szombat, június 29
kedd, június 11
Jézusom JÉZUSOM JÉZUSOM!
Azonnal a törvény háza elé kell járulnom!
Vagyis legelőször orvoshoz, oda huszadikán megyek, ő ad beutalót az endokrinológiára meg elküld ultrahangra, én pedig remegve várom majd az eredményeket kezemben az egy évvel ezelőttiekkel, és amennyiben a számok alátámasztják majd azt, amit én gyanítok, onnantól semmi egyebet nem érzek majd fontosabb feladatomnak, mint a világ megváltását.
Van ugyanis nekem egy betegségem, ami szörnyű gyógyszerekkel és (számomra) betarthatatlan diétával tünetmentesítető, de nem gyógyítható. Az elmúlt egy évben azonban merem állítani, hogy tünetmentes vagyok, pedig erre nem szedtem gyógyszert és különösebben a diétával sem foglalkozom. Orvosi csoda lennék, vagy inkább... vagy inkább nem.
Tényleg nem megfázásról van szó az esetmben, és ez nem egy ritka betegség. Rengeteg nőt érint, mondjuk azokat a legrosszabbul akik teherbe akarnának esni, de évekig semmit sem ér a gyógyszer meg a diéta meg semmi. És ahogyan erről olvasok, hogy csomóan sokkal durvábban szenvednek tőle mint én, nem bírom elfogadni, hogy ez véletlen, hogy a betegségeim pont ugyanolyan szabályszerűség alapján működnének, mint az életem minden más területe, hogy mindig minden magától megoldódik körülöttem (vagy észre sem veszem, hogy igazából csináltam valamit).
Szóval van egy sanda gyanúm, mitől is lettem én tünetmentes éppen közel egy év alatt.
És én át fogok váltani harcos amazonba, ha igazam van!
Azonnal a törvény háza elé kell járulnom!
Vagyis legelőször orvoshoz, oda huszadikán megyek, ő ad beutalót az endokrinológiára meg elküld ultrahangra, én pedig remegve várom majd az eredményeket kezemben az egy évvel ezelőttiekkel, és amennyiben a számok alátámasztják majd azt, amit én gyanítok, onnantól semmi egyebet nem érzek majd fontosabb feladatomnak, mint a világ megváltását.
Van ugyanis nekem egy betegségem, ami szörnyű gyógyszerekkel és (számomra) betarthatatlan diétával tünetmentesítető, de nem gyógyítható. Az elmúlt egy évben azonban merem állítani, hogy tünetmentes vagyok, pedig erre nem szedtem gyógyszert és különösebben a diétával sem foglalkozom. Orvosi csoda lennék, vagy inkább... vagy inkább nem.
Tényleg nem megfázásról van szó az esetmben, és ez nem egy ritka betegség. Rengeteg nőt érint, mondjuk azokat a legrosszabbul akik teherbe akarnának esni, de évekig semmit sem ér a gyógyszer meg a diéta meg semmi. És ahogyan erről olvasok, hogy csomóan sokkal durvábban szenvednek tőle mint én, nem bírom elfogadni, hogy ez véletlen, hogy a betegségeim pont ugyanolyan szabályszerűség alapján működnének, mint az életem minden más területe, hogy mindig minden magától megoldódik körülöttem (vagy észre sem veszem, hogy igazából csináltam valamit).
Szóval van egy sanda gyanúm, mitől is lettem én tünetmentes éppen közel egy év alatt.
És én át fogok váltani harcos amazonba, ha igazam van!
vasárnap, június 9
oxológia
most (a romantika és realizmus összehasonlítása jegyében kellene a vörös és feketét és az arany embert olvasnom) azzal szórakoztatom magamat, hogy a 2009 óta elküldött e-mailjeimet olvasgatom hogy megtudjam, min járt az agyam az idők során. És most volt egy ilyen, amiben azt taglalom, hogy a pályaválasztási tanácsadóban megmérték az agyam képességeit és arra jutottak, hogy reál a beállítottságom és a logikai képességeim messze átlag felettiek. Hát, nagyon jó, ennek már nyoma sincs a hippokampuszomban bekövetkezett ideghalálozásoknak köszönhetően azt hiszem, de lehet jobb a bizonyítványomra hivatkoznom.
én nagyon szeretnék az egyesült államokban élni majd felnőttkoromban. de nem sokat, ilyen két évet például, hát akar a halál ott túl sokat lenni. de annyi szép nemzeti park van, hogy nézem őket és meghalok. a vársot, amiben élni óhajtanék, seattle-nek nevezik, és azért azt választom, mert tökéletesen nagy ahhoz hogy egy percig se érezzem magamat vidéken ha nem akarom, viszont nem kell sokat menni ahhoz, hogy fenyőerdők, sziklák és óceán vegyenek körül. Nagyon tökéletes, szóval... most elkezdem nézni a twin peakset (nővéremnek megvolt a zenéje cd-n és amikor elsős meg másodikos voltam és még egy szobánk volt, minden este arra a cd-re aludtunk el), és megtervezem az életemet.
Ajj de gyönyörű.
Az ananász expresszt csak kb húsz perces periódusokban tudom nézni, a részek közt nagyjából két hét kihagyással. Nagyon fárasztó és igazából szar de műveletlennek érzem magam attól, hogy nem ismerem a végét.
én nagyon szeretnék az egyesült államokban élni majd felnőttkoromban. de nem sokat, ilyen két évet például, hát akar a halál ott túl sokat lenni. de annyi szép nemzeti park van, hogy nézem őket és meghalok. a vársot, amiben élni óhajtanék, seattle-nek nevezik, és azért azt választom, mert tökéletesen nagy ahhoz hogy egy percig se érezzem magamat vidéken ha nem akarom, viszont nem kell sokat menni ahhoz, hogy fenyőerdők, sziklák és óceán vegyenek körül. Nagyon tökéletes, szóval... most elkezdem nézni a twin peakset (nővéremnek megvolt a zenéje cd-n és amikor elsős meg másodikos voltam és még egy szobánk volt, minden este arra a cd-re aludtunk el), és megtervezem az életemet.
Ajj de gyönyörű.
Az ananász expresszt csak kb húsz perces periódusokban tudom nézni, a részek közt nagyjából két hét kihagyással. Nagyon fárasztó és igazából szar de műveletlennek érzem magam attól, hogy nem ismerem a végét.
csütörtök, június 6
el médico
tudok spanyolul! jó ég, tudok spanyolul!
na jó, mármint sikerült levizygáznom belőle, de ÖTÖSRE!!!!! Én pedig azt hittem, hogy egy mondatot nem bírok majd kinyögni/leírni. Egyet sem. Azt sem tudom mi spanyolul az én te ő mi ti ők. Meg semmit nem értek a hülye nyelvtanból. Erre a vizsgám szóbeli része alatt ünnepélyesen felfedeztem, hogy én pontosan úgy tanultam ezt a nyelvet, mintha csecsemő lennék, izé, beszélni tanuló gyermek. Tényleg nem nagyon értem a nyelvtant, de az agyam megtanulta, hogy kinek hogyan mikor milyen sorrendben mit kell mondani (tehát megjegyeztem a sok szót egymás után) egy bizonyos információ megszerzéséhez. És mivel a legtöbb hallott szavam le sincs írva, kénytelen vagyok hallás után tanulni (ami jó, mert legalábba leírásból felolvasástól nem lesz szar a kiejtésem) és ez igazán nagyon jó! Most boldog vagyok.
Egyébként holnap van a gyakorlatilag osztályozóvizsgám fizikából, amire még nem kezdtem el tanulni, és ez azt hiszem elég nagy baj, mert zavarna ha augusztusban vissza kéne térnem pótvizsgázni.
na jó, mármint sikerült levizygáznom belőle, de ÖTÖSRE!!!!! Én pedig azt hittem, hogy egy mondatot nem bírok majd kinyögni/leírni. Egyet sem. Azt sem tudom mi spanyolul az én te ő mi ti ők. Meg semmit nem értek a hülye nyelvtanból. Erre a vizsgám szóbeli része alatt ünnepélyesen felfedeztem, hogy én pontosan úgy tanultam ezt a nyelvet, mintha csecsemő lennék, izé, beszélni tanuló gyermek. Tényleg nem nagyon értem a nyelvtant, de az agyam megtanulta, hogy kinek hogyan mikor milyen sorrendben mit kell mondani (tehát megjegyeztem a sok szót egymás után) egy bizonyos információ megszerzéséhez. És mivel a legtöbb hallott szavam le sincs írva, kénytelen vagyok hallás után tanulni (ami jó, mert legalábba leírásból felolvasástól nem lesz szar a kiejtésem) és ez igazán nagyon jó! Most boldog vagyok.
Egyébként holnap van a gyakorlatilag osztályozóvizsgám fizikából, amire még nem kezdtem el tanulni, és ez azt hiszem elég nagy baj, mert zavarna ha augusztusban vissza kéne térnem pótvizsgázni.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)