péntek, július 29

rege a hülye amerikaikról

de komolyan, én annyira utálok mindent, ami amerikai, hogy az hihetetlen! Fél év intenzív gossip girl-nézés után lett New York az egyetlen hely, ahol úgy szívesen eltöltenék az életemből hátralevő 12 évben ÖSSZESEN egy hetet, de ezen, a palacsintájukon, a mogyoróvajon és a south parkon kívül mindent rühellek, aminek egy kicsi köze is van amerikához, és egyáltalán nem tudom megmagyarázni, miért.
De szerintem nem is kell. Gondoljanak csak az amerikai skinsre. Az mi a ssszar? Tudok róla, hogy a brit készítőknek is sok köze van hozzá, sőt talán még ők is találták ki, amit igazából meg sem szeretnék érteni, de őszintén, van ember, aki azt végig bírja nézni miután megnyugodva merült el az eredeti változat életszerűségében, a sok pattanásban, össze nem illő ruhadarabban és a VALÓSZÍNŰ dialógusokban? Végre lehetségessé vált olyan embereket nézni a tévében vagy mi ez, gép, nade tehát televíziós sorozatban, amilyeneket az utcán is látni, és időnként hátráltatják őket anyagi gondok.
Meg akkor nézzék meg a Haláli temetést vagy mi volt annak a címe (death at a funeral) britül, az idióta Kris Marshallal, aztán amerikaiul, jó kis fingós poénokkal. (Nem mintha az amerikaiból többet láttam volna 2 és fél percnél, de képzelem.) Most egyébként Ellie Goulding Starry Eyed-jának amerikai változatú klipjén húztam fel magam. Biztos volt valami oka az elkészülésének (például hogy odaát egy videoklip csak akkor élvezhető, ha valamilyen módon tisztázódik benne az énekes szexuális identitása, sőt, videoklip kell egyáltalán ahhoz, hogy egy számot meg bírjanak hallgatni. Nem azért, de szerintem a videoklipek a legfeleslegesebb dolgok a világon, elég ingerszegény környezet kell ahhoz, hogy valaki ezeket nézegesse, főleg mostanában, amikor én érzem magam kínosan, ha látok egy csajt fehérneműben ugrálni a tévében. Ennek mi a jelentéstartalma? Persze nem mondom, vannak jó klipek is a világon, például a coldplayeket nagyon kedvelem, meg természetesen Adele-t is.), de nem értem, miért volt szükség ehhez kék kontaktlencsére, gyönyörű fiúbarátra meg a többi szarra. (Persze, a Monster Beats fejhallgató sem maradhatott ki, bár mondjuk azt már magyar klipekben is látni vélem néha, viszont nem tudom azt se mire vélni, mert most a magyar vivatv-néző populáció hány százaléka engedhet meg magának egy 100 ezres fejhallgatót? -.- és inenntől mit foglalkoznának vele? Innentől minek van benne? Nem, ez nem olyan, mint egy 100 ezres ruha vagy 10 millás kocsi.) Nagyon szép meg minden, de attól elhányom magam, mikor az én angy szerelmem, Ellie Goulding a csodálatos barna szemei helyett valami kék borzalommal tekint rám, és úgy néz ki, mint egy kibaszott Barbie, mint akárki más. Szörnyű. Akkor is, ha Minit vezet.
De ez miért jó nekik? Miért kell mindenkinek ugyanúgy kinézni?



arról nem is beszélve, hogy az én drágának hitt Viktória barátnőm közölte, hogy 11.-ben amerikában fogja taníttattatni magát. Nos, a külföldi tanulással semmi gondom nem lenne, hiszen én is arra pályázom, NADE AMERIKÁBAN? Közöltem vele, hogy olyan ostoba lesz, mire visszajön, mint a seggem, úgyhogy, ha nem bánja, kiélvezem ezt a hátralevő egy évet amit együtt töltünk, mert utána valószínűnek tartom, hogy nem fogom tudni elviselni. (Ami gonosz dolog, tekintve hogy azt állítom, ő az egyik legjobb barátnőm, de a rátapadó amerikai mentalitás elől akkor sem menekülhet.) Jaj istenem, nem tudom elképzelni, hogy mi vonzhat egy embert oda...

Na jó, mások meg azt nem bírják elképzelni, engem mi vonz a folyamatos esőzésben, a mirelit kajákban, meg a túlsúlyos kelet-londoni panellakókban és a kiejtésükben, úgyhogy talán egyenlíthetünk.
NEM! Visszaszívom. Én ezeket a dolgokat nagyon szeretem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése