keep calm and carry on

első jelenet.
reptérre húsz perc alatt kiérés, imádkozás hogy egymás mellé ülés, egymás mellé ülés felett örvendezés, fentről barikák és zöld angol tájak csodálás, busszal messzire utazás szenvedés, olimpiai falu és Canary Wharf látás autópályáról, alvás. Ébredéskor Okszfordban levés, okszfordi házaktól elérzékenyülés, sok Foals hallgatás, mert Foals származás Okszfordból.
Okszfordban látás a hely, ahol Harry Potteres balkonjelenet meg tápolásjelenet forgatás, de ez annyira nem is érdeklés, hanem fordítva menő autók, angol feliratok, boltok, emberek látás, teljes elbűvölve levés, belvárosban skins dvd találás 40 fontért (mind a négy), lehet megvevés, sok tűnődés, primark találás, első felesleges dolgok vásárlás. Gapben találás szép pulóvert, 38 fontba kerülés, innentől leszarás.  Almás fahéjas  mézes tejes teás helyi italkülönlegesség kóstolás, meglepetés mert nem hányás. Starbucks bojkottálás. Buszra visszakerülés, út végigalvás. Londonba érkezéskor ébredés, nyitott szájjal az ablakon kibámulás. Várás, hogy folyópartra érjünk, majd rádöbbenés, hogy London nem levés olyan, mint Budapest, a folyó egyik oldalán is simán elférés. Megint Canary Wharf látás, besózva levés. Buszról leszállás kedves külvárosban. Bőröndöket a parkba vonszolás, helyi látványosságok lehetőleg tönkretevés. Várás az új családunkra. Szőke adonisz felbukkanás, lélegzetvisszafojtva várás, nevünk elhangzás, sikítva örvendezés elfolytás, szőke adonisszal hazatérés, félúton olyasmi történés amit nem levés kedvem elmagyarázás, de végül csak ketten élés adonisszal egy fedél alatt három helyett, házinénivel vacsorázás, angoltudás hiányosságait átkozás mikor Canary Wharfhoz fűződő álmok ecsetelés, remek kiejtés felett azért örvendezés. Ch jófejnek levés.

ez levés a házunk.

második jelenet.

első nap az iskolában, melyből nagyon semmire nem emlékezés, tanárnő nagyon csinosnak levés, óra hasonlítás akágéshoz, tehát tanulás annyira nem dominálás, de most amúgy komolyan nem emlékezés semmire, gondolom valami múzeumba menés, ami sajnos senkit sem érdeklés. Lakótárs hülyeségeket beszélés, de Vikivel alig beszélés, mert dráma létszükségnek levés.

- Kaphatok tőled valami vitamint?
- Csak magnézium van nálam.

- És az jó tüdőgyulladásra? Mert félek, hogy azom lesz.

- Kihozod légyszi a törcsim? A radiátoron van. Vagy fordítsd meg, hogy a másik oldala is megsüljön. 

- Miért fonod be a hajad éjszakára? Hogy göndörödjön? Vagy divatos akarsz lenni? 

Jaj tudom! Trafalgar Square-re meg a többi ottlevő helyre menés és St. Trinian'sből magamban idézgetés, Fatival nagyon sokat beszélgetés a Nemzet Galériájában, meglepődés mert Fati aranyosnak levés nagyon, majd kint a galambetetést tiltó tábla mellett galamb etetés, haverkodás az előbb nevezett lényekkel, meg helyi lényekkel. Leicester Square-en Vikinek 3 fontért fagyi vásárlás, kiröhögés. Ugyanitt Odeon mozi bámulás, Harry Potter premierek elképzelés, meg beleélés, hogy kiszökés este ide és Hanna megnézés. 

harmadik jelenet

Melyben végre elkezdnek a dolgok történni, mert mi éppen készülés, hogy minden este a szabadba kisétálás, környék felfedezés, de erről később mesélés. Vikivel kibékülés imitálás mert össze nem is veszés. Metróban látás, hogy Hanna premier levés aznap mikor hazamenés, kurvaélet gondolás. Talán asszem British Museumba menés és idegen nyelven beszélés nagyon vicces dolgokról, majd amikor idegenek magyarul ordibálnak hülyeségeket, nagyon elhallgatás és modorosan szégyellés magyarnak levés, másik múmiás terembe menés, idegen nyelvű diskurálás folytatás. Oxford streeten kapás másfél óra patrónusoktól, ezt keveslés, emiatt lázadás, kapás két és fél óra, ami megint kevés, de hagyás francba, rohanás.

Semmi értelmes nem levés, Primark viszont út másik végén, olyan Keleti-Ferenciek tere távolságra, szóval oda rohanás ész nélkül, útközben Abercrombie zacskós lányok látás, őket kérdezés Abercrombie hol levés (mintha nem tudás), időhúzás azzal, hogy oda menés-e, nem menés persze, rohanás tovább. Primarkban ott levés egész világ, elférés lehetetlen, ruhapróbálás pláne, de nem érdeklés. Amúgy Oxford streetet szarnak találás, mert sok embernek levés és járdán csak tűzoltófogásban közlekedés, hogy egymást el ne hagyás. Primark után mindent drágának találás, semmit sem vásárlás. Külön idegesítés, mert Body Shopban semmit nem vevés, külön sírógörcsölés mert paki férfi rámsózás pulóver 17 fontért, 17 font nagyon hiányolása, nagyon kétségbeesés, majdnem sírás :D 

Este sétálásnak levés a környéken, fiúkákkal találkozás, fiúkákat otthagyás a parkban, magunkat jól érzés, angliai élés és jövőnyári újrajövés tervezés.

szása britart.

Negyedik jelenet

Melyben királyi sarj esküvés, egész nap agyunkat szétunás mert ezzel foglalkozás, új tanárok kapás, egyik kérődzés folyamatosan, másik kérdezés hogy birtokolok-e amerikai szülőt, minden álom összedőlés mert azt gondolás hogy szép brit kiejtésnek levés, dehát szép amerikainak levés, 'faszom' gondolás. 'Sok hülye gossip girl'. 

Pubban ebédelés és a meccset esküvőt tévén nézés, közben fish&chips evés. Várakozás a csókra, pillanatra lepillantás tányérra mert krumpli elszökés, újra felpillantás, csóknak már meglevés, szentségölés. Csók visszajátszás négyszer. 'Durva' gondolás, 'még jó, hogy nem termékenyítették meg egymást ott helyben'.

Este Csabáék látogatás, állítás hogy szóltak, állítás hogy mi nem tudtuk (hazugság), házinénivel közlés hogy hazaérés után nincs kijárás (annak ellenére, hogy a beszéd szükségességét elkerülendő már a reptéren a kezünkbe nyomtak egy füzetet amiben minden benne volt, az is, hogy tízre érj haza mindig a családodhoz, ami asszem később van, mint nyolc) nőies művészi rendetlenség kifogásolás, Kriszta még Csabáékkal sokáig vitatkozás, mert annak mi értelme levés hogy este héttől ülünk a lakásban (BESZÉLGESS A CSALÁDDAL válaszolás, tanárt kiröhögés), patrónuskák és Anna indoklás, hogy ők is júzd tu bi fiatalok és tudás, hogy miket csinálás ilyenkor (...?), meg valami szerződéssel érvelés folyton, amit állítólag aláírás, én meg se szólalás,  mert tudás, hogy Krisztával úgyis kimenés és erről beszélés egész este.

ez mindig fél nyolckor jött. valódi fagyiskocsi benne valódi pedofillal

Én: - Ez neki kupi. Hát bazmeg! Attól még, hogy színes és egymáson van, nem kupi! Tudod, mi a kupi?... Hát.. NEM EZ! Beszarok. 

Kriszta:- Én meg leszarom. Ha ez neki kupi akkor feltakaríthatja. Megengedem. 

Kriszta bölcselkedései:

- Szerinted ha lefizetjük a nőt, akkor kienged? Ha adunk neki pénzt klotyópapírra, úgyis mindig fogyóban van. Vagy veszünk neki mégegy Metyit vagy mi ez, Mek. De m'ér Mek? Ja, mer Macaroni. De akkor miért nem Mak?

- Hogy hívják a pasit, Kornél? .. Vagy Cromwell? Corn Flakes? Valami ilyesmi neve van, nem, hogy Cromwill. 

- Cameron. 

- Csaba is milyen macsósan beállt, hogy ő is volt fiatal... Hát én ennek nagyon örülök, meg a macsópóznak is,  csak ne mocorogjon hozzá így, mert összehányom a belem. 

- Tessék, most WAPozni fogok itt ahelyett, hogy kint lennénk. És mindez a Hajni miatt. És megy a pénzem. És ezt kurvára ki fogja fizetni. .. Ők is voltak fiatalok... Hát nem tehetek róla, hogy ilyen kis stricik voltak, meg ribancok.  - Nézi a telefonját: - A Hajni nagyon meg fog halni. Laura. Holnap azonnal a parkba megyünk. Ha rajtakapnak, biztos kapunk valami szörnyű büntetést, hogy.. nincs Fish&Chips egy hétig. Fú. 

- DE HALLOD,  nekünk meg be kellett volna tolnunk nekik, hogy amúgy az egész osztály tudja, hogy dugnak a Hajnival. És a Csaba ma különben is azt mondta, hogy mindent ihatunk, csak alkoholmenteset nem. Ők is voltak fiatalok bazmeg... Hát, akkor tudhatnák, hogy kimászunk a tetőre, és akkor látni fogjuk, ha odalent masszírozgatják egymást. Fú, hát azt hittem, összehányom magam. Már megint vécéznem kell. Borzalmasak az ereim. Ha kijön velünk a Kornél és vigyáz ránk, asse jó?

- Én holnap nem fogok szót fogadni Hajniéknak. Elüttetem magam egy busszal, aztán mehetnek a börtibe, ahogy Anna is mondta. Ilyet szól: nem akarok menni a börtibe. Hát, pedig kurvára, hogy fogsz! Ha levágom a kezem, azért BÖRTIBE megy? 

- Felelősségre vonják, valami ilyesmi. 

- Az vicceske! Nagyon rossz leszek holnap. 

- Annának mi lehet a neve msn-en? Börti Anna? Anna a Börtiből? Csaba pedig Csaba, a vagány. 

- Vagy Csabalekosz. 

- De te most mit írsz? 

- Naplót. 

- Nem írsz naplót. Nincs benne a szerződésben.

Kriszta haját jéghideg vízzel mosás, ő a vizet túl melegnek találás, majd ezen önmagát túltevés, és szentségelés folytatás. : - BAZMEG. És még Ennáék kint vannak, mi meg nem. Ez annyira gáz, hogy még a Csaba is kiröhögne, ha megtudná. Ezt SENKINEK nem mondjuk el. Fú. 

Én kirontok a vécéből: - Az előbb tisztán hallottam Ennát, amint azt visítja, hogy "MARCIIII". 

Kriszta: azt a levédeni való fejet vágja, amitől röhögőgörcsöt kap az ember, ha meglátja. Ez rímelt. 

- Ah, nem bírom a hasam, olyan nehéz, mint szegény Junikáé. Láttad azt a filmet? Na, viszem a kurvanagy hasam, pont mint szegény Juni. 

- Juno.

- Nekem azonban fáj a szám.

- Nekem meg az egész nyelvem! Leharaptam. Kurva Katie meccs, vagy mi volt az, esküvő. Nem bírtam figyelni. 

Ötödik jelenet tán

Ez szombat volt, de fogalmam sincs, mit csináltunk, a Science Museumra tippelek, meg arra, hogy ezen a napon hittem azt, hogy vakbélgyulladásom van. És akkor ezen a napon volt egy szökési kísérletünk. 

- Mondom az Ennának reggel, hogy mi nem mehettünk ki este, errő ilyen izé fejjel, hogy "mi kint voltunk későig." Ú, mondom, ennyire senki nem lehet buta ember, hogy nem fél tőlem.

a szent park

Hatodik-hetedik jelenet

Nem emlékezem. Greenwich látogatás, azt hiszem. (Greenwichet többízben 'Greenich'-nek írás a képeslapokon, ezt otthon észrevevés, nagyon analfabéta érzés) Vikivel különösen jó nap, bár ő nagyon szenvedés sáskabarát miatt, Sophie-val és Ch-val négyen fehér konverz viselés, ezt észrevevés, nagyon röhögés, DLR-rel utazás, Canary Wharf látás nagyon közelről, Gergővel egyezkedés az érdekházasságról, Klikk és Bajos Csajok játszás nagyon sokáig (Ch a fő, Viki a feltörekvő Lindzi Lohen Kler, én vagyok a dagadt Dylan és Sophie a buta 'nem vagyok buta!' röhögés), Greenwichben amúgy is remekül mulatás mert minden kibeszélendő embernek jó fedőnév találás, amit mostanra elfelejtés. Greenwichben a hosszúsági körön  ami valójában vonal, na mindegy, ugrálás, mondás, hogy 'Nyugaton levés, túlgazdag, okos, sajátfingszagolgató toleránsnak levés, *ugrás* Keleten levés, csóró hülye balkáni bunkó  csöves fonák gecinek levés'. Viktóriával nagyon sok idő eltöltés nyáladzás a simply foodban.
Ja, és jó sok szarkavarás. Az osztály társadalma ill. hierarchikus rendszere szarabb levés mint skins és gossip girl együtt. Szása már majdnem biztosan szerelmes az iPadbe. Hazafelé felfedezés, hogy DLR önmagát vezetés, szentlélekhez imádkozás.

akarás, hogy ájpod beleolvadás fűbe és tűnés mintha valaki egy almát hagyás volna benne, de nem annyira sikerülés

nemtomhanyadik jelenet

Nagyon okosan kifejtem Krisztának legszörnyűbb félelmeim. 

- Laura, te olyan okos vagy... és olyan buta egyben, hogy az valami nemtudom. 

Afelett sopánkodás, hogy az emberek itt vacsorázás, én meg szörnyen meghízás. Szervezet frissen felhagyás jó szokás, hogy minden étkezés után hányás, dehát jó lenne mégis inkább egyfolytában csak hányás, mert elviselhetetlen az étel mennyisége.

Valamilyen oknál fogva Kriszta felsorolta, hogy kit miért sajnál az osztályban. - Szegény te... hozzádért a Soma. Szegény Szása. Nagyon... kicsit csicska, szegény Marci, kismarcinak hívják, szegény Nagymarci, nagymarcinak hívják. Szegény Samy. Az a test... úgy néz ki, mint egy kibaszott sáska! Szegény Viki, egy sáskával jár. Szegény Laci, úgy néz ki, mint Jézus. ... Szegény Rúter. 

Azért vonakodtam amúgy kiírni néhányat, amin amúgy megfulladtam a röhögéstől, mert úgy tűnhet, hogy kommunikálni csupán káromkodva tudunk (ami igaz) és ezt viccesnek is találjuk (hát ez is), de ami a legviccesebb, az Kriszta hanghordozása, szerencsére csináltam róla videót, amin hasonló dolgokat fejteget, és nagyon jót derülök rajta mindig. 

Kriszta beszél az öccsével: - Képzeld, nem ülhettem fel a London Eye-ra. Az a kibaszott nagy karika a Temze mellett. ... Na, az. 

- Akartam küldeni amúgy képeslapot, de lusta voltam lemenni a postára, meg venni is, és asse tom mi a címünk. 

- Anglia ELŐTT sem vettem semmit, és Anglia.. Angliána... Angliá...n se. 

- Angliában. 

Azt hiszem ez volt a legcsodálatosabb vacsorázásunk. Szótlanul, arcunkon jóságos mosollyal ültünk asztalhoz, csak ketten voltunk a laksában, és én tökre élveztem azt képzelni, hogy ketten élünk. Szóval leültünk, én körülbelül az ötödik másodpercben felborítottam a vizemet, szétfolyt az asztalon, Kriszta felpattant, hozott törlőkendőt, együtt felnyaltuk az egészet, mindeközben egyáltalán nem szólaltunk meg, és az arcunkon ottmaradt az a középkorú angol teázó nő-arckifejezés. Fel kellett volna venni videóra. 

Május másodikai jelenet

- Laura, ne röhögtess. Nem tudok konszolidálódni a müzlivel. 

- Amúgy a repülőn miért nem kaptunk folyamatosan sms-eket, hogy üdvözöljük Franciaországban meg Hollandiában meg ezek? Túl magas a... határ? ... Igen, komolyan kérdeztem. 

Én: - Azért kedves a Hajniéktól, hogy így kifáradtak elénk. 

- Ez miért kedves? Ez miért lenne kedves? Ja, most ironizáltál? Csak mert olyan komoly fejed volt. ... Nem akartalak megbántani, hogy milyen gecibuta lettél mostanában. 

Tate Modern látogatás, modern festményeket bámulás és nem értés, Csabának Millenium Bridge-en Canada Tower felé mutogatás és magyarázás hogy ott dolgozás ha felnövés nagyra öt év múlva. 

Többi nap leírásához igen kevés kedv érzés! Semennyire sem emlékszem már :) 

 Valamelyik nap még amúgy megint elmentünk a Marbe Arch-hoz mert mindenki prájmárkolásra vágyott, és akkor elköltöttem azt a pénzemet is, ami nem volt,  és nekem ezen a napon lett elegem az egész utazásból, egyrészt délelőtt szükségem lett volna egy szívlapátra amikor Hajni öt méteren nyolcszor állított meg minket hogy összeszámoljon, aztán délután hatalmas balhé lett abból, hogy a Hyde Parkban hárman leálltak enni, és kb 3 percig nem voltak velünk (senkinek nem tűnt fel), ez a balhé másnap délelőtt folytatódott, és ezen az estén túlvilági örömmel pakoltam össze a bőröndöm, holott volt még vagy egy hét a hazajövetelig. Nagyon szörnyű volt, istenem. Imádom, szerelmes vagyok Londonba, tényleg, sosem éreztem magam még ilyen jól városban, de ez, hogy EGYÜTT kell lennünk, igencsak megviselt. Tényleg, vagyunk annyira értelmesek, hogy ha megmondják hova menjünk, elmegyünk egyedül, a metróvonalak irányait is kb három nap volt megjegyezni nagyjából, pedig nincs kevés, angolul állítólag remekül beszélünk, akkor mi a faszom az akadálya hogy délután kettő és hat óra közt azt csináljunk és olyan tempóban, ahogy szeretnénk? Ha úgyis kiadják a hülye feladatokat, mondjuk elmondja hogy mit kell megkeresnem az adott múzeumban, szerintem remekül boldogulok. Aki meg akkora nyomorék hogy elrabolják meg eltapossák meg belökik a metró alá, az menjen csak a Jubilee Line-on, és/vagy maradjon mindig a PATIKKAL. Az eltévedésről meg annyit, hogy minden második embernél ott van a kicseszett ájfón, amin rajta a kibaszott világ, ÉS MÉG TELEFONÁLNI IS LEHET VELE, HŰŰŰ! Vagy nem tudom, de ez így fertelmes volt, hatévesekkel lehet így, de itt kábé mindenki 16. Örülök, hogy nem lettem ideges pusztán a dolog felidézésétől.

ő örült, hogy Londonban van.

Hát szóval ennyi. Nagyon csodálatos hely London, tényleg, az egyetlen dolog ami pont olyan mint a nedves kis álmaimban, dehát olyan rohadt jó volt hazajönni hogy csak na. 

UTOLSÓ FELVONÁS

Repülőn kövér amerikaiak közé ültetve levés, annyira nem elkeseredés de tudás hogy repülés levés unalmas 10 perc után, tudás hogy az út levés 2 óra, kétségbeesett körbenézegetés, várás, hogy Lina mellé nem ülés senki (Lina mellé beülés kisgyerekes család), várás, hogy Fati mellé nem ülés senki, felfedezés hogy Viki ülés egy sorral előbb és másik féltekén, agyban gyors szervezkedés, Viki mellett ülő amerikai embert rávevés, hogy helyet cserélés, amerikai ember levés nagyon jó arc, helyet cserélés, és megint megkapás amit akarás, kissé kiábrándulás. Vikivel repülést nagyon unás, nyolcperces videó készítés, nyolcperces videóban legalább ötször lezuhanást imitálás, mellettünk levő nőt már nagyon idegesítés, ezt élvezés, amúgy szenvedés, fülest orrba dugás, ezt lefotózás, tovább szenvedés, Budapest fölött nőn keresztül kibámulás ablakon, Budapest kinézés igen szépen fentről éjjel.
Utashídról belépés pillanatában sms küldés Regina, Barnabás és Jázmin részére hogy megjövés, útlevélellenőrzésnél Eredet-játszás (ezt amúgy minden útlevélellenőrzésnél csináltuk és nagyon mulattató volt), csomagvárás közben örömtánc hogy itthon levés, fiúkon röhögés ahogy utazás azon a dolgon, amin a bőröndök jövés. 

ITTHONLEVÉS.

Na, tehát valóban remek volt, köszönjük a lehetőséget. 

 ez levés propagandafotó. Gyönyörű. Magát vezető vasút.

fotózás ahogy Kriszta fotózás Keneri Vóf