Kell pisilni?

Regina ismét tiszteletét tette nálunk.
Az úgy volt, hogy miután kiszakadtam balettról, be is ülhettem Regiék kocsijába, amiből hamarosan ki is szállhattam, hogy bemehessek Reginával a könyvesboltba.

Hazafelé, a buszon ült előttünk egy csávó, aki igen hangosan telefonált, ami nem is lett volna baj, ha nem röhög úgy, mint egy..őőő... repedt fazék? Mutáló szamár? Nem is tudom mire hasonlított, és közben a hátunk mögött is telekommunikált egy srác, ő meg hülyeségeket beszélt, azért röhögtünk rajta.
A szobámban igen tiszteletteljesen viselkedtema kedves vendéggel szemben, mert miután felpakoltam magam az íróasztalomra, és őt hallgattam, egyre csak az ablakomon tekintgettem kifelé, és néztem ahogy sötétedik be a város.

- Ne haragudj, de valamiért úgy vonz most az éjszaka.

És ekkor el is határoztuk, hogy elmegyünk sétálni este. Néztünk még egy kis csájld of áör tájmot, aztán elvonultunk.
Méghozzá a feneketlen tóhoz, tök gyalogosan. Nagyon furcsa útvonalon mentünk, illetve ismertem a helyet, csak még este nem jártam ott, és így elég rémisztő volt. A Villányi úton lyukadtunk ki, ami szép volt, mert már szép díszkivilágításban pompázott a kis Szent Imre gimnázium, vagy a melyik. A sárga a templom mellett. Köszöntem.

A Feneketlen tóhoz érve nagyon furcsa dolgot tapasztaltunk. Bazi nagy társaságok, itt ott összeverődve, enyhén szólva nagy hangerővel. Egy csomó csoport. Hát, nagyon fura volt. Na mindegy, sikerült beolvadnunk, de azért az egyikük megérdeklődte, hogy "kell-e pisilni?"
Nem válaszoltunk, aztán bosszankodtunk, hogy miért nem mondtunk igent.
De nagyon tetszett nekünk az egész, mármint nekem nagyon tetszett. Kimásztunk az egyik ilyen stégszerűségre, ahova amúgy tilos, és nagyon jól elvoltunk.
Azt hiszem, tizenegykor indultunk haza.

Viszont otthon hajnali négyig beszélgettünk, aminek az lett az eredménye, hogy a távozása előtti másfél órában teljesen lekonyultunk, és alig hangzott el pár értelmes mondat, nemhogy vicces.

Deee. Most az esti beszélgetés hatására úgy döntöttem, hogy nyitok egy Harry Eden füzetet, ami valójában nem Harry Eden füzet, csak éppen semmi más nem jut eszembe. Mindenesetre megpróbálok beleírni két történetet. (Az egyikben benne a van a kis Harry.) Ami igazából nem is történet, hanem nem tudom, hogy micsoda. Regi, mik azok? :D

Regi: - De mi a neve?
Én: - Linú. Három úval.

Regi: - Láwcsi, nővéjkém, szerike van, nagyon láw. (nem ezt mondta, hanme valami sokkal viccesebbet, és sokkal többet.)
Én: - Jaj, kicsi húgom, puxa.

Regi: - Gyere, twinsem.

Én: - Jaj, úristen... megint szúr a szívem.
Regina: szemrehányóan. - Na tessék!

Megreccsentettük az ágyam. Egy kicsit.

Regi: - ó... de mondanunk kellett volna neki, hogy jó, semmi baj, akkor majd megyek a... Gergővel. (hatásszünet.) - Én úgyis Gergely lettem volna. És be kellett volna szólnom a telefonba.
Én: - Igen, hozzáfűzted volna egy tipikus 14 éves fiúhoz méltóan, hogy "eőőöh."
Regina: először röhög, aztán: - vagy hogy hé, Laura, ki van ott, kivel beszélsz?

Ez nagyon vicces, főleg mivel rajtunk kívül senki nem érti.

Azt akartam még közölni, hogy megtaláltam mindössze öt fontért a Flashbacks of a foolt dvd-n, az amazonon.
Úgyhogy majd ha megvettem a hülye new moont, akkor jön a Flashbacks of a fool.