manfrotto

az van, hogy már két órája ülök a gépnél anélkül, hogy a művtöri nemtudommilyen feladatom elkészült volna, de minden más felesleges tevékenységemet is bevégeztem, így hát maradt a blogolás utolsó mentsváramként, nehogy olyasmit csináljak, amit tényleg kell.

Így hát elmondom, mit álmodtam két hónappal ezelőtt. Én nagyon szarul fotózok kint. Tényleg. A témahetet mint már egyszer elmondtam, nagyon élveztem, kivéve amikor fotóznom kellett. Egyrész rohadt hideg volt, másrészt annyira nincs semmi komponáló tehetségem meg látásom ehhez, hogy iszonyat. Álmomban ugyanúgy, ahogy éber valómban szoktam, minden lelkesedés nélkül nekiláttam bepótolni a témahetes dolgot (minthogy kb 2 használható képem készült 4 nap alatt), majd mindezt viszonylag hamar meguntam, nem törődve azzal, hogy a nyakamba akasztottam-e vagy sem, a gépet megszűntem fogni, nagyon rondán néztem az állványra, és azt morogtam, hogy "KURVA MANFROTTÓ! KURVA MANFROTTÓ!" És ez azért történhetett, mert a 4 nap alatt minden tizedik percben elhangzott valaki szájából hogy "manfrotto", és kissé mintha belevésődött volna a tudatalattimba ez a szó.

Na mindegy. Ma Vikinél aludtam és azt álmodtam, hogy alszom. Édesapám kijelentette, hogy ismét külföldre távozik, én meg teljesen logikátlanul viselkedem, ugyanis ennek örömére a lehető legtöbb éjszakát kívánom otthonomtól távol tölteni majd - holott soha semmi másra nem vágyom, minthogy egyedül legyek itthon egész este. Mindegy, nem értem. Köszönöm, hogy ezt leírhattam a művtöri helyett, hatalmas megkönnyebbülés.