hétfő, május 17

miáú

Nincs kedvem leírni a montekárlót :D Hát az a lényeg, hogy van ez az open casting, ahova regisztrálni kell (kálvin tér, dm melletti), aztán ők időnként hívnak.

Volt egy olyan kis történet, hogy Szelinámnak elkezdett viszketni a térde, mire odament hozzá ez a szemüveges kisasszony, akit azon a világhírű ikarusos propagandafotón is látni, és megkérdezte, hogy mi a problémája. Erre nem értettem, hogy mit felelt. Aztán kérdezi a kisasszonka, hogy: - "Hívjuk a mentőst?"
?!
 Pár századmásodperccel később meg is jelent a mentőoverallos csajszi, aztán képszakadás, valahogy a kezébe kerül egy doboz claritine meg calcium sandoz.
Meg a  "HOZZATOK EGY POHÁR VIZET SELENÁNAK!" Ami akár "Földrengés van" vagy "Mind meghalunk!"-nak is beillett volna. Általános pánik, mert Selena allergiás a statisztákra. Szükségállapot. Katasztrófa!

Amúgy két jelenet volt: egy egy fóti iskola udavrán, a másik meg dunakeszin, egy tornateremben, ott klarinétos voltam, fóton meg ölelkező ember XD És egyszer rámfújta a szél Selena csodálatos talárját, merhogy én mögötte álltam körülbelül fél órát, míg sikerült átpakolni a fényeket, meg mindent.

Na, ennyit róla.

Amúgy olyan érdekes, hogy a south parkban néha mekkora bölcsességek hangzanak el.
Volt az a  rész, aminek a végén Butters ugye azt nyilatkozta, hogy azért szomorú, mert előtte, nagyon boldog volt. Hát én négy óra huszonhét perckor a balett terem plafonján tartózkodtam örömömben, este kilenckor pedig sikerült összegöndörítenem a hajamat és a párnámat, annyit bőgtem.

You are the nicest thing I've ever seen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése