újabb roppant jó hírek.
Először is: otthon feküdtem dögvésszel, és azt kerestem, hol is lesz az otthonomhoz legközelebb tame impala koncert, hát kábé japánra számítottam, erre lett az lengyelország is ami egészen megnyugtatónak tűnt, majd másnap Min felhívott hogy lesz a szigeten, OLLÉ!
A másik kicsit régebbi, és nem is ilyen bombasztikusan jó újság jellegű hanem inkább de jó életem van jellegű, és az a lényege, hogy a jövő héten megint nem járunk iskolába tisztességesen, hanem egy általunk kívánatosnