szerda, november 9

csillámló velúr nimfa az erkélyen

27
nap a születésem évfordulójáig. 27 nap, hogy megtanuljak az elvárásaimnak megfelelően viselkedni (azaz ne érezzem minden megszólalásom után azt, hogy bár ne is léteznék, ám ezt a problémámat nem önmagam elfogadásával, sokkal inkább azzal óhajtom orvosolni, hogy egy másik emberré változom), de legalábbis, miután mindenki megelégelte csúnyácska kamaszéveimet, ideje hattyúvá lényegülnöm. De tényleg. A hattyú egész biztosan nem szólal meg olyankor, mikor senki sem kérdezi, ráadásul a mondanivalója is zajártalom inkább, mint másokat elmélkedésre sarkalló gondolat.
Vagy ha nem hattyúvá, Selita Ebanksszé, nekem mindegy. "Kórosan sovány" testtömegindexre vágyom. És esküszöm inkább koplalok, mert én nem bírom ezt, hogy mozdulni sem bírok az izomláztól. Amúgy ma tűnt fel, hogy Marina Diamandis is megéneklé vala: i know exactly what i want and who i want to be. Istenem, bedurrant a lábikrám

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése