szívtakarítás

 Most valaki meg tudná magyarázni, hogy engem mi a halálért vettek fel a Hunfalvyba, méghozzá kéttannyelvű angol tagozatra, mikor van olyan igeidő, amivel még nem is találkoztam? Most komolyan, miféle kéttannyelvű oktatás az, ahol én vagyok? Meg nálam rosszabbak?... Ez nagyon gáz. Huszonharmadik vagyok, a negyvennegyedik az utolsó, akinek van esélye bekerülni. Na jó, mindegy.
A Hunfalvynál azt mondtam, hogy biztosan nem vesznek fel, mivel egyáltalán nem éreztem jól magam a szóbelin, mármint egyik értelemben sem. Az angol oké volt, de a magyart nagyon elcsesztem, ehhez képest... Most mondhatnám, hogy akkor a Kölcseyben is van esély, mert ott is elcsesztem, de igazándiból nem érdekel, ugye...

Tegnap voltunk az AKG-ben háztűznézőben. Anyukám egyetemi évfolyamtársa vezetett körbe minket, meg mesélt és magyarázott, én pedig nem tudtam letörölni a képemről a vigyort.
Megmutatta, hogy melyik lesz a mi kisiskolánk jövőre, meg mutatott más kisiskolákat, az alagsort, a menzát, a könyvtárat, a Varró Dani verset a könyvespolc oldalán (na jó, azt én fedeztem fel, és meg is kérdeztem Eszter nénit, hogy a Varró Dani jó tanuló volt-e, mire igennel felelt, pedig én reménykedtem, hogy nem volt annyira az, de nem tudom, miért :D), és... Jaj, annyira imádom azt a helyet, és nem tudom, mit csinálok magammal, ha nem kapom meg az ösztöndíjat.  

Hiányzik a szülcsi felcsi. Volt egy rész, amit végigbőgtem, az a túszejtős... Olyan keservesen bőgtem rajta, mintha én lettem volna odabent, és engem lőttek volna le. (Tudom, hogy most azt kellett volna írnom, hogy "mintha valamelyik családtagom lett volna odabent" vagy "életem nagy szerelme", de mind tudjuk, hogy a narkósnak a narkós az első, aztán az anyag, aztán a többi.) Este meg is nézem még egyszer, hogy kibőghessem magamból ezt a rettenetes görcsöt az AKG miatt.

Hmm. Ennyit mára?