"ne légy retek"

Úgy látszik, Regivel mi remekül értünk ahhoz, hogy bogarat ültessünk egymás fülébe, mert mióta azt mondta, hogy valószínűleg a front miatt fáj a fejem és nem attól hogy egész nap az agyamból lóg a füles, értelmet nyert az az elméletem, mely szerint a fejfájásom valami nyomáson alapszik, merthogy úgy érzem, kirobban a homlokom időnként. Nem. Nem időnként robban ki, hanem időnként úgy érzem.
Nade.
Rekordot döntöttem. 5:49-kor ért véget az iskolai pályafutásom ma, rohantam ki a buszhoz, rohantam le föl át össze vissza, és 6:27-kor itthon voltam. Zseniális egyszerűen. Mondjuk azt hiszem a moszkva téri metró lépcsőjén való futkorászást nem vállalom be többé. Az kegyetlen. Amúgy azért rohantam, mert fél nyolckor mentem vissza, ugyanis voltunk a dürer kertben és az volt a  vécé ajtajára írva, hogy ne légy retek, de nem ez a lényeg, hanem hogy nagyon sokat kellett várni a buszra hazafelé, és várás meg utazás közben olyan jót beszélgettem, hogy nagyon, bár semmi új nem esett valami jól amit megtudtam, de akkor is jól esett. Köszöntem. Megint gossip girlt nézek. Nagyon szar, Jenny Humphrey jobban tenné, ha elhunyna háztartási balesetben.