szombat, március 27
'napot.
Hhhhhhhhhháááát őőőőőő... semmi hír. Jövőhéten jön Lelle. Meg megyek Eszterhez. Legyen már május. Jövő május.
vasárnap, március 21
dobpergéééés...
Mielőtt leszedném magam myvipről, közlöm, hogy két éve ismerem az ikertestvéremet (mondom ám, hogy jobb az egész, mint egy ifjúsági regény.) Elmentettem még néhány fontos(nak titulált) levelet, megtekintettem néhány adatlapot, megnézem, mióta vagyok fent (2006 október 26!!! jesszusom. Mi a baj? Mit kerestem a myvipen három évesen?), most pedig letörlöm magam, a viszont hallásra.
"Hello!
Tök jó Grafomán emberekbe ütközni :)
Írni, írni, írni, írni, és írni. MINDIG :D
kíváncsiskodhatok? o_O
Miről szól a novellád, amit lehet h kiadnak?
Mikről/kikről szoktál írni?
Mi a kedvenc műfajod?
Példaképed?
Mikor szoktál Írni :D ?
További jó írást!
Lora"
"szió!
megnéztem az adatlapodat, látom te is szoktál írni :D
hát, a novellám egy lányról szól (nem tudom, szereted-e a Harry Pottert), aki animágus, azaz állattá tud változni, és róla írok egy szerintem elég izgalmas történetet. kedvenc műfajom nem igazán van, mindig vmi mást olvasok, ami nem tetszik, azt abbahagyom...
nincs meghatározott időpont, amikor írok. akkor szoktam, ha jön valami ihlet XD
köszi, hogy írtál, és légyszí te is írj magadról valamit!
köszi és neked is jó írást. puszi: Regi
u.i.: amúgy hány éves vagy?"
"Hello!
Tök jó Grafomán emberekbe ütközni :)
Írni, írni, írni, írni, és írni. MINDIG :D
kíváncsiskodhatok? o_O
Miről szól a novellád, amit lehet h kiadnak?
Mikről/kikről szoktál írni?
Mi a kedvenc műfajod?
Példaképed?
Mikor szoktál Írni :D ?
További jó írást!
Lora"
"szió!
megnéztem az adatlapodat, látom te is szoktál írni :D
hát, a novellám egy lányról szól (nem tudom, szereted-e a Harry Pottert), aki animágus, azaz állattá tud változni, és róla írok egy szerintem elég izgalmas történetet. kedvenc műfajom nem igazán van, mindig vmi mást olvasok, ami nem tetszik, azt abbahagyom...
nincs meghatározott időpont, amikor írok. akkor szoktam, ha jön valami ihlet XD
köszi, hogy írtál, és légyszí te is írj magadról valamit!
köszi és neked is jó írást. puszi: Regi
u.i.: amúgy hány éves vagy?"
csütörtök, március 18
aaaaand.... ACTION!
Valamiért nem dicsekedtem el vele, hogy múlt szerdán hívtak először (másfél év után) az open castingtól, és tegnap voltam etyekwoodban statisztálni. Ezalatt kihűltem, kifújta az agyamat a szél, tapasztaltam, milyen érzés amikor tényleg nagyon nagyon nagyon kell pisilni (szóval most már becsülök minden olyan intézményt, ahol nem kötik időhöz a vécére menést), és mikor már nyolcvanötödször kellett újra felvenni ugyanazt a sétálgatást, mosolyogva üdvözöltem a hörghurutomat, ami egy bazi nagy tüsszentés formájában jelezte érkezését.
Egyébként jó félelmetes volt az a díszlet, annál már csak a rendezőt volt félelmetesebb hallani, mikor elordította magát, hogy eeeeeend... ÁKSÖN! Nem azért, emrt olyan félelmetes volt, hanem mert én ilyesmit még csak a DVD-extrákban láttam és hallottam. Amúgy ki van még úgy vele, hogy többször nézi meg a "behind the scenes"-eket, mint magát a filmet? (SOKKAL többször?... Kivétel a Dögölj meg John Tucker, mert ott mindegyik színész irritált, de a rendező még inkább, úgyhogy nem bírtam nézni őket.) Lehet, hogy hülye vagyok, de nem biztos.
Ja. Ez nem Stern, hanem Korda. Nem tudom, honnan szedtem, hogy az etyeki stúdiót Sternnek hívják, üssenek le, kérem, mindenkit félretájékoztattam XD. Illetve nem mindenkit, mert nem is bírtam rendesen beszámolni semmiről a suliban, pedig tökre kitaláltam, hogy mindent nagyon részletesen elmesélek, de mégsem tettem, meg senki másnak sem, ahhoz túl fárasztó volt, vagy nem tudom. A családtagok meg rohadjanak meg, amiért így elnézik a botlásaimat. Ja, drága édesapámnak még nem meséltem, hogy mi történt velem, de meglehet, hogy el is felejtem, tekintettel arra, hogy azt is másodkézből tudtam meg, hogy talán nem jön haza ezen a hétvégén, mert elromlott a kocsi. Igaz is, ha hétfőn kapok ösztöndíjat, akkor már ennyire se kell igyekeznünk, hogy életjelet adjunk magunkról egymásnak. Örülök, hogy ilyen remek a kapcsolatom a szülőmmel. Té szülő. Köszönöm a szíves közreműködésedet.
Naaa! Tehát. Fárasztó volt. Az egyik alkalommal, mikor csak arra vártam, hogy nyolcszázkilencvenharmadszorra is nekiindulhassak ugyanannak a tíz méternek, odajött hozzám a statisztákat rendező fiatalúr (aki egyébként NAGYON Bálintos volt. A szeme. Rettenetesen. Folyamatosan őt bámultam), és megkérdezte, tudok-e biciklizni. (NEM!!!) Mondom, igen. A következő pillanatban már az angolajkú, vöröshajú fiatalember tájékoztat minket, hogy no one rides a bicycle like this in New York (merthogy New Yorkban játszódik a reklám, merthogy ez egy reklám, de látom, ezt sem sikerült eddig leírnom), úgyhogy alám nyomtak egy narancssárga caprine-t, olyan vagány kis rugós dologgal a kerekeinél, ami fogalamam sincs, mire jó, de nagyon tetszik. Mindegy, szóval innentől kezdve nem sétáltam, hanem bringáztam, és ezerszer jobb volt.
Ismét megjegyzem, életemben nem fáztam még annyira, hogy mindenem remegjen, és halljam a fogaimat egymáshoz koccanni. Csak hogy mindenki értse :D. Ha a tévében majd látnak egy foltot egy biciklin, a közepén egy piros krumplival, akkor az az én oroom lesz, ez jusson eszükbe.
Rohadtul irigyeltem amúgy a főszereplő csajokat és csávókat. Minden egyes "ENNYI!" után odarohantak hozzájuk az öltözetető csajok két kiló takaróval, és ha mindez nem lenne elég, a főszereplő asszony a világ legkirályabb narancssárga ballonkabátját viselhette, a főszereplő fiatalúr meg jól nézett ki. Simán.
Jajjj, atya isten, de fáj a torkom, de beteg lettem, jaaaaaaaaaj. Na megyek balettozni. Vagy nem tudom, mit csinálok ott, gardírozok (XD). Nem is fogok szerdán fellépni, de nekem is be kellett tanulnom az egészet, de nem ám egy helyről, nem, kábé húsz ember helyett tudom a koreográfiát, mert nem járnak órára. Gyülevész népek.
Egyébként jó félelmetes volt az a díszlet, annál már csak a rendezőt volt félelmetesebb hallani, mikor elordította magát, hogy eeeeeend... ÁKSÖN! Nem azért, emrt olyan félelmetes volt, hanem mert én ilyesmit még csak a DVD-extrákban láttam és hallottam. Amúgy ki van még úgy vele, hogy többször nézi meg a "behind the scenes"-eket, mint magát a filmet? (SOKKAL többször?... Kivétel a Dögölj meg John Tucker, mert ott mindegyik színész irritált, de a rendező még inkább, úgyhogy nem bírtam nézni őket.) Lehet, hogy hülye vagyok, de nem biztos.
Ja. Ez nem Stern, hanem Korda. Nem tudom, honnan szedtem, hogy az etyeki stúdiót Sternnek hívják, üssenek le, kérem, mindenkit félretájékoztattam XD. Illetve nem mindenkit, mert nem is bírtam rendesen beszámolni semmiről a suliban, pedig tökre kitaláltam, hogy mindent nagyon részletesen elmesélek, de mégsem tettem, meg senki másnak sem, ahhoz túl fárasztó volt, vagy nem tudom. A családtagok meg rohadjanak meg, amiért így elnézik a botlásaimat. Ja, drága édesapámnak még nem meséltem, hogy mi történt velem, de meglehet, hogy el is felejtem, tekintettel arra, hogy azt is másodkézből tudtam meg, hogy talán nem jön haza ezen a hétvégén, mert elromlott a kocsi. Igaz is, ha hétfőn kapok ösztöndíjat, akkor már ennyire se kell igyekeznünk, hogy életjelet adjunk magunkról egymásnak. Örülök, hogy ilyen remek a kapcsolatom a szülőmmel. Té szülő. Köszönöm a szíves közreműködésedet.
Naaa! Tehát. Fárasztó volt. Az egyik alkalommal, mikor csak arra vártam, hogy nyolcszázkilencvenharmadszorra is nekiindulhassak ugyanannak a tíz méternek, odajött hozzám a statisztákat rendező fiatalúr (aki egyébként NAGYON Bálintos volt. A szeme. Rettenetesen. Folyamatosan őt bámultam), és megkérdezte, tudok-e biciklizni. (NEM!!!) Mondom, igen. A következő pillanatban már az angolajkú, vöröshajú fiatalember tájékoztat minket, hogy no one rides a bicycle like this in New York (merthogy New Yorkban játszódik a reklám, merthogy ez egy reklám, de látom, ezt sem sikerült eddig leírnom), úgyhogy alám nyomtak egy narancssárga caprine-t, olyan vagány kis rugós dologgal a kerekeinél, ami fogalamam sincs, mire jó, de nagyon tetszik. Mindegy, szóval innentől kezdve nem sétáltam, hanem bringáztam, és ezerszer jobb volt.
Ismét megjegyzem, életemben nem fáztam még annyira, hogy mindenem remegjen, és halljam a fogaimat egymáshoz koccanni. Csak hogy mindenki értse :D. Ha a tévében majd látnak egy foltot egy biciklin, a közepén egy piros krumplival, akkor az az én oroom lesz, ez jusson eszükbe.
Rohadtul irigyeltem amúgy a főszereplő csajokat és csávókat. Minden egyes "ENNYI!" után odarohantak hozzájuk az öltözetető csajok két kiló takaróval, és ha mindez nem lenne elég, a főszereplő asszony a világ legkirályabb narancssárga ballonkabátját viselhette, a főszereplő fiatalúr meg jól nézett ki. Simán.
Jajjj, atya isten, de fáj a torkom, de beteg lettem, jaaaaaaaaaj. Na megyek balettozni. Vagy nem tudom, mit csinálok ott, gardírozok (XD). Nem is fogok szerdán fellépni, de nekem is be kellett tanulnom az egészet, de nem ám egy helyről, nem, kábé húsz ember helyett tudom a koreográfiát, mert nem járnak órára. Gyülevész népek.
vasárnap, március 14
...
A Kölcseyben egyszer kilencvenharmadik lettem (francián), valaki vonja ki, vagy le, vagy mittudomén, hogyha 119 ponttal mentem és 158 ponttal távoztam, akkor mennyit adtak a szóbelire, mert nekem nincs erőm ezt mind kiszámolni. A kommunikáción pedig negyvenharmadik, szóval oda simán felvettek, csak azt nem értem, hogy... Vajon milyenek lehettek a többiek, ha én végignyögtem a szóbelit, és mégis egész tűrhető helyezéseim lettek? ... (Franciára 193 embert hívtak vissza, tehát pont száz van még utánam.)
Jövő hétfőn megtudjuk, megölöm-e magam, vagy sem.
Jövő hétfőn megtudjuk, megölöm-e magam, vagy sem.
csütörtök, március 11
semmipont, kérdőjel
Ha AKG-s leszek, Jázmint egyszer meg fogom hívni, hogy megtekinthesse a csodálatos alagsori műhelyeket, mert ah én elájultam tőlük, akkor ő nem tudom, mit csinálna.
És azt is megígérem, hogy a Fodor lányokkal (akik ma kapták ezt a nevet, mert a Bodrot nem szeretik xd.) elmegyek megnézni a magashegyit, péterfy borit, meg a PASO-t is, mert olyan nagyok, olyan gimnazisták, és olyan multikulturálisak leszünk akkor már, hogy hihetetlen. Csak lenne már jövő tavasz. És jönne össze minden.
És azt is megígérem, hogy a Fodor lányokkal (akik ma kapták ezt a nevet, mert a Bodrot nem szeretik xd.) elmegyek megnézni a magashegyit, péterfy borit, meg a PASO-t is, mert olyan nagyok, olyan gimnazisták, és olyan multikulturálisak leszünk akkor már, hogy hihetetlen. Csak lenne már jövő tavasz. És jönne össze minden.
de hé.
és mit lógsz ott bele oldalt? Majom. Azonnal fejezd be a túl szélesnek levést.
Egyébként mindenféle regényt írok (megint, megjött a kedvem, miután nyolcvanféle szóbelin beszámoltam róla, hogy írok), leveleket Dettiknek meg Flóráknak, Flóráknak sikerült feladni, Dettiknek nem, Regina bízik bennem és ez a kijelentés valamiért nagyon megérintett (xd) a többiről meg már beszámoltam.
Egyébként mindenféle regényt írok (megint, megjött a kedvem, miután nyolcvanféle szóbelin beszámoltam róla, hogy írok), leveleket Dettiknek meg Flóráknak, Flóráknak sikerült feladni, Dettiknek nem, Regina bízik bennem és ez a kijelentés valamiért nagyon megérintett (xd) a többiről meg már beszámoltam.
ezt meg már kábé hússzor belinkeltem
de nem bírom megunni.
Dettiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim.
Dettiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim.
szívtakarítás
Most valaki meg tudná magyarázni, hogy engem mi a halálért vettek fel a Hunfalvyba, méghozzá kéttannyelvű angol tagozatra, mikor van olyan igeidő, amivel még nem is találkoztam? Most komolyan, miféle kéttannyelvű oktatás az, ahol én vagyok? Meg nálam rosszabbak?... Ez nagyon gáz. Huszonharmadik vagyok, a negyvennegyedik az utolsó, akinek van esélye bekerülni. Na jó, mindegy.
A Hunfalvynál azt mondtam, hogy biztosan nem vesznek fel, mivel egyáltalán nem éreztem jól magam a szóbelin, mármint egyik értelemben sem. Az angol oké volt, de a magyart nagyon elcsesztem, ehhez képest... Most mondhatnám, hogy akkor a Kölcseyben is van esély, mert ott is elcsesztem, de igazándiból nem érdekel, ugye...
Tegnap voltunk az AKG-ben háztűznézőben. Anyukám egyetemi évfolyamtársa vezetett körbe minket, meg mesélt és magyarázott, én pedig nem tudtam letörölni a képemről a vigyort.
