szerda, augusztus 17

almost there

elöljáróban annyit, hogy újabban nem működik rendeltetésszerűen az a-betűm, erre nem tudom mi a gyógyír, nem akarom kitépni a helyéről, minthogy az s-el is ezt tettem, és nem valami .. fotogén. Hogy mondják. ....mi az a szó? nem szimmetrikus... szimpatikus.. fú de idegesít.
mostanság ismét beüzemeltem a tv-t, mint háttérzajt (néha nem csupán eképp funkcionál; az investigation discovery nevezetű csatorna miatt ma úgy 4 órát ültem az örömláda előtt mozdulatlanul), és mindig a legjobbkor jön a garnier reklám a rollerblades-szel, hogy újfent fantáziálgatásba kezdjek  szívemnek oly kedves London városról. Múltkor például kutattam valamit a fiókomban, mire a kezembe akadt az a lepedő a beszállókártyával meg valmi lepedővel mi az én és a repülőnk adatait tartalmazza, nosztalgikus mosollyal vizsgálgattam a dolgot, erre a nappaliból: JÓRBÍDINÁPPONJESZTÖDÉJ ÁJVOZONMÁROLLÖBLÉDZ

nade.

nem tudom, minek kezdtem el ezt leírni, mikor már régen nincs is kedvem erről értekezni. De csodálatos ez a zene, és csodálatos a videoklipje (úgy érzem, mintha segget csinálnék a számból, mert valami olyasmit állítottam, hogy a videoklip a fantáziátlan, ingerszegény környezetben élő emberek örömét szolgálja, mert ez egy rohadt nagy hülyeség, igaz egy csomó emberre és klipre, de mégsem szabadna így kijelenteni, főleg mivel ezt már vagy kilencvenötször végignéztem ezt a videót.), és fontosnak tartottam rögzíteni, hogy én még mindig imádom Londont szívem minden kamrájával és pitvarával. London érezze magát megtisztelve, mert az egyetlen dolog a világon, amit azután is ugyanolyan határtalanul, sőt, jobban imádok, hogy "megkaptam".
Imádom ezt  szörnyű környéket, imádom a háttérben a Canary Wharfot. Jaaj!
Gergő: - Kanári Törpe. Ennek mi értelme van?
Anna: - Wharf, nem dwarf, te életképtelen.
Gergő: - Jó, és annak?
Örülök, hogy alig törnek rám ilyen jellegű jelenések. A családomnak száműznie kell engem Londonba, lehetőleg Krisztával együtt, hogy minden áldott nap müzlit reggelizhessünk és mirelit húsostáskát vacsorázhassunk zöldborsópéppel a télikertben, mindeközben elégedett, szofisztikált angol dámák mosolya terüljék szét arcunkon, és semmi problémánk ne legyen, kivéve, hogy vajon mi lesz az EastEndersben.

Ó, ja, ésssss !!!!!! Láttam Kate Nash-t! Hát az egyszerűen lenyűgöző az a kis lény, ah, istenkém.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése