egy kis sims. unalmas. ne olvasd el. magamnak írtam :D

esett. végre.
A sok rohadt unalmas, meleg, izzadós végiggépezett nap után végre eső: nem is akármilyen...
Jázminnál voltam ugye, és nagyon szépen nézett ki minden, pontosabban semmi kép, csak hang, kifelé max két métert láttunk, annyira esett. Jó. Meg a hajlongó fák sziluettje.
Olyan erős vágyat éreztem, hogy kirohanjak, és lezuhanyozzak az esőben... Lett volna egy újabb leírhatatlan élményem.
Egyébként nagyon érlelődik bennem a Pruedence átvezetője. (Amúgy, megjegyezném így fél év után hogy bizony tudom, az vagy Prudance vagy Prudence, de mivel akkor, amikor kitaláltam Prue-t (2007 december környéke) ezzel még nem voltam tisztában, ezért így maradt.
Egyébként kábé négy órát aludtam, és ma majdnem kifolyt a szemem többízben.
Egész éjjel simseztem: fél egykor sikerült elkezdenünk még kettesben Jázminnal, ám ő egyszercsak elaludt, nekem meg valahogy nem akaródzott abbahagynom. Most olyan hólyag van a csuklómon, hogy alig bírok egerezni.
Először Min családjaival játszottam, illetve azokkal, akiket megunt és megkért, hogy öljem meg őket valahogy izgisen...
De addig nem jutottam el. Inkább csináltam sajátokat.
Van Woodsenék. Nem, nem nézem, nem nézem, nem nézem... ráadásul az van der woodsen. És először Von Ziegesart akartam :D Az a helyzet, hogy könyvesboltba is túl sokat járok.
Szóval, volt a nőci, Stephenie, szigorúan azért, mert szerintem a Szteföni Fán Vúdszen sokkal jobban hangzik, mint a Roberta Fán Vűdszen (ahh, vúdszent akartam, mellé ment, de ez a vűdszen nagyon tetszik.), mert eredetileg Roberta lett volna: egy történetecském szereplőit akartam ugyanis megcsinálni.
Szóval, szegény Stephenie-t úgy kezdtem el, hogy egy primitív nőcske lesz, munkakerülői állással, és azzal a lyukas piszamával, ami még a nightlife-hoz volt.
De aztán nagyon csinos nőcske lett, szeplős orrú, nagy kék szemű és szőke hajú (természetesen csupa letöltött cucc: az a helyzet, hogy embereket már csak letöltött cuccokkal lehet csinálni.) egy iylen csontfehér blúzzal, és aranyos-bronzos elegánsnak tűnő sorttal. Meg nagyon magas sarkúval, dehát oylan jól nézett ki, hogy ilyen szép simem sem volt még Gwen Wickham Bilthrow óta. (Mikor még nekem is volt simsem a laptopon, megcsináltam őket is..) És ennek a Stephenie-nek volt egy lánya, egy tíínédzser. Cecily. (Hát, a párhuzamot csak most vettem észre, de amúgy ez nem a Von Ziegesar nevű írónő után történt, illetve mostanában tudat alatt minden karakteremet rohadt írónők után nevezem el, lásd Reginát, aki az összes közül a legrohadtabb.
Igen, írónia. Hát mikor rohadtoznék én le egy írónőt?... Na jó, ez attól függ, hogy tényleg az-e, vagy csak azt hiszi magáról (ld. Lisi Harrison, Von Ziegesar Kata, etc).
Illetve ott annyi történt, hogy egy Regina nevű írónő után neveztem el Rochelle-t Rochelle-nek, tehát err betűsnek, (mert ha Regina, mondjuk Heléna lennél, akkor valószínűleg Rochelle, valaha Rhiannon is... Holly lenne. És az a név legalább illene is hozzá.) mert nem akartam Reginának, és mert a Reginán kívül egyetlen normális R betűs név sincs a világon, de tényleg. Abba bele tud kötni az ember? Hát rohadtul nem, és a Laurába sem, azért szeretem a nevem.
Köszönjük, már megint az okosságaim. Tehát, Cecily azért lett Cecily, mert eredetileg Ceciliát, vagy Celiát akartam, de aztán valahogy kijött a Cecily, és az nagyon megtetszett. És nem valami rohadt írónő után.
És Cecilyről úgy határoztam, hogy vegyész lesz, ha majd felnő, ezért egyfolytában műszakit olvasott meg logikázott.
Kitűnő volt a suliban, miközben Stephenie a politikusi karrierjét egyengette (nagyon ügyesen, mert kábé minden nap előléptették) meg néha kiosont, és egyszer a rendőrök hozták haza... Az tetszett.
Cecilynek amúgy Kate Nash feje volt, csak sötétbarna hajjal, mert még valamikor letöltöttük Kate Nasht is.
Már untam, hogy csak ronda férfiakat ismernek, ezért csináltam számukra egy testvérpárt, Aiden és Nathan Scarborough-t (sosem nézek miből lesz a cserebogárt.. öcsém, micsoda eredetiség) akikkel egy órányi szenvedés (asszem már hajnalodott, mikor úgy határoztam, csinálok nekik) után össze is ismerkedtek.
Majd pedig Stephenie hozzáment Aidenhöz, Cecily pedig odaköltözött Nathanhöz, Stephéknek ikreik születtek, Lucas és Rochelle (eleinte Leilát akartam, de Jázmin azt mondta, hogy a város tele van Leilákkal - és megint csak a nagy fantáziám -.-) Ceciliyéknek pedig egy szem Tailesin XD Egyetlen rohadt név sme jutott az eszembe akkorra már, meg semmi más sem, talán nem kéne egész éjjel gépezni megszakítás nélkül. De egyébként azt gyanítom, hoygha lenne olyan gépem, amin lehet simsezni, és ez a gép a szobámban lenne, én bizony gyakran csinálnék ilyen nagyon sokáig tartó sismsezéseket. (egyébként a sims hármat eszemben sincs kipróbálni, nagyon gusztustalannak látszik.)
Egyébként azért írok le ennyi hülyeséget, ami senkit nem érdekel, este húszkor, mert épp letöltök, ami ezzel a géppel és internetkapcsolattal (10 mb/sec) olyan két óra... már csak 58 perc. Ahelyett, hogy mondjuk Lellének írnék... Nem, az a baj, hogy okat akarok írni, és érthetőt, ezért nem álltam neki még mindig.


Rádiókáfét hallgattunk a vihar alatt.
A tíz legrémesebb oszkár díjas film: mi az ötödiknél kapcsolódtunk be, és szarrá röhögtük magunkat ezen a Robin. A legjobbakra természetesen nem emlékszem, csak Tommy Lee Jones siránkozására, de azt nincs kedvem leírni.
Nem véneknek való vidék, hát nekünk sem.
"Most beelírnak egy olyan jelenetet, amit senki nem ért, és akkor a japánok csettintenek, hogy aaa! Misztikus. Hát de ezzel nekem nem tudnak eladni egy rossz filmet, hogy olyan japán regényes, húúú..."
A Titanic volt a harmadik.
A romantikus katasztrófafilm.
A gettómilliomos a második.
Bulivúd és hálivúd.
Nagyon nagy volt, az a lényeg... Oszkárt Harry Potternek is! Életműdíjat Daniel Radcliffe-nek! Végig akarom hallgatni mégegyszer... Holnap háromtól ötig a tíz legrosszabb hálivúdi színész lesz. Hallgatni fogom, ez tuti :D