A hetem több szempontból is csodálatos volt, például elhagytam a diákom a háromnapos bérletemmel, nagyon sokszor elestem, bevertem a fejem mindenhova, életemben először lógtam óráról, rettenetes mennyiségű ételt tömtem magamba, ami mondjuk tényleg jó, nagyon sokat voltam Vikivel, továbbá pénteken, mikor az Új Színházban voltunk hogy megtekintsük milyen a kulisszák mögött, a színházigazgatótól kaptam egy könyvet mert "olyan nehezeket kérdeztem", aztán a szerdai kirohanásomat követően megint elkeseredtem egy kicsit, látva, hogy rajtam kívül nagyjából senkit nem érdekel az amit lát, sőt csomóan személyes sértésnek veszik, hogy engem igen.
És nem bírom eldönteni, hogy fotóra vagy jelmeztervezésre menjek (a díszletet azért nem írom ide, mert arra képtelen vagyok), de annak azért örülök, hogy sikerült egyértelműen a művészeti mellett döntenem végre.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése