gróf adél

Senki ne botránkozzon meg.
Először azt hittem, hogy a regényem főszereplőjének nem lesz neve, mert kábé két órát nyálaztam az engedélyezett magyar női nevek listáját, és egy normálisat sem találtam (Eulália? Skolasztika? Enéh? EPIFÁNIA? Úristen...), illetve igen, csak nem illett a karakterhez, aztán valahogy mégis megállapodtam Adélban, csak normális vezetéknevem nem volt, aztán beugrott a Gróf. És jó hülyén hangozhat, de közben rájöttem, hogy a nevének, meg mindenki más nevének nagyon sok szerepe lesz a történetben :D. Nem. Nem azért fog keseregni nyolc fejezeten keresztül, hogy mit tettek vele, mikor elnevezték (bár ez a Gróf Adél szerintem egész jól hangzik, csak cseppet...).

Ó! Ó! Meg azt akartam, hogy mindenki bizonyosodjék meg arról, hogy zseniális vagyok.
 Ma ránéztem a ventillátoromra. (De az nem ventilátor?) Ilyen toronyventil(l)átor. és akkor beugrott Ventus Tamara az Egymás szemébenből. Szélkisasszonynak lett hívva, mert a ventus jelentése szél. És akkor összehoztam a ventust meg a ventillátort, és rájöttem, hogy ügyes vagyok.Egy csomó ilyen felfedezésem volt már, és úgy döntöttem, hogy össze fogom őket írni. Majd. Egyszer (nem).