péntek, szeptember 25

Lakók a lakókról

Megkérdezem őket.

Gertrúd néni nyilatkozik először. - Én nem tudom, mi folyik abban a lakásban - az állkapcsát megfeszíti, az arisztokrata orrlyukai kitágulnak, és a nyakán látszódnak az inak. Behunyja a szemét, és erőt vesz magán -, de igazán nem is akarom tudni.
Paula - Gertrúd néni kutyája - vakkant egyet, mire Magdi néni szemei összeszűkülnek. Szigorúan méregeti a kutyát és a gazdáját is, aki így folytatja: - Úgy láttam, van két visszatérő vendégük. Illetve, van két férfi, tegnap este enyhén illuminált állapotban jöttek ide, előzőleg pedig ők voltak, akik a bútorokat segítettek cipelni.
- És így vezeti azt az autót! - Szólal fel Antal, a kopaszodó, szemüveges, nyüzüge alak, aki nem Moby, egy cseppet sem Moby. Azt sem sejti, ki az a Moby, kizárólag Coldplayt hallgat, ami az egyetlen jó dolog benne, végül is... De én nem ítélkezhetem felettük. - Azt a hatalmas autót! Egyszerűen borzalmas. Mármint... - Kicsit elbizonytalanodik, amikor észreveszi, hogy Margit néni mindig kíváncsi és látszólag barátságos tekintete most se nem kíváncsi, se nem barátságos. De valószínűleg nem ez izgatja, hanem hogy veszélybe kerül a süteményadagja. - Úgy értem, ez önmagára is veszélyes, gondoljanak bele, mi történhet azzal a két szerencsétlennel, ha felborulnak!
- Szerintem a világon semmi - mondja Ambrus, aki az egyetlen ember a helyiségben, akit elnézegetnék még egy ideig. - A magas szokta vezetni az autót. Annak a csávónak egy atombomba sem ártana, akkora.
Most mindenki Ambrust nézi, aztán Katát, a pszichiátert. Hogy miért, azt senki nem tudja.
Antal most látszólag azon bánkódik, hogy megszólalt, mert azzal, hogy Margit néniéknek akart tetszelegni, elásta magát Adrienn és Gertrúd néni szemében, merthogy amúgy velük szokott lógni.
Gertrúd néni sajnos újra megszólal. - Én sejtem, hogy mit csináltak a 11-es lakással, de ha a gyanúm bebizonyosodik, sajnos... - Színpadiasan sóhajt. - Bevonom a hivatalos...
Irma néni, a színésznő, akinek bazi nagy gyöngy van a fülében, és eddig a pillanatig legyezgette magát valami ronda legyezővel, annak ellenére, hogy a helyiség légkondicionált, most közbeszólt. - Tudod, milyen hivatalos erőkhöz mész te! Én megyek a sintérhez, de azonnal, ha nem csinálsz valamit azzal az ebbel. - Getrúd néninek még egy felháborodott HA!-ra sincs ideje, mert Irma néni azonnal hozzáteszi, jóval halkabban, és összeszűkült szemekkel: - Gertrúd.
- Irma - felel ugyanígy Gertrúd. Úgy látszik, ez valami szokás náluk. Paula, az eb felugat.
Én: - De hiszen még csak pár napja vannak itt.
Margit néni: - Szombat délután voltak itt elsőzör, akkor nézték meg a lakást.
Elek bácsi, a gondnok, aki amúgy nem is beszél: - Téves.
Margit néni: !
Elek bácsi: - Már két hete is volt itt, de csak a kis barna. És akkor meg is állapodtak.
Margit néni: - Az Istenért! (Gertrúd néni keze megrándul. Be akarja fogni a fülét egy ilyen ocsány káromkodás után, mintha az semlegesítené a dolgot.) - Elek, miért nem szólt?
Elek bácsi: - Mert olyan szórakoztató volt, hogy magácska minden délután eljön hozzám, és megkérdezi, jártak-e már itt.
Margit néni: - Ez valóban nagyon szórakoztató.
Henrik bácsi, a perverz öreg: - És tegnap jött már a másik nő is. Az a nő az nagyon elfoglalt lehet, ha csak most nézi meg azt a lakást, amit vett.
Gerzson bácsi, a másik perverz: - Honnan veszed, hogy az vette?
Henrik: - Mitt'om én. Bittos az vette, az úgy néz ki, mintha a világot is megvásárolhatná magának.
Ambrus: - Nem, szerintem neki csak elbűvölően határozott fellépése van, ezért tévesztette meg Henrik bá'-t. Aki a seggét is pénzzel törli ki, az a nagydarab csávó, szerintem.
Gertrúd néni keze ismét megremeg. Talán a pénz szót találta csúnyának, vagy a csávót. Nem tudhatjuk.
Kata, aki most azt hiszi, hogy nagyon bölcs: - Lehet, hogy azok a férfiak vették nekik a lakást.
Kata kijelentése senkit nem érdekel. Amúgy is az az általános elképzelés, hogy bordélyház működik a 11-es lakásban.
Henrik bácsi: - Na mindegy, csak azt akartam mondani, hogy a kis barna vasárnap segített festeni, aztán láttam, milyen formás a kicsike...
Gerzson bácsi: - De mind a kettő! Mind a kettő igazi főnyeremény! Imádnivaló, szaftos kis cukorkák! Vaúúú!
Gerzson bácsi, mintha olvasott volna egy Olsen-könyvet. A két férfi most nagyon szellemesnek hiszi magát, és egy ideig még eldiskurálnak arról, hogy melyik gyümölcshöz is hasonlítható leginkább a kis barna hátsó fele.
Adrienn, aki Gertrúd néni fogadott unokája: - Amúgy sem értem, hogy lehet, hogy vasárnap kifestik a lakást, hétfő este pedig egy traktrorral jönnek, meg egy csomó új bútorral, amit fel is pakolnak...
Ambrus: - Teherautó. Nem traktor.
Adrienn olyannyira elszégyelli magát emiatt a tévedés miatt, hogy meg sem szólal többé, hála Istennek.
Gertrúd: - Adriennkének igaza van, de hát meg is érdemelték volna, hogy belehaljanak a...
Magdi néni: - Új kérdés?
Én: - Engem még mindig csak az érdekel, hogy mi lehet az, ami miatt így megoszlanak a vélemények az új lakókról.
Magdi néni: - A csudába!
Antal: - Könyörgöm, hát az, hogy...

Hát, ez nem része a történetnek, olyan, mint valami dvd-extra, és csak azért írtam most ide, mert tegnap este a buszon jött az ihlet, és feltétlenül le akartam írni önmagam szórakoztatására. Meg Regiére, persze.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése