soxar

 Készült velem inetrjú, de még nem olvasható, majd szólok, ha olvasható lesz.

Meg készült velem még egy interjú, azt majd leadják a promontor tévében, amit senki nem néz XD Olyan rossz volt, Nándi bácsi kérésére az egyik kérdésre a roppant választékosan megfogalmazott válaszomat újra fel kellett venni, én meg megkukultam, és bámultam a kamerába XD.

Most valamiért amúgy úgy sajnálom, hogy feljöttem ide. Mert már napok óta semmiféle internetezést nem produkáltam, de most, hogy leültem ide, valamiért sajnálom, és vissza akarom forgatni az időt. Azt se tudom, minek ültem le. Ja, a nyílt napok miatt, oké...

 Lumosos Szilvi, jelentkezz!!! :D

Fáj a hasam, mint a rohadás.

Ez a hét nagyszerű volt. Kaptam egy szerepet. Hamarosan kiselőadást írok a barokk-korból, amit nagyon fogok élvezni, mert én ííímádom a barokk-kor.
Voltunk továbbá a padláson is, az iskola padlásán (azért nagyon jó tudni ugye, nyolc éve járunk ide, és most tudjuk meg, hogy padlás is van... meg pánikszoba), és ez a padláson tett látogatásunk annyira jó volt, engem annyira megihletett, mint még soha semmi, és amit elkezdtem írni még aznap, az máris négy oldalas, és nagyon jó. Remélem, nem jut arra a sorsa mint a Loréjn, az is már áll egy hónapja, és bottal sem piszkálnám meg, ahogy az összes többi írásomat sem (de mondom én, hogy nem is bírok már többet írni olyanokat) kivéve ezt a padlást, mert ez nagyon jó. És tök jó a stílusa is, mesélő meséli, de ennek a mesélőnek is van karaktere, pedig a mesélőknek nagyon ritkán szokott, meg persze amikor a mesélő maga a főszereplő.
  A padlás, kérem szépen, tele volt gerendákkal, fénysugarakkal, porral, meg galambszarral. De nagyon jól nézett ki az egész, ááá! Ilyen igazi padlás csak a filmekben van, hé.
Amúgy meg annyira elment a kedvem megint mindentől és mindenkitől (kivéve a padlást) hogy már továbbtanulni sincs kedvem, és most ahogy így felírtam a hülye nylít napokat, rájöttem, hogy én ezt leszarom, és nem megyek sehova, megyek a budaiba, és füves lesz belőlem, há-há, de legalább ott lesznek barátaim.De most már annyira elegem van ebből... Talán az tört le ennyire, hogy a kölcseyben az alábbi jegyeket nézik: magyar nyelv és irodalom, egy idegen nyelv, történelem, földrajz, matematika és kémia.  Most úgy őszintén, mit érdekli ezeket a kémia? A többi rendben van, de hogy jön ide a kémia?
Én kémiából tavaly szín ötös voltam (a témazáróm valamiért kettes lett, de mivel ugye előzőleg csak ötösöm volt, megírhattam még egyszer, há-há), de ezt a redoxi reagálást annyira nem értem, az egyenletírásban meg annyira nem találom a  logikát, hogy eddig ebből a tantárgyból két kettessel büszkélkedhetek csak. De basszus! Én ezt egy cseppet sem akarom tudni. És nem is fogom. Ezért aztán kettesem lesz kémiából, és bebuktam a kis kölcseyt, na, ezért nincs kedvem nekem semmihez és senkihez. Töriből ötös leszek, de tavaly négyes voltam, az ugye nem baj, a magyar az ötös, illetve Hédi néni megint bajban lesz, de megadja majd az ötöst, mert nagyon sokat fogok szorgalmaskodni irodalomból, mert azt legalább szeretem is, a nyelvtant azt utálom. A matekot leszarom. Az is olyan, mint a kémia, hogy vagy kettest kapok, vagy ötöst, így leszek hármas, és meg is vagyok sértődve, innentől kezdve tehát nem érdekel XD. Földrajz. Hatodikban hármas, hetedikben négyes, most meg... hatos...
   
Mindegy. A lényeg tehát, hogy én megyek asztalosnak, és nem akarok hallani semmit a továbbtanulásról.

Jaaaj! De olyan jó a padlás. Tina szerint Athén oroszországban van. Tapsoljuk meg. De ehhez képest olyan kőbunkó, és úgy lenéz mindenkit, mintha ő fújná a passzátszelet. Valaki most már seggbe rúghatná. (Dóri, te meg magadat rúgd seggbe, neked még van valamennyi agyad.)