- " Írom a mezítlábat reggel, apa beront a szobámba: REGIII! Mi van. - Mikor kell menni a Lauráért? - Három körül. - HA? - HÁROM KÖRÜL. - Aaaa, uuu, pfff. Mondom, mi van, apa. - Hát nekem háromkor tárgyalásom lesz. - Hát, de úgyis úgy volt, hogy anyával megyünk. - Jó, csak X6-osozni akartam vele, láttad, hogy ugrált örömében."

Na, jól van. Regina apukája gondolatolvasó. Én amúltkor, mielőtt beültünk volna az autóba, csak magamban kiáltoztam, meg mindenki jöjjenek-eztem, de emlékeim szerint csak annyit jegyeztem meg, hogy: "ÚÚÚ." vagy "ÚÚÚristen." Maxiumum.

Láv. Most mennem kell beszélgetni, HÁ-HÁ. (Ez most az a dagadt jézusos röhögés volt.)