A HÜLYE LIBERÁLIS ISKOLA! AHOL AZ IGAZGATÓ SZEMÉT FESTIK A KISLÁNYOK!

Az a baj, hogy én most nem akarok itt lenni a gép előtt, hanem szeretnék egy szalmazsákon feküdni  amit ellepnek a vizes ruháim és meg is tapostam az ex-fehér tornacipőmmel, merthogy az éjszakai túrán beleléptem valami mocsárba annak ellenére, hogy figyelmeztettek, bal oldalról kerüljem el az objektumot. Fél kiló piros lekváros kenyeret szeretnék reggelizni, irigykedve nézni a tejivókat és beletörődően szürcsölgetni a magam teáját, szörnyen érezni magam a naposok helyett akiket ugráltatnak, és csalódottnak lenni amikor én vagyok napos és nem is ugráltatnak, Horn és Nádori rémmeséjét hallgatni, Horn és Nádori gyalázó beszédeit hallgatni, szersátorból öltözködni, budiban keresni a lehúzót, életem első viharpánikját újra átélni és tátott szájjal bámulni ahogy mindenki rohangál, sátrat fűz és árkot ás, mintha katasztrófára készülnénk, második alkalommal pedig már magam is ügyesen sátrat fűzni, zseblámpáért könyörögni, Blanka baldachinja alatt négyen aludni, ketten elkezdeni frizbizni hogy aztán a fél tábor beálljon, erdőben csatangolni, bekötött szemmel Petivel barchobázni, dalolni, tó mellett a zuhanyzóban pletykálkodni, a lemerült telefonomat nagyon leszarni és napokig a civilizációtól teljesen elzárva lenni, majd kíváncsiságból mégis feltöltetni és megnézni hogy mennyien kerestek, az ipodomat viszont nagyon nem leszarni és mintha egy alvójáték lenne, azzal a markomban elaludni, hálózsákban ülni a tűznél, nagyon vicces előadásokat látni és gyártani, listát írni a tábor adoniszairól, lavórt mosni, többedik viharban egy szál pulcsiban próbálni megmenteni a sátrat és kilökdösni a vizet a ponyváról, de az egész folyjon a testemre így csurom vizesen végigülni a ki mit tudot és a tüdőgyulladás kialakulását figyelemmel kísérni, egyébként a melegtől szenvedni, nézni ahogyan a többiek tornyot építenek de ebben részt venni már nem igen, mert elég durva a testsúlyom viszont másokat sem bírok el, észrevenni hogy az egész doboz testápolóm elhasználódott, biztos írtam már, de a csillagokat bámulni a réten, a sátor bejáratában takarodó után, meg a tónál a stégről, mert én még sosem láttam ennyi csillagot, 42 kilométert túrázni, nagyon kínosan érezni magam miután végigbeszélgettem az ebédet és Szilva figyelmeztetett, hogy ötven ember várja, hogy befejezzem a barssóimat, hirtelen Szlovéniában (a telefon szerint Horvátországban) lenni, nem növeszteni vízhólyagot a tornacipős lábamra ellentétben a túracipősökkel (önelégült arckifejezés), nem érteni a szokásokat, bénázni métánál, nagyon éhesnek lenni a rengeteg evés ellenére, vélt vagy valós szociális bénaságomat legyőzve barátkozni, elesni, Mikát ölelgetni, a keretsztorit elhinni, nomád táborban lenni.
Adjon Isten jó éjszakát!

Húsz kicsi nomádos tómenetre indult, de vissza már csak tizenkilenc fordult.
Tizenkilenc kicsi nomádos hátizsákot cipel, és egyik vállából a vér kispriccel.
Tizennyolc kicsi nomádossal métázni ment a csapat, nagyot lendül az ütő, egyre lesújtanak.
Tizenhét kicsi nomádos az ebédre készül, egy belekóstol, és jólétre szenderül.
Tizenhat kicsi nomádos kereste a fényt, míg az egyik *valóban* meglátta a fényt.
Tizenöt kicsi nomádos egymást aludni is hagyja, ám egyiküket felkapja és elviszi a hangya.
Tizennégy kicsi nomádost elkap a viharpánik, egyikük holtteste az árokban ázik.
Tizenhárom kicsi nomádos reggelit eszik, egyikük a lekvártól örökre kifekszik.
Tizenkét kicsi nomádos a bálban táncikál, egyet azonban agyonütött a partyfakanál.
Tizenegy kicsi nomádos szalmazsákban hasal, az egyik a masszázsba azonnal belehal.
Tíz kicsi nomádos szersátorban kutat, ellepnek egyet a ruhák, s nem talál kiutat.
Kilenc kicsi nomádos lemegy a strandra, egyik bombát ugrik, s egy árboc felnyársalja.
Nyolc kicsi nomádos a sárban birkózik, egyiket lenyomják, többé nem lélegzik.
Hét kicsi nomádos a focilabdát dobálja, sajnos az egyiket pont fejen találja.
Hat kicsi nomádos ki mit tudra gyakorol, a rúdról egyikük lecsúszik, feje búbja betörik.
Öt kicsi nomádos a kocsit nem bírja, és a fürdősátor lesz egyikük sírja.
Négy kicsi nomádos a budiban szaglászik, egyik beleszédül, többé ki nem mászik.
Három kicsi nomádos gyalázásért fizet, az egyik nem bírja, s a halálba siet.
Két kicsi nomádos az erdőben csatangol, egy vadkan szarván felöklelve landol.
Az utolsó nomádos nyit egy tér-idő kaput, de a portál instabil és neki is kaput.

E szörnyű mészárlás csak rémálom volt, a valóságban egyetlen nomádos sem holt!