húgát *.*
Na nem baj, mire elérnék ahhoz a részhez, hogy bemutassam Robint, augusztus lesz, és találkozom Zsófival is, és ha majd mond valami okosat, akkor azt beleírom a regénybe. Ugyanígy Dettivel és Regivel. Bár Regiről még mindig nem tudhatjuk, hogy van-e kedve jönni.
ÁÁ!, erről jut eszembe, a sokat emlegetett Rhiannon Easingtonból Rochelle Evans lett, vagy meglehet, hogy Rebella lesz belőle, mert lehet Bellának becézni, és ettől nekem agyvérzésem lesz...
De a Bella még kevésbé illik szegény lányhoz, mint a Rhiannon... A Rochelle sem sokkal jobb. De az szép. És a Rochelle Evans szerintem nagyon jól hangzik. A Rebella Evans nem, és arról különben is mindig a "rebegte" szó jut az eszembe, és nagyon idegesítő, mondjuka Rochelle-ről a rúzs, de az annyira nem is rossz.
És egy csomó új szereplő is megvan már.
Danielle a kedvencem. Egyszerűen imádom, pedig még egy mondatot sem írtam róla :D
De olyan, mint egy öreg boszorkány, mint a cigányasszony a rettentő gyönyörűségben, csak éppen csinos, és 16 éves. A múltkor Detti írt nekem egy levelet, és úgy írta alá, hogy "d". És ez nekem annyira nagyon tetszett, hogy Danielle mindig "D"-ként fogja aláírni a leveleit, és a többiek is úgy fognak róla beszélni, ha mások is vannak ott, mint "D" (dí. és nem dé.)
Áhh, annyi érdekes dolog van vele kapcsolatban, de nem akarom leírni őket...
Holnap megyünk Jázminékkal Tiszaalpárra. Amúgy hétfőtől keddig si náluk voltunk, és nagyon sokat nídforszpídeztünk, meg utánoztuk a klipekben vonagló nénikéket, mert Minéknél vagy nyolcvan zenecsatorna van, míg nálunk négy, abból mindössze egyen megy egész nap zene, és ez a mezzo.
És olyat is csináltunk, hogy jutyubon voltak ilyen hájszkúlmjúzikeles tánctanító videók, és nekiálltunk táncot tanulni :D Fel is vettük videóra.
Vagy hatszor egymás után eltáncoltuk a dzséjhó klipjét, és beleszerettünk a gettómilliomos giroszárus bácsiba, úgyhogy nagyon menők leszünk szeptemberben, amikor megmutathatjuk a többieknek, milyen tudományokkal gazdagodtunk a nyáron... A nyomi tíla tekíla utolsó részében gyönyörködtem ezidáig. Vessző, vessző, vessző...
Mona hiányzik.
Meg az angol.. tanulni akarok...
Ha nembaj én is megpróbálom
Van célom és van irányom
Van más, van alternatíva,
mielőtt bekrakkol a klíma!
Mindig megújítom magam,
bennem napenergia van,
Nem lépünk Isten helyére, egy a jelszó:
TARTÓS BÉKE!
És rájöttem, hogy az én kis Robin Hendersonomat úgy képzelem el, mint Detti húgát *.*
Na nem baj, mire elérnék ahhoz a részhez, hogy bemutassam Robint, augusztus lesz, és találkozom Zsófival is, és ha majd mond valami okosat, akkor azt beleírom a regénybe. Ugyanígy Dettivel és Regivel. Bár Regiről még mindig nem tudhatjuk, hogy van-e kedve jönni.
ÁÁ!, erről jut eszembe, a sokat emlegetett Rhiannon Easingtonból Rochelle Evans lett, vagy meglehet, hogy Rebella lesz belőle, mert lehet Bellának becézni, és ettől nekem agyvérzésem lesz...
De a Bella még kevésbé illik szegény lányhoz, mint a Rhiannon... A Rochelle sem sokkal jobb. De az szép. És a Rochelle Evans szerintem nagyon jól hangzik. A Rebella Evans nem, és arról különben is mindig a "rebegte" szó jut az eszembe, és nagyon idegesítő, mondjuka Rochelle-ről a rúzs, de az annyira nem is rossz.
És egy csomó új szereplő is megvan már.
Danielle a kedvencem. Egyszerűen imádom, pedig még egy mondatot sem írtam róla :D
De olyan, mint egy öreg boszorkány, mint a cigányasszony a rettentő gyönyörűségben, csak éppen csinos, és 16 éves. A múltkor Detti írt nekem egy levelet, és úgy írta alá, hogy "d". És ez nekem annyira nagyon tetszett, hogy Danielle mindig "D"-ként fogja aláírni a leveleit, és a többiek is úgy fognak róla beszélni, ha mások is vannak ott, mint "D" (dí. és nem dé.)
Áhh, annyi érdekes dolog van vele kapcsolatban, de nem akarom leírni őket...
Holnap megyünk Jázminékkal Tiszaalpárra. Amúgy hétfőtől keddig si náluk voltunk, és nagyon sokat nídforszpídeztünk, meg utánoztuk a klipekben vonagló nénikéket, mert Minéknél vagy nyolcvan zenecsatorna van, míg nálunk négy, abból mindössze egyen megy egész nap zene, és ez a mezzo.
És olyat is csináltunk, hogy jutyubon voltak ilyen hájszkúlmjúzikeles tánctanító videók, és nekiálltunk táncot tanulni :D Fel is vettük videóra.
Vagy hatszor egymás után eltáncoltuk a dzséjhó klipjét, és beleszerettünk a gettómilliomos giroszárus bácsiba, úgyhogy nagyon menők leszünk szeptemberben, amikor megmutathatjuk a többieknek, milyen tudományokkal gazdagodtunk a nyáron... A nyomi tíla tekíla utolsó részében gyönyörködtem ezidáig. Vessző, vessző, vessző...
Mona hiányzik.
Meg az angol.. tanulni akarok...
Ha nembaj én is megpróbálom
Van célom és van irányom
Van más, van alternatíva,
mielőtt bekrakkol a klíma!
Mindig megújítom magam,
bennem napenergia van,
Nem lépünk Isten helyére, egy a jelszó:
TARTÓS BÉKE!
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)