kedd, február 16

i'm not calling you a liar

Nos, mivel nincs itt a puskám, azaz a naplóm, amibe címszavakaban összegyűjtöttem az érdekes dolgokat, amik történtek velem, ez a bejegyzés feleannyira sem lesz kerek, mint amennyire kerek bejegyzéseket szoktam én ide produkálni, ez aztán a magyar nyelv, gratulálunk. Hát igen, naplót is csak címszavakban írok... teljesen elment a kedvem ugyanis a naplóírástól, mert rájöttem, hogy annak, amit oda leírok, kábé semmi köze nincs ahhoz, ami valójában történt, mivel tudom, hogy egy csomóan el fogják olvasni (igen,a  naplómat), és ennek így semmi értelme, szóval vagy nem mutogatom, vagy nem írok semmit, és az utóbbi lesz inkább, mert amúgy sem bírok őszinte lenni magamhoz, szóval, kedves szeretteim, azonnal írassatok be valami "legyünk őszinték önmagunkhoz" tréningre.
 De... szombaton tettem egy bazi nagy sétát, méghozzá rózsadombon és szemlőhegyen, ahova igazán egyszerűen sikerült feljutnom, lefelé viszont elég cinkes volt, és ezt a tenyeremen éktelenkedő pöttyöcske tanúsíthatja. Ez talán azt jelenti, hogy egyszerű lesz felkapaszkodnom oda, ahova fel akarok kapaszkodni, de aztán ugyanyilen egyszerűen fogok lecsúszni? Ez talán összefüggésben lehet azzal, hogy a Dani ma kémián... jó, tudom, hogy a Dani hülye, de akkor is azt mondta, hogy egyszer úgyis drogos leszek?? ... -.-


Na jó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése