right round

Fontos közölnivalóm akadt.
Az előbb pisiszünet volt az így jártam anyátokkal közben. (ahol nem-moby is megjelent, és én is azt hittem, hogy moby, de nyilván csak azért, mert nem is tudom pontosan, hogy néz ki moby, csak hogy egy kopasz nyüzüge alak, és még annyit érdemes tudni, hogy a nővérem a következő szavakkal jött haza zamárdiból: eza moby koncert enm volt ám valami nagy szám.) Én pedig erre annyit reagáltam, hogy elkapcsoltam a vivára, mert az a szomszéd. És mi ment? Na mi? Hát az a szám, ami szombat este egy órán keresztül, majd vasárnap éjjel minimum egész végig a fejemben járt, és még reggeli közben is: a rájt ránd, ami a vegasi fotók nézegetése közben is.
Dehát ez a szám egy szar, akárcsak az a Rihanna, ami még a film eleje-közepén ment, és olyan, mintha a májjá híí, májjá hú, májjá há lenne, avagy mi az isten az, dehát mégsem.
Mégis úgy megszerettem, hogy csak na.
Fú, de én meg akarom nézni mégegyszer ezt a flmet! Ám msot a rohadt Félvér Hercegre kell gyűjtenem, mert szerintem egy kisebb vagyon lesz kukoricával, és az italt még így is csak becsempészem. Az még semmi, de én sosem fogom megérteni azokat az embereket, akik kaját csempésznek a moziba. Vagy kukoricát, vagy semmit. Az a nachos is egy raklap szar. Én a mamma mia előzetesét annyiszor láttam, hogy a számról (mármint arról a részéről, ahogy kezdődik, azzal a kalapálással) mindig a kukorica íze jut az eszembe. És akkor is úgy az igazi. Na.
Köszönjük. Közben folytatódik a világ legjobb sorozata. Igen. És megint pisiszünet. Ez az én sorsom. Viszlát.