minden remek. az új személyimen úgy nézek ki mint azok a nők akiket a drogprevenciós előadásokon mutogatnak, akkor már lehet menőbb volt a drogbáró kokós csajának lenni. ma egyáltalán nem hoztam olyan döntést, amit ne bántam volna meg. a dilibogyóm már nem hat úgy ahogy kellene azt hiszem, mert ismét elég szerény az alvással töltött időm, cserébe viszont egyre többször van az, hogy körülbelül annyira vagyok képes érzelmeket érezni, mint egy kartondoboz, vagy hirtelen órákig zokogok indokolatlanul. de minden felhőnek van egy ezüst csíkja, mert a testsúlyom lassan de biztosan csökken. Kicsikét meg vagyok fázva és ezen az sem segít hogy biciklivel közlekedem és lihegek mint a szar mert ugye nem vagyok erőm teljében köszönhetően a remek táplálkozási szokásaimnak. Egyfolytában szipogok.
de én erre nem vagyok büszke, hogy ezzel telnek az utolsó időim gyermekként. sokkal jobb lenne nem szenvedni, vagy valami.
Volt műkörmöm mert Tina körmösnek tanul és a segítségére voltam de kerek egy napig bírtam csupán elviselni és szépen letörtem az összeset és most ismét nagyon szép undi tövig rágott és félig lekopott körömlakkos.
Marsi:- Ezek a PK-s lányok elég gázak.
Én: - Kösz.
- Jó, nem, a Csenge aranyos. Meg a Laura is. Bár fél órát késett és szipog a kokaintól.
itt már nincs is a hüvelykujjamon, mert Rubennel játszottam és kinyitottam neki valami dobozt és le is tört belé jól, pedig mindssze két órája viseltem és gondoltam megörökítem mielőtt a többitől is megszabadulok.