Megmutatta, hogy melyik lesz a mi kisiskolánk jövőre, meg mutatott más kisiskolákat, az alagsort, a menzát, a könyvtárat, a Varró Dani verset a könyvespolc oldalán (na jó, azt én fedeztem fel, és meg is kérdeztem Eszter nénit, hogy a Varró Dani jó tanuló volt-e, mire igennel felelt, pedig én reménykedtem, hogy nem volt annyira az, de nem tudom, miért :D), és... Jaj, annyira imádom azt a helyet, és nem tudom, mit csinálok magammal, ha nem kapom meg az ösztöndíjat.
Hiányzik a szülcsi felcsi. Volt egy rész, amit végigbőgtem, az a túszejtős... Olyan keservesen bőgtem rajta, mintha én lettem volna odabent, és engem lőttek volna le. (Tudom, hogy most azt kellett volna írnom, hogy "mintha valamelyik családtagom lett volna odabent" vagy "életem nagy szerelme", de mind tudjuk, hogy a narkósnak a narkós az első, aztán az anyag, aztán a többi.) Este meg is nézem még egyszer, hogy kibőghessem magamból ezt a rettenetes görcsöt az AKG miatt.
Hmm. Ennyit mára?
A Hunfalvynál azt mondtam, hogy biztosan nem vesznek fel, mivel egyáltalán nem éreztem jól magam a szóbelin, mármint egyik értelemben sem. Az angol oké volt, de a magyart nagyon elcsesztem, ehhez képest... Most mondhatnám, hogy akkor a Kölcseyben is van esély, mert ott is elcsesztem, de igazándiból nem érdekel, ugye...
Tegnap voltunk az AKG-ben háztűznézőben. Anyukám egyetemi évfolyamtársa vezetett körbe minket, meg mesélt és magyarázott, én pedig nem tudtam letörölni a képemről a vigyort.
Megmutatta, hogy melyik lesz a mi kisiskolánk jövőre, meg mutatott más kisiskolákat, az alagsort, a menzát, a könyvtárat, a Varró Dani verset a könyvespolc oldalán (na jó, azt én fedeztem fel, és meg is kérdeztem Eszter nénit, hogy a Varró Dani jó tanuló volt-e, mire igennel felelt, pedig én reménykedtem, hogy nem volt annyira az, de nem tudom, miért :D), és... Jaj, annyira imádom azt a helyet, és nem tudom, mit csinálok magammal, ha nem kapom meg az ösztöndíjat.
Hiányzik a szülcsi felcsi. Volt egy rész, amit végigbőgtem, az a túszejtős... Olyan keservesen bőgtem rajta, mintha én lettem volna odabent, és engem lőttek volna le. (Tudom, hogy most azt kellett volna írnom, hogy "mintha valamelyik családtagom lett volna odabent" vagy "életem nagy szerelme", de mind tudjuk, hogy a narkósnak a narkós az első, aztán az anyag, aztán a többi.) Este meg is nézem még egyszer, hogy kibőghessem magamból ezt a rettenetes görcsöt az AKG miatt.
Hmm. Ennyit mára?
szombat, március 6
igen.nem.de.
Félóránként változik a véleményem arról, mi lenne a legjobb megoldás.
Nyakon szúrom magam.
Rajzolok pár vérben lubickoló pálcikaembert.
Nyakon szúrok mindenki mást.
Bankot rabolok.
Nyerek a lottón.
Szétbőgöm az agyam, és élvezem, hogy úgy nézek ki, mint a mosott fos.
Vagy inkább rájövök, hogy engem (a tehetséggondozós gimiket kivéve... fazekas, Eötvös, apáczai, berzsenyi, radnóti, stb.) bárhova felvesznek ahova menni akarok, és ez tizedikes koromban is igaz lesz, tehát egészen nyugodtan megtehetem, hogy elfelejtek megfontolt lenni és jövőre akágés leszek - ha egy évig, akkor egy évig. Ha kettőig, akkor addig. Majd átvesznek máshova. Mert ez ford(nem létező karakter -.-")tva sajnos nem igaz...
És már csak azért is a meggondolatlanság a legjobb megoldás, mert eddig akárhányszor nyitottam ki azt a kis Kölcseys cuccomat, és próbáltam "beletörődni", elbőgtem magam, és elővettem az akágés cuccot.
De egyébként nagy kár, hogy ezt sem bírom rendesen leírni... szóval én szeretnék a Kölcseybe járni. És szeretnék az akágébe járni. Miért kell nekem folyamatosan kettőbe szerelmes lenni?
Ja, igen, el is felejtettem közölni azt az örvendetes tényt, hogy a nemrég bejelentett barátom megelégelte, hogy nekem nem éppen sikerül megfeledkeznem azokról az emberekről, akikbe valóban szerelmes vagyok, és ily módon vele nem túl sokat foglalkoztam (konkrétan semennyit) kezdeményezte a "szakításunkat", én pedig most pont úgy érzem magam, mintha semmi nem történt volna a világon -.- fantasztikus. Első szerelem XD.
Tehát csak hittem, hogy kettőbe vagyok szerelmes, de most tényleg kettőbe vagyok. A Kölcsey az egyszerű út nyári táborokkal, középosztálybeli osztálytársakkal és felsőfokú francia nyelvtudással, az akágé pedig nem a helyes, hanem az alternatív út ... fogalmam sincs, hogy mivel, de nyári táborok nélkül, az tuti. És ne kérdezze senki, hogy mi ez a lángolás, mert nem fogom tudni megmagyarázni, miért akarok oda járni, csak higgyék el. Amerikai nagybácsik! Magányos bankigazgatók! Itt egy okos, értelmes, együttműködni tudó (ezt írták az akágéből) kislány, aki némi pénzért cserébe hajlandó szeretni önöket! (Mármint karácsonyi, születésnapi és névnapi ajándék, hétvégenként muffin, vagy egyéb konyhai terrorcselekmény, esetleg érdeklődés színlelése és unalmas történetek végighallgatásának formájában) Pénzért igenis LEHET szeretet vásárolni! Jó, ha egy összegben fizet ki három és fél millát, mert akkor a 2014/2015-ös tanév végéig garantáltan imádni fogom. Jelige: szigorúan hatvan és havi négy milla felett
Ki gondolta volna, hogy egyszer még muffin-prostitúcióra adom a fejem? ... A továbbtanulásom érdekében tettem, ez lebegjen a szemeink előtt. Már akinek több van.
Tisztelt közszereplők, kik folyamatosan sikkasztotok!
Én egy nagyon okos, többek közt politikai ambíciókat dédelgető együttműködni tudó kislány vagyok, éppen ezért szeretnék komprumisszumot kötni veletek.
Ha esetleg politikus válna belőlem, arról egész biztosan tudni fogtok majd, mert az tuti, hogy nem fogok megállni a mucsai községházán, de még a budaörsi ráthausznál sem, sőt, demszky nyomdokaiba sem szeretnék lépni, hanem én szeretnék az az ember(nő) lenni, aki a hozzátok hasonló gerinctelen seggfejeket megszünteti, de úgy, hogy többé el sem fog hangozni a korrupció szó kicsiny hazánkban, mert szibériába küldelek titeket egy új építésű gulágba, ahol a menzán öregedésgátló-szérumot szolgálnak majd fel nektek, ti éhes proletárok.
Viszont megelőzhetitek a saját és utódaitok vesztét, méghozzá úgy, hogy megdobtok három és fél millával abból a pénzből, amit eddig összeloptatok. Utána bátran szikkasszatok tovább, az nem érdekel, mert akkor nem leszek politikus. Na áll az alku, ti rabjai a népnek?
Hülyeség. Hülyeség. Nem. De. Nem. Igen.
Nyakon szúrom magam.
Rajzolok pár vérben lubickoló pálcikaembert.
Nyakon szúrok mindenki mást.
Bankot rabolok.
Nyerek a lottón.
Szétbőgöm az agyam, és élvezem, hogy úgy nézek ki, mint a mosott fos.
Vagy inkább rájövök, hogy engem (a tehetséggondozós gimiket kivéve... fazekas, Eötvös, apáczai, berzsenyi, radnóti, stb.) bárhova felvesznek ahova menni akarok, és ez tizedikes koromban is igaz lesz, tehát egészen nyugodtan megtehetem, hogy elfelejtek megfontolt lenni és jövőre akágés leszek - ha egy évig, akkor egy évig. Ha kettőig, akkor addig. Majd átvesznek máshova. Mert ez ford(nem létező karakter -.-")tva sajnos nem igaz...
És már csak azért is a meggondolatlanság a legjobb megoldás, mert eddig akárhányszor nyitottam ki azt a kis Kölcseys cuccomat, és próbáltam "beletörődni", elbőgtem magam, és elővettem az akágés cuccot.
De egyébként nagy kár, hogy ezt sem bírom rendesen leírni... szóval én szeretnék a Kölcseybe járni. És szeretnék az akágébe járni. Miért kell nekem folyamatosan kettőbe szerelmes lenni?
Ja, igen, el is felejtettem közölni azt az örvendetes tényt, hogy a nemrég bejelentett barátom megelégelte, hogy nekem nem éppen sikerül megfeledkeznem azokról az emberekről, akikbe valóban szerelmes vagyok, és ily módon vele nem túl sokat foglalkoztam (konkrétan semennyit) kezdeményezte a "szakításunkat", én pedig most pont úgy érzem magam, mintha semmi nem történt volna a világon -.- fantasztikus. Első szerelem XD.
Tehát csak hittem, hogy kettőbe vagyok szerelmes, de most tényleg kettőbe vagyok. A Kölcsey az egyszerű út nyári táborokkal, középosztálybeli osztálytársakkal és felsőfokú francia nyelvtudással, az akágé pedig nem a helyes, hanem az alternatív út ... fogalmam sincs, hogy mivel, de nyári táborok nélkül, az tuti. És ne kérdezze senki, hogy mi ez a lángolás, mert nem fogom tudni megmagyarázni, miért akarok oda járni, csak higgyék el. Amerikai nagybácsik! Magányos bankigazgatók! Itt egy okos, értelmes, együttműködni tudó (ezt írták az akágéből) kislány, aki némi pénzért cserébe hajlandó szeretni önöket! (Mármint karácsonyi, születésnapi és névnapi ajándék, hétvégenként muffin, vagy egyéb konyhai terrorcselekmény, esetleg érdeklődés színlelése és unalmas történetek végighallgatásának formájában) Pénzért igenis LEHET szeretet vásárolni! Jó, ha egy összegben fizet ki három és fél millát, mert akkor a 2014/2015-ös tanév végéig garantáltan imádni fogom. Jelige: szigorúan hatvan és havi négy milla felett
Ki gondolta volna, hogy egyszer még muffin-prostitúcióra adom a fejem? ... A továbbtanulásom érdekében tettem, ez lebegjen a szemeink előtt. Már akinek több van.
Tisztelt közszereplők, kik folyamatosan sikkasztotok!
Én egy nagyon okos, többek közt politikai ambíciókat dédelgető együttműködni tudó kislány vagyok, éppen ezért szeretnék komprumisszumot kötni veletek.
Ha esetleg politikus válna belőlem, arról egész biztosan tudni fogtok majd, mert az tuti, hogy nem fogok megállni a mucsai községházán, de még a budaörsi ráthausznál sem, sőt, demszky nyomdokaiba sem szeretnék lépni, hanem én szeretnék az az ember(nő) lenni, aki a hozzátok hasonló gerinctelen seggfejeket megszünteti, de úgy, hogy többé el sem fog hangozni a korrupció szó kicsiny hazánkban, mert szibériába küldelek titeket egy új építésű gulágba, ahol a menzán öregedésgátló-szérumot szolgálnak majd fel nektek, ti éhes proletárok.
Viszont megelőzhetitek a saját és utódaitok vesztét, méghozzá úgy, hogy megdobtok három és fél millával abból a pénzből, amit eddig összeloptatok. Utána bátran szikkasszatok tovább, az nem érdekel, mert akkor nem leszek politikus. Na áll az alku, ti rabjai a népnek?
Hülyeség. Hülyeség. Nem. De. Nem. Igen.
péntek, március 5
összefosom má magam mosmá
felvettek az AKG-beeeeeeeeeeeeeee.
Az "éves hozzájárulás" pedig 780 ezer forint. ... szerintem most jön a legszenvedősebb része a dolognak, mikro egyszer majd azt mondják, hogy nem, felejtsd el, aztán meg, hogy megoldjuk, nekem meg elegem lesz, és a végén már nem is akarok majd oda járni, pedig... :/.
Ó, Istenem. Hát, ezt félig elintézted. Még egyszer könyörgöm hozzád, hogy vágj hozzám valami ösztöndíjat, hogy "csak" 390 ezer legyen, mert az még oké. KÉRLEK!!!
Emlékszem ám, hogy amikor először jöttem ki az akágéből tegnap, és vártam a nyolcvanhatost, azon gondolkodtam, hogyha nekem lányom lesz, annak úgy kinyalom a seggét, ahogy csak lehet, és tudom, hogy az neki nem jó (annyira), de az én lelkiismeretem legalább rendben lesz. Egy darabig. Vagy mi.
KÉRLEK! ÖSZTÖNDÍJ!LÉGYSZI!LÉÉÉÉÉÉGYSZI!
Az "éves hozzájárulás" pedig 780 ezer forint. ... szerintem most jön a legszenvedősebb része a dolognak, mikro egyszer majd azt mondják, hogy nem, felejtsd el, aztán meg, hogy megoldjuk, nekem meg elegem lesz, és a végén már nem is akarok majd oda járni, pedig... :/.
Ó, Istenem. Hát, ezt félig elintézted. Még egyszer könyörgöm hozzád, hogy vágj hozzám valami ösztöndíjat, hogy "csak" 390 ezer legyen, mert az még oké. KÉRLEK!!!
Emlékszem ám, hogy amikor először jöttem ki az akágéből tegnap, és vártam a nyolcvanhatost, azon gondolkodtam, hogyha nekem lányom lesz, annak úgy kinyalom a seggét, ahogy csak lehet, és tudom, hogy az neki nem jó (annyira), de az én lelkiismeretem legalább rendben lesz. Egy darabig. Vagy mi.
KÉRLEK! ÖSZTÖNDÍJ!LÉGYSZI!LÉÉÉÉÉÉGYSZI!
csütörtök, március 4
...
Basszus már! Nekem kell a Lights. ...
Na, jó..Mégis megpróbálom leírni.
Két csoportra osztottak minket, nekem pedig szent meggyőződésem, hogy a jobb csoportba kerültem. Felállítottak minket egy padra libasorba, jó szorosan (tök jó, máris hatoljunk be egymás intim szférájába). Én elindultam célirányosan a pad közepe felé, azzal a fiúval egyetemben, akit kinéztem magamnak (hahh, mekkora ribancnak is tűnhetek így blogon kersztül), mert az apukájának vezérigazgató-külseje volt, neki meg a vezérigazgató fia-külseje. És az is nagyon imponált, hogy végül természetesen ő ért előbb a pad közepéhez, nekem csak a "kicsit jobbra" maradt.
Oké, szóval felálltunk, és mondták, hogy név szerint ábécésorrendbe kell rendeződnünk análkül, hogy lelépnénk a padról, és miután ez megvolt, születési sorrendbe ugyanígy (decemberiből volt a legtöbb...) aztán... aztán volt két percünk arra, hogy két csoportba oszoljunk úgy, hoyg mindkét csoportban ugyanannyian legyenek, és a szempontot mi találtuk ki. Én rögtön bedobtam, hogy rövidlátók-egészségesek (xd), de érdekes mód több volt az egészséges, mint a vak és gyengénlátó, pedig még a kontaktlencsére is rákérdeztem, aztán volt még egy csomó hülye ötletem, pl. "ki jött a pesti oldalról?" aztán az a fantasztikusan fantáziátlan ötlet tűnt a legjobbnak, hogy pulcsisok ide, nem pulcsisok oda, és én pulcsis voltam. És nagyon jól tettem, hogy pulcsis voltam, mert a pulcsisok szellemileg aktívak voltak, ezután ugyanis azt a feladatot kaptuk, hogy alkossunk élőszobrot, méghozza a pízai ferdetornyot...
Én eddig azt hittem, hogy ilyen feladatok csak a filmekben léteznek, és csak a filmekben lehet őket megoldani, és csak a filmekben rohadt jó érzés ilyesmiben részt venni, de nem. Istenem, annyira jó volt!...
Aztán ki kellett csomózódni, meg különbséget keresni, meg mittudomén, istenem, annyira, annyira, annyira jó volt, édesapám, miért nem keresel CSAK havi 64 ezerrel többet? Akkor járhatnék az akágébe, és én lennék a világon a legboldogabb ember. Tényleg. Soha többé nem kérnék semmit. Csak hadd, hadd, hadd, hadd járjak oda!
És délután maga a szóbeli is jó volt, tisztára úgy éreztem magam, mint egy normális gyerek akinek jó ötletei vannak, és már nem tudom, mióta vágytam rá, hogy úgy érezzem, jók az ötleteim, és normális gyerek vagyok.
Édes Istenem. Te is tudod, hogy nem hiszek a létezésedben, de ha elintézed nekem, hogy ebbe az iskolába járhassak, esküszöm, minden vasárnap templomban leszek, keresztet hordok a nyakamban, böjtölök... vagy inkább csak elhiszem majd mindenkinek, hogy van Isten. Egész hátralevő életmben törleszteni fogom.
Á, úgysem intézed el, mi? De. Intézed el. Most az egyszer. Nem fogom tőled kérni, hogy dögöljön meg valaki, vagy hogy szeressen belém valaki, vagy hogy legyen végre spiccem. Semmit. Tényleeeg...
Na, jó..Mégis megpróbálom leírni.
Két csoportra osztottak minket, nekem pedig szent meggyőződésem, hogy a jobb csoportba kerültem. Felállítottak minket egy padra libasorba, jó szorosan (tök jó, máris hatoljunk be egymás intim szférájába). Én elindultam célirányosan a pad közepe felé, azzal a fiúval egyetemben, akit kinéztem magamnak (hahh, mekkora ribancnak is tűnhetek így blogon kersztül), mert az apukájának vezérigazgató-külseje volt, neki meg a vezérigazgató fia-külseje. És az is nagyon imponált, hogy végül természetesen ő ért előbb a pad közepéhez, nekem csak a "kicsit jobbra" maradt.
Oké, szóval felálltunk, és mondták, hogy név szerint ábécésorrendbe kell rendeződnünk análkül, hogy lelépnénk a padról, és miután ez megvolt, születési sorrendbe ugyanígy (decemberiből volt a legtöbb...) aztán... aztán volt két percünk arra, hogy két csoportba oszoljunk úgy, hoyg mindkét csoportban ugyanannyian legyenek, és a szempontot mi találtuk ki. Én rögtön bedobtam, hogy rövidlátók-egészségesek (xd), de érdekes mód több volt az egészséges, mint a vak és gyengénlátó, pedig még a kontaktlencsére is rákérdeztem, aztán volt még egy csomó hülye ötletem, pl. "ki jött a pesti oldalról?" aztán az a fantasztikusan fantáziátlan ötlet tűnt a legjobbnak, hogy pulcsisok ide, nem pulcsisok oda, és én pulcsis voltam. És nagyon jól tettem, hogy pulcsis voltam, mert a pulcsisok szellemileg aktívak voltak, ezután ugyanis azt a feladatot kaptuk, hogy alkossunk élőszobrot, méghozza a pízai ferdetornyot...
Én eddig azt hittem, hogy ilyen feladatok csak a filmekben léteznek, és csak a filmekben lehet őket megoldani, és csak a filmekben rohadt jó érzés ilyesmiben részt venni, de nem. Istenem, annyira jó volt!...
Aztán ki kellett csomózódni, meg különbséget keresni, meg mittudomén, istenem, annyira, annyira, annyira jó volt, édesapám, miért nem keresel CSAK havi 64 ezerrel többet? Akkor járhatnék az akágébe, és én lennék a világon a legboldogabb ember. Tényleg. Soha többé nem kérnék semmit. Csak hadd, hadd, hadd, hadd járjak oda!
És délután maga a szóbeli is jó volt, tisztára úgy éreztem magam, mint egy normális gyerek akinek jó ötletei vannak, és már nem tudom, mióta vágytam rá, hogy úgy érezzem, jók az ötleteim, és normális gyerek vagyok.
Édes Istenem. Te is tudod, hogy nem hiszek a létezésedben, de ha elintézed nekem, hogy ebbe az iskolába járhassak, esküszöm, minden vasárnap templomban leszek, keresztet hordok a nyakamban, böjtölök... vagy inkább csak elhiszem majd mindenkinek, hogy van Isten. Egész hátralevő életmben törleszteni fogom.
Á, úgysem intézed el, mi? De. Intézed el. Most az egyszer. Nem fogom tőled kérni, hogy dögöljön meg valaki, vagy hogy szeressen belém valaki, vagy hogy legyen végre spiccem. Semmit. Tényleeeg...
akg♥
Nagyon szerettem volna részletesen beszámolni, hogy mennyire kurva jó hely az alternatív közgazdasági gimnázium, és hogy mennyire AKAROK oda járni, de természetesen az este találkozhattam a másik reménytelen szerelmesemmel, hogy végigbőghessem a ma estét.
hétfő, március 1
Elena anya
MÁTÓL VAN CÉDÉJE!!! Imádlak, Ellie. Ha tudomást szerzek a bankszámlaszámomról, sajnos rögtön meg fogom venni.
Lellém! Dettinám!
Azonnal érintkezzünk! (Mintha nem rajtam múlna -.-) Azonnal írok nektek valami cetlit!
F.E.L.V.É.T.E.L.I.
Regina azt mondta, hogy így nagyon fenyegető, pont olyan fenyegtő, vagy milyen, mint amilyen ez az egész.
Jaj, istenem, ma angol(ul) felvételiztem, és rettenetes volt. Kivágtam magam, meg minden, de annyira szar, hogy minden csak akkor jut eszembe, mikor vonulok le a macskaköveken a villamoshoz! -.- De legalább fantasztikus brit kiejtést produkáltam a nagy izgalmamban. Tök komolyan elhallgattam egy fél percre az első mondat után, annyira meglepődtem magamon, otthon ugyanis nem tudok ilyet, akárhogy igyekszem. Mindig fel akarom venni, de nem megy. Tök ijesztő volt, jaj. Bár, ami ezt illeti, még mindig jobb volt, mint a magyar része, mert az ritka szarul ment. Nna mindegy. Ez volt a Hunfalvy, csütörtökön megyek az AKG-be, ééééssssssss: HÉTFŐN KÖLCSEY!!! Nem tudom, miért örülök ennyire, de most megint visszatért az életkedvem, meg a túlvilági szeretetem a Kölcsey Ferenc Gimnázium iránt.
Elsőnek szokat néztem meg, akiket ismerek, és láttam, hogy mindenkit mindenkit mindenkit elutasítottak (Torit kivéve), úgyhogy eléggé befostam... dddeeee én ott vagyok, mind a 119 pontommal. Király.
Csak ennyi. Stay too long pendulum remikszben. http://www.youtube.com/watch?v=0jLweF06tT8
Jázmin féle, és angyon király, JAAA? felfedeztem, hogy jázmin ájpodja nem csak a számot tudja megmondani, hanem azt is megmondja, miféle lejátszási listáid vannak, ÉNISAKAROKHARMADIKGENERÁCIÓSÁJPODSÁFÜLTKÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉKBEEEEENKÉTGIGÁSAT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Köszi!.
Jaj, istenem, ma angol(ul) felvételiztem, és rettenetes volt. Kivágtam magam, meg minden, de annyira szar, hogy minden csak akkor jut eszembe, mikor vonulok le a macskaköveken a villamoshoz! -.- De legalább fantasztikus brit kiejtést produkáltam a nagy izgalmamban. Tök komolyan elhallgattam egy fél percre az első mondat után, annyira meglepődtem magamon, otthon ugyanis nem tudok ilyet, akárhogy igyekszem. Mindig fel akarom venni, de nem megy. Tök ijesztő volt, jaj. Bár, ami ezt illeti, még mindig jobb volt, mint a magyar része, mert az ritka szarul ment. Nna mindegy. Ez volt a Hunfalvy, csütörtökön megyek az AKG-be, ééééssssssss: HÉTFŐN KÖLCSEY!!! Nem tudom, miért örülök ennyire, de most megint visszatért az életkedvem, meg a túlvilági szeretetem a Kölcsey Ferenc Gimnázium iránt.
Elsőnek szokat néztem meg, akiket ismerek, és láttam, hogy mindenkit mindenkit mindenkit elutasítottak (Torit kivéve), úgyhogy eléggé befostam... dddeeee én ott vagyok, mind a 119 pontommal. Király.
Csak ennyi. Stay too long pendulum remikszben. http://www.youtube.com/watch?v=0jLweF06tT8
Jázmin féle, és angyon király, JAAA? felfedeztem, hogy jázmin ájpodja nem csak a számot tudja megmondani, hanem azt is megmondja, miféle lejátszási listáid vannak, ÉNISAKAROKHARMADIKGENERÁCIÓSÁJPODSÁFÜLTKÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉKBEEEEENKÉTGIGÁSAT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Köszi!.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)