az egyik kedves osztálytársam padján megpillantottam az éhezők viadala című könyv egy példányát, (s minthogy annak megvásárlására már korábban készültem, ám hárommillió forintos ára miatt ezt alaposan átgondolni kényszerültem, majd el is tántorodtam célomtól vagy mi) úgyhogy el is koboztam, töri epocha alatt elolvastam 60 oldalt, majd ebédszünetig eljutottam százig, és azt hiszem, ennyi pont elég is volt, mert bitang pusztulatosan fostosnak ítéltem, pont olyan mint a Delírium csak még zagyvább és olyan, mintha kábé egy 15 éves lány írta volna. Most megtekintettem az előzetesét, és nagyon tetszik, hogy Lenny Kravitz játssza azt az öltöztetőt, vagy szépségtanácadót vagy mit (erre például nem értem, miért volt szükség, egy ilyen túlélőkalandtúrához minek kell "ugly girl becomes pretty" epizód? Vagy ez mostmár minden művészeti alkotásnak az alapeleme kell, hogy legyen? Nem értem.), továbbá hogy Josh Hutcherson, az én (Mila Kunis és Emma Stone után) elsőszámú celebrity crush-om testesíti meg Peeta-t, akinek csak a nevét nem értem. Tűnődtem rajta, hogy az Egyesült Államok romjain létrejött Panemben most akkor milyen mértékben maradtak meg az emberi civilizáció nyomai, dehát ez az, ami nekem nagyon zagyva, és hogy ez a Peeta talán Peter lehetett valaha? Na mindegy, persze nem ártana elolvasnom az egész könyvet, vagy inkább trilógiát mielőtt így lefikázom, de igazából nincs kedvem már ezekhez. Mivel elhagytam a Pet Semataryt (feltehetően a héven), amit is szókincs gyarapítás gyanánt olvasgattam így az érettségi meg osztályozóvizsga meg hasonló szemétségek előtt, most Csehovval vigasztalom magam. Igaz, hogy az Éhezők Viadala izgalmasabb lenne, de valószínűleg körülbelül két órába telne kiolvasnom, majd értékes perceket vesztegetnék arra, hogy ezen olvasmányom hitványságát részletezzem barátaim számára.
...
Hmmm. Na, mégis el kéne olvasni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése