szerda, augusztus 31

1 hour remaining

az ébresztő be van kapcsolva, a gépem egyértelműen az íróasztalra helyezve, rohadvány füzetek előkerültek a fiók mélyéről, és én hamarosan aludni térek... egyértelműen vége az aranylétnek.
fú.
- Hííí! Tudod mit láttam az előbb? Palvin Barbi osztálytársait!
- Hű.
- Basszus! Lehet, ő is ott van!
- Nem érdekel.
- Deee, légyszi könyörgöm gyere vissza és nézd meg velem, hogy ott van-e!
- Nem..
- Deee, szimplakertbe menni bármikor lehet, Palvin Barbit megnézni... is.

vasárnap, augusztus 28

vegetarians

A tavalyi angolfüzetem lapozgatom (mely egyébként az idei is, s minthogy nemigen támadt kedvem "tanszervásárláshoz", mindent a tavalyi füzeteimbe fogok írni.), és a következőt találtam benne:

"There are people who doesn't (nem inkább don't?-.-) eat meat because of religious reasons, special diet, or simply their feelings for animals. Personally I would never feel sorry for animals instead of eating them even if they are ostriches or little chickens BUT: I don't eat pork because:

  •  I find it disgusting
  • Both of my parents has got relations with religions (Moslem and Jewish) that prohibit eating pork; and I like acting like i cared about it. 
  • Well, I like to pretend as if I were Jewish. "
Nagyandrás adta ki az ukázt abból az okból, mert pofáztam órán többedmagammal, és ilyenkor azt szokja tenni, hogy kiküld a teremből és leírat valami hülyeséget (például ez esetben fogalmazd meg mi az a vegetarianizmus, vagy valami ilyesmi gondolom, és nekem csak a kérdésre nem sikerült válaszolnom, ellenben sikeresen magamra tereltem a szót ISMÉT). Thank you for the lesson, it was fun; we really appreciate all you'd done!

szombat, augusztus 27

- Hallod? Lesz új herripotter?
- Nem. Nem lesz.
- Pedig azt hallottam! Hogy elkezdte írni a punci.

péntek, augusztus 26

csak a stréberek esznek csigát

megtértem váratlan de közben meg eléggé várható fordulatokkal tűzdelt nyitótáboromból. Kissé rohadtul semmi kedvem összehasonlítani a tavalyival, bár volna értelme, és most is vigyorgok, ahogy elképzelem magunkat, nade a lényeg:

Egész héten negyven fok volt, így életbenmaradásunkat az segítette, ha naponta legalább egyszer "vicces fürdést" rendeztünk, mely azt jelentette, hogy fürdőruhát öltöttünk, és jéghideg vízzel hűsítettük habtestünk. - MÉG! AZ ARCOMBA!

Ch: - Mit mondott a Hajni?
Én: - "Amelyik lány beengedi este a Somát, az megy haza vele együtt."
- Miért is nem engedjük be?

Zsizsi felveti a patrónusának, hogy nem kéne és amúgy is tök felesleges 11-kor alvásra kényszerítenie olyan embereket, akik iskolaidőben nem alszanak még akkor, és ez egy cseppet sem viseli meg őket, továbbá az elalvás előtti négy órát a szállás 30 négyzetméteres kerthelyiségében tölthetik kizárólag.
Hajni:- De szerinted az oké, hogy mi háromkor alszunk el, mert ti éjfélkor még itt ökörködtök? Nekünk este még egy csomó dolgunk van, hogy előkészítsük nektek a másnapot, szerinted ki ragasztja ki a betűket, ki készíti össze a feladatokat (............) ??!!!
- DE ÉN NEM KÉRTEM, HOGY RAGASZTGASSON KI BETŰKET ODA A F_SZBA!

(Gondolom felesleges megmagyaráznom, hogy ugyan ez most semmi másnak nem tűnik, csupán csúnya beszédnek és tisztelenségnek, de mi beszűkültek vagyunk, vagyis én az vagyok, és semmi mást nem találok már viccesnek, kizárólag tiszteletlenül viselkedő társaim artikulátlan üvöltését.)

Soma: - Szerinted, ha Hajni reggel itt találna minket az ágyban összebújva, nem kapna szívrohamot?
Én: - De, akkor én is.

- ...interakcióba léptem vele, és nem...
- Milyen interkonci?

- ...nem volt rajtam semmi, csak ez, meg egy gatya. Ja, meg az úszózsák, vagy mi az, amiben aludni kell.

- MÁR MÁSODIK REGGEL ÉBREDEK ARRA, HOGY EZEK NEGYED NYOLCKOR ITT TENISZEZNEK!
- Ping-pong.
(Kivételesen én voltam a kijavított fél.)

- Júúúúj csináljunk képeket a tükörben! "Nyitó szarfej!" "Nyitó szarfej 2 :$" "NYITÓ fejem ne nézd!!"

- Mi volt ennek a címe?
- Koszorúslányok.
- És az mi is angolul? Bleeding Love?

- Van nike cipője?
- Kriszta. Mit tudom én?
- Jó, de hogy öltözködik?
- Nemt'om ugyanúgy. Ugyanaz a pulcsi van rajta minden nap.
- Jó, meggyőztél. Se. KIBASZOTT NAGY SE!

Ezeket visszaolvasva valahogy ötletem sincs, min tudtunk öt napig annyira röhögni.






vasárnap, augusztus 21

azt akarom, hogy ősz legyen és hideg szél fújjon, Detti a szobámbn leledzen (vagy leledzzen?) és a régi idők emlékére Billen (dvd lejátszó) nézzük az erőszakikat. annyira várom. Addig meg sem merem nézni.
Amúgy az vajon miért van, hogy bizonyos filmeket és könyveket akárhányszor, de tényleg akárhányszor képes vgyok végignézni/elolvasni egymás után?

szombat, augusztus 20

újabb pszichés rendellenesség

azt hiszem, gerontofil hajlmaim vannak. Nem tudom, mitől számít gerontofíliának, de...
kezdjük ott, hogy én eleve férfi vagyok. valamennyire biztosan. jobban, mint kéne. Így értelmet nyer néhány teljesen nőietlen tulajdonságom (nem tudok eltévedni, és...és... ja igen, vonzódom az olyan lányokhoz akik gyakorlatilag élő termékenységi szobrok, szeretem irányítani az embereket, képtelen vagyok magam alávetni mások akartának, megfordulok az utcán az attraktívnak ítélt személyek után, meg.. ilyenek), így azonbn bizarrul hangzik az az állítás, mely szerint az idősebb férfiakat kedvelem, de gondolom azért, mert velük tudok azonosulni, vagy nem tudom, ez egyre rosszabb. És hülyeség amúgy, mert nem 70 évesekre gondolok, csupán harmincasokra..:D
Mondják, hogy  férfi olyan mint a jó bor. Remek fejlemény.
Egyébként arról jut eszembe, hogy eleve Colin Farrell és ahh, amúgy meg a buszon szerelembe estem egy gyönyörű úriemberrel, és azóta ezen tűnődöm.
Ennek már megint semmi értelme nem volt, az A még mindig szar.

ESZTÉTIKUS!

ezt a szót kerestem. esztétikus.

szerda, augusztus 17

almost there

elöljáróban annyit, hogy újabban nem működik rendeltetésszerűen az a-betűm, erre nem tudom mi a gyógyír, nem akarom kitépni a helyéről, minthogy az s-el is ezt tettem, és nem valami .. fotogén. Hogy mondják. ....mi az a szó? nem szimmetrikus... szimpatikus.. fú de idegesít.
mostanság ismét beüzemeltem a tv-t, mint háttérzajt (néha nem csupán eképp funkcionál; az investigation discovery nevezetű csatorna miatt ma úgy 4 órát ültem az örömláda előtt mozdulatlanul), és mindig a legjobbkor jön a garnier reklám a rollerblades-szel, hogy újfent fantáziálgatásba kezdjek  szívemnek oly kedves London városról. Múltkor például kutattam valamit a fiókomban, mire a kezembe akadt az a lepedő a beszállókártyával meg valmi lepedővel mi az én és a repülőnk adatait tartalmazza, nosztalgikus mosollyal vizsgálgattam a dolgot, erre a nappaliból: JÓRBÍDINÁPPONJESZTÖDÉJ ÁJVOZONMÁROLLÖBLÉDZ

nade.

nem tudom, minek kezdtem el ezt leírni, mikor már régen nincs is kedvem erről értekezni. De csodálatos ez a zene, és csodálatos a videoklipje (úgy érzem, mintha segget csinálnék a számból, mert valami olyasmit állítottam, hogy a videoklip a fantáziátlan, ingerszegény környezetben élő emberek örömét szolgálja, mert ez egy rohadt nagy hülyeség, igaz egy csomó emberre és klipre, de mégsem szabadna így kijelenteni, főleg mivel ezt már vagy kilencvenötször végignéztem ezt a videót.), és fontosnak tartottam rögzíteni, hogy én még mindig imádom Londont szívem minden kamrájával és pitvarával. London érezze magát megtisztelve, mert az egyetlen dolog a világon, amit azután is ugyanolyan határtalanul, sőt, jobban imádok, hogy "megkaptam".
Imádom ezt  szörnyű környéket, imádom a háttérben a Canary Wharfot. Jaaj!
Gergő: - Kanári Törpe. Ennek mi értelme van?
Anna: - Wharf, nem dwarf, te életképtelen.
Gergő: - Jó, és annak?
Örülök, hogy alig törnek rám ilyen jellegű jelenések. A családomnak száműznie kell engem Londonba, lehetőleg Krisztával együtt, hogy minden áldott nap müzlit reggelizhessünk és mirelit húsostáskát vacsorázhassunk zöldborsópéppel a télikertben, mindeközben elégedett, szofisztikált angol dámák mosolya terüljék szét arcunkon, és semmi problémánk ne legyen, kivéve, hogy vajon mi lesz az EastEndersben.

Ó, ja, ésssss !!!!!! Láttam Kate Nash-t! Hát az egyszerűen lenyűgöző az a kis lény, ah, istenkém.


csütörtök, augusztus 11

én tényleg csak megszokásból blogolok

közzéteszem az olyan problémáimat, amik a  világon senkit nem érdekelnek, semmi értelmük, de még csak rejtetten sem, de boldoggá tesz, vagy nem tudom. Negyedik éve művelem. Biztos lesz egyszer valami értelme.
Nem egyébként többször is próbáltam benne értelmet keresni (= kitöröltem úgy 88680 vállalhatatlan bejegyzést), avagy értelmet adni neki (közérdekű infromációk arról, hogy mennyire utál ok annyi idős lenni amennyi vagyok azoknak, akik nem ennyi idősek?), de nem sikerült, ennek a blognak sosem lesz, hát nézzék meg a címét, a leírását, meg a képet, amin egy alak kiloccsantja az agyát (utalva énem szuicíd hajlamaira, jaj erről jut eszembe még egy ilyen sulis izé:
Nagyandrás: - Laura, te nagyon furcsa vagy. Most például le kéne lőni. Jobb kicsit, amikor magadba vagy zuhanva.
Viki: - Nem.. ne, az nagyon rossz.
- Vagy nem bírod befogni a szád, vagy pedig szuicíd arckifejezéssel ülsz a terem végében. Nem lehetne a kettő közt?
Én: - Nem lehetne.), de nem az agya jön ki, hanem buzi virágok, amilyeneket próbálok a falamra festeni, de persze nem azt látom amit szeretnék. Van ennek értelme? Nincs, de biztos vagyok benne hogy egy csomó embernek lett kedve leírni a saját hülyeségeit miután elolvasta az enyémeket, és mind boldogan olvasgatjuk egymás hülyeségeit.
 Úgyhogy el is sírom, hogy ma, a mostanábani nagy megújulási kényszereim és érthetetlen cselekedeteim (vállfán egyértelműen csúnyának/semmilyennek ítélt ruha bevitele próbafülkébe, beleszeretés, megvásárlás? mi ez?) közepette nagy mosolyogva besétáltam a hajvágószalonba, okozva ezzel magamnak otthonra nagyon hosszú hisztirohamot, kétségbeesést meg ilyeneket. Úgy nézek ki, mint egy 12 éves Rihanna fan és egy patkány egyetlen sarja, de sebaj, majd megnő három év múlva, addig pedig élem az életem tényleg vállalhatatlanul csúnyán/csadorban és megtanulok szép embereket fotózni.
Nade, nem tudom, minek írtam ezt le. Ja, de, mert kaptam egy kommentet ami nagyon tetszett mert hosszú volt és olyan bizarr stílusú, mint amilyenben én szoktam fogalmazni néha és külső szemlélőként elég irritáló lehet, én nem tudom. Na, és tetszett és elgondolkodtam rajta.
Amúgy megújulási kényszeremben biztos, hogy új blogot is fogok magamnak csinálni, amiről senkinek nem is szólok, csak hogy kerek legyen a világom. Most pedig megyek, ráfekszem a vasalódeszkára és kinyírom a maradék hajam is valahogy.
A kérdés, hogy miért nem alszom?

szerda, augusztus 10

hidratálnom mgama kell

én abban egészen biztos vagoyk hokgy amenyyiben most 10ujjas gépíráassall nfogok írni, nem lesaz értelmw. vagy éppen ellenkezőleg. lesz értelme. telis-tele lesz értelemmel. az egész bejegyzés színtiszta értelem, logika és raacionalitás lesz. lészwn készen. NE NEVESS MERT BABLEVES!!
Lei <333
a szimplakert naggggyon jó.

11:55 - jézus mária, Laurám. Mi a probléma? :D Már egészen biztosan Bridget Jones utóda vagyok.

hétfő, augusztus 8

dettina

boldog 
harmadik 
évfordulót
laura és detti
örökké tartó
szerelmének

move shake drop

mindenképp megosztandónak tartom még azt, hogy tegnap megint voltam a jahógyárin, ámde most nem öltöztem ki, és tényleg a ruha teszi az embert, mert nagyon sokáig tartott, amíg leküzdöttem a szemöldökrángatást és normális arckifejezéssel voltam képes létezni. Főleg a vécében, jézusom, na ott egészen kikészültem a csajoktól, a pólójuktól amiről otthon még egész biztosan azt hitték hogy ruha, de sajnos tévedtek, és mondjuk a 12 centis magassarkú nem zavart senkin mert legalább szép lett a lábuk, de bazmeg nem kell azt a lábat egészen csípőig látni. Vagy de? Nem értem.
Miért nem járnak simán egy "bassz meg" táblával a kezükben? Ez annyira gáz, de tényleg, nagyon hülyén éreztem magam a bokalengetős gatyámban, ez hazugság, igazából először bírtam normálisan elereszteni magam, Vikivel eljátszottuk a szokásos műsorunkat, utána egy magánszámba kezdtem amit nagyon értékeltek Lillával. Mindegy. De nagyon gázok ezek a csajok. Mostantól büszkén viselem az erénygyűrűm a nyakamon, és csak hosszúnadrágban megyek, és így ugyan le kell mondanom a 40-es férfiak elismerő nyammogásáról, de valahogy csak túlteszem majd magam rajta.

csípőprotézis

kemény egy évet jártam eddig középiskolába, méghozzá olyan évet, amiben az égvilágon semmit nem tanultam meg, olvastam el vagy csináltam meg időre, csupán azt tapasztaltam, hogy tökéletesen képtelen vagyok csapatmunkában dolgozni, a részletes ütemterv nem csak építkezéseknél jön jól, és a gépírástudásomat úgysem fogom soha használni. Ezek ellenére nem átallom most azzal hergelni a tudatom, hogy nekem eddig minden kulturális alapom vagy mi a szarom az általános iskolából származik, és minden művet, ami nagy hatással volt rám, ott olvastam. Érdekes mód az első a Parainesis megrendíthetetlenül, aztán a Mikszáth-novellák, és saját magamat leptem meg a legjobban azzal, hogy eszeveszett módon kerestem  végül az Ady- és József Attila versek.  Adytól megbocsáthatatlannak tartom a Góg és Magóg fia vagyok ént, illetve a címét se tudom de így kezdődött, mert az egyszerűen borzasztó az a vers. Volt még egy költő, aki a nagyarcu szőke emberes verset írta, meg a madártávlatos, az előbbi a kedvenc versem a világon a Varró Dániel költemények után persze, utóbbit pedig majdnem annyira utálom, mint a Góg és Magógot, továbbá halvány fogalmam sincs, hogy ezt minek írtam le, ja de, mert tényleg megőrjít a felfedezés, hogy általános iskolában sokkal komolyabb kulturális nevelésben részesültem, akkor is, ha erre van egyszerű magyarázat.

Ja, amúgy visszatértek a csípőbántalmaim, ami egyértelműen arra utal, hogy valami fiúka bukkan fel majd megint tyúkszaros kis életem szürke horizontján. Tegnap, vagyis már tegnap előtt Vikivel beszélek telefonon, közben valamiért elkezdek Dóri után rohanni az álléban, teljesen megfeledkezve róla hogy mozgáskorlátozott vagyok, kifordul az egész lábam és majdnem összeesek a folyosó közepén, mindezt visítva-röhögve kommentálom a telefonba. Rémes.

Holnap, illetve ma egészen remek napom lesz. Ha Regi elolvasta az e-mailem akkor délben számíthatok a társaságára, előtte viszont elmegyek a postára pénzt váltani, szar csekkeket befizetni, joghurtos tésztasalátához hozzávalókat vásárolni, szigetjegy-dolgot inkább saját kézbe véve elmászom az irodába és átveszem magam, mert úgy érzem sosem fogom megkapni, ja igen, könyvtárjegyet kiváltani és 500 forintos ulpiusos könyveket vásrolni (A klastrom titkát és még valamit kinéztem). Termékeny délelőttöm lesz, de mindig boldoggá tesz, ha nagyon sok mindent kell rövid idő alatt megcsinálnom. Nekem ez lesz a halálom.

Jaj, tegnap az éjszakain:
Fiúka: - Mennyi is a vonaljegy EGY MEGÁLLÓRA?
Csaj: - Négyszáz forint.
- Hát, az gusssssztustalanul sok azért, hogy itt álljak a szarszagban.

Csávó: hangosan értelmezi a piktogramokat. - Ne hozz fel bort. Ne hozz fel benzint. Ne hozz fel kutyát, csak szájkosárral... *mond egy nevet*, te mi a szart keresel itt? Van rajtad szájkosár?

Én próbálok leszállni. - Hélóó, le akarnak szállni. A lány le akar szállni. A lány offol engem, mer' zenét hallgat.

hétfő, augusztus 1

keep calm and ACT LIKE A HO

ma volt nálunk Jázmin és egészen nagyon vicces volt, de mindent elfelejtettem ami történt, úgyhogy erről nem is értekezem tovább. Hanem közölnöm kell, hogy holnap Kőszegre megyek színjátszó táborba, és azt hittem kőszeg valahol északon van, és csalódott lettem, de aztán megvigasztalódtam mert az osztrák határnál van, kitöröltem minden zenét itunesból mert nem láttam más megoldást, és most 2000 helyett 1145 szám van benne, ami azért humánusabb mennyiség, vároma  pénteket mert Viki lesz a világon a legaranyosabb barátnő, minthogy erős nyomás hatására ő lesz a fogadóbizottságom a deákon mikor hazajövök, majd pedig este pizzát fogunk rendelni a szabadság-híd közepére (hangok vagyunk.)

Ja, meg ez:
Ch: - Mi ez a szkeri plész ahol most vagyunk? Ez a rejtek.. kastély?
Én: - Feneketlen-tó.
- ... NEM MONDOD! Ez a Feneketlen-tó? Én azt hittem, hogy az... valahol MÁSHOL van! ... Hmm. Legnagyobb csicska hang vagyok beleugrani és megkeresni a fenekét.