Panasszal szeretnék élni.
MI A SZAR VAN A BLACK EYED PEASszel?
Tegnap délelőtt, minthogy a gépmár nagyon unalmasnak bizonyult, arra vetemedtem, hogy bekapcsoljam a tévét,és megállapodjak az egyik kanfasztikus zenecsatornánál, ami azért is volt célszerű, mert nagyon le vagyok maradva "mai sláger" témában. Szóval nézem, hallgatom, és egyszer csak jön ez:
oké, szar zenének elmegy, olyan amilyet az iskolában hallgatunk, nade ha olyan szar zenét akarok hallgatni, akkor beírom a keresőbe, nem, hogy szar sitnyik bershkazene fos, nem pedig azt, hogy black eyed peas!
Puff! Ez a Black Eyed Peas már jó ideje megindult az elkorcsosodás lejtőjén, na de hogy lehet idáig eljutni? Az első seggberúgás Fergie megjelenése volt, ami ugyan előidézett néhány jó számot, de a Bridget Jones naplójában olvastam, hogy az ember élete tesz még egy szürreálisan nagy kanyart a JÓSÁG felé, aztán kaputt. Valami ilyesmi történt itt is, mert ha az ember meghallgatja a Karmát, a Pump Itet, aztán meg a meet me half wayt vagy valamelyik mostanit, szerintem egyértelműen észleli majd a fejlődést.
Itt a Karma alább. Negyedikes koromban ez volt a kedvencem, meg a don't phunk with my heart, ami Fergie-s, de még jobbféle.
Ja? Mondjuk az a bumbumpá volt az abszolút mélypont. RIP black eyed peas.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése