Anne

És azt is közölni akartam, hogy ma délután sirattam meg először Anne Frankot. Tegnap egy "kicsit" utánaolvastam a haláltáboroknak, ma pedig megnéztem az egyik filmfeldolgozás fanmade trailerjét, és el is kezdtem rajta bőgni. És körülbelül 15 percen keresztül úgy megbecsültem mindent, ami körülöttem van, ahogy még soha. De ahhoz sajnos túl ami vagyok, hogy ez az érzés sokáig tartson, persze azt sem mondom hogy most akkor az élet megy tovább, mert nem megy, mert többet eszembe nem fog jutni..őőő.. szóval.. Hát ez elég szörnyű, na de izé! Na! Akkor is megrendített az egész (noha a naplót még mindig nem fejeztem be), viszont megint találtam egy dolgot, amit nem tudok elmondani, leírni.