Uno

Muse.

Jézusom! Én nagyon-nagyon nem akarok holnap iskolába menni, és van egy tippem, hogy ez a borzalmas iskolagyűlölet honnan ragadt rám, de tényleg... Annyi mindent akartam ma is csinálni, ehelyett most is itt ülök, és sopánkodom, mert most már tök felesleges hozzákezdenem bármihez is. Holnap NYOLC rohadt órám lesz, és mindegyik óra tök felesleges! Bárcsak tényleg létezne ez a malacvírus, illetve bárcsak tényleg annyira gáz lenne, mint amennyire beharangozzák, nem csak influenzabiznisz lenne, akkor legalább itthon maradhatnék, és olvashatnék meg írnék egész nap. Mert akárhányszor ránézek a füzetre, mindig van kedvem írni, de mindig úgy érzem, hogy tök felsleges nekiállni, mert egy oldal kábé egy óra, és nem tudom, hogy miért megy ilyen lassan, de nem is érdekel, én csak írnám. Szerdán nem lógok, mert szerdán a nővéremnek nincs órája, és én egyedül szeretek csak itthon lenni.  És semmikor sem lógok, mert nekem nincs ahhoz elég lelkierőm, hogy fekve maradjak, és ne menjek sehova reggel hétkor, hétköznap. Nem baj, még 15 hülye tanítási nap, vagy kevesebb, és aztán őszi szünet, amikor is én sehova nem leszek hajlandó elmenni, csak sárkányozni, meg Jázminékhoz, de amúgy senki ne zaklasson (az ikremet kivéve), mert azt megölöm.
Ezt azért volt fontos leírnom, mert én amúgy mindig majd' beszartam, annyira akartam már iskolába menni, és gyűlöltem a hétvégéket is. Szerintem az lenne a legideálisabb, ha 5 nap szünet lenne, és két nap iskola, ezen a két napon hat óra, amikor csak és kizárólag azt tanulhatom, ami a hasznomra is válik, például ilyen órák, hogy "RAJZ" meg "INFORMATIKA" meg "NYELVTAN" meg "FIZIKA" meg "NÉMET, ilyen fromában" nincsenek is.