Hát volt ez a svéd film, amit minden héten kiszúrtam a pestiestben, és olyankor mindig elhatároztam, hogy megnézem, de tökéletesen kigyógyultam belőle, mikor láttam, hogy megjelent könyv formájában a könyvmolyképző égisze alatt, "hívj be" címmel.
Ajj, de basszus, úgy gyűlölöm ezeket a vörös pöttyös vagy milyen könyveket. Biztosan jók, de nem nyúlok hozzájuk (kivétel a Rettentő Gyönyörűség és a Lázadó angyalok), mert rajtuk van az az undorító vörös pötty, az a hülye, hatásvadász szöveg belül, meg az ajánló, aminek nincs is köze a könyvhöz, na de mindegy is, csak azt akartam közölni, hogy nem foglalkozom többé se a filmmel, se a könyvvel.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
elfelejtesz majd olvasni.
VálaszTörlésHát ez engedj be-vel én is úgy voltam, hogy "aaaj, baszod, ez kell!", aztá alig bírtam átrágni magam rajta, mert hol hányingerem volt a pedofil buziktól, akik a 70-es évek irodalmában látják scak a szépet, vagy a szétmarcangolt tetstektől, szóval hagyjad.:D A film jó, a kisfiú, Oskar aranyos:D
VálaszTörlésAmúgy emg remélem jól siekrült a felvételi.