Fingom nincs honnan került ez a szám a telefonomra, de folyamatosan ezt hallgatom.
Mivel a Prúdenszt befejeztem (mármint most nem foglalkozom vele, mert még megunom), ezért a Hazel Hallinanről szóló regényemet folytattam (főképp eme muzsika hatására), és ez pont az a regény, amelyikről még kábé egy vagy két hónapja kijelentettem, hogy nem fogok itt beszélni, mert mindegyikről itt ömlengek órákig, aztán mégcsak nem is írom őket.
Tetszik nekem az. Hazel a címe, ennek ellenére most Hazel húgáról szól, akit megutáltam, úgyhogy abszolúte negatív szereplő lett belőle. Mindegy. Elkezdem átírogatni ezt is. Nagyon jól elszórakoztatom magam.
De mi a szart írjak a vicces 11-be? Mármint tudom, mit fogok. De folyton elakadok, és már nem is olyan jó, mint mikor 3 fejezetet írtam meg együltömben. Azok nagyon jók, de most egyre ergyább. 48 kézzel írott oldal. Ennyi van hét eleje óta.
Más nincsen. Csirke lettünk.
Ja, ma nemezeltem egy nagyon jó dolgot, meg gyöngyfűztem egy másik nagyon jót, és gyertyaöntöttem egy harmadikat. Mindegy kék meg zöld színű, és amikor egymás mellé tettem őket, tök olyanok voltak, mintha Regina szobájába készültek volna, de nem, mert az én szobámba készültek, és nagyon nagyon jól néznek ki most ott, ahol vannak.
Viszhall.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése