first kiss. (?)

Megyünk a vérmezőn.
A: - Várj egy kicsit.
Megállunk. Megpróbál megcsókolni, de én csukott szájjal állok tovább, majd úgy öt másodperccel később felemelem a kezem. - Szerintem ez így nem fog menni.

(MIÉRT CSINÁLOM EZT??? A hülye Dancóka jutott eszembe a "nagy pillanatban", pedig aztán annál rettenetesebb dolog nem történt még velem.)

Én: - Bocsi... (belékarolok, csendesen megyünk tovább, aztán röhögünk, és tök másról kezdünk beszélni.)
A: - Ne próbáljuk meg még egyszer?
Én: - Őőő... aaa... várjál. Gondolkozom. Még van öt percem.
A: - Jó. De akkor erre menjünk, mert ez hosszabb, és több időd van gondolkodni.

Most ezt a történetet kell előadnom a lányomnak, remek, akkor inkább fiam legyen.

Amúgy jó volt, nagyon sokat beszéltünk, és csak egyszer volt kínos csend :) Szereti Chopint és a Prodigyt, és nagyon gyakran használja a "proletár" szót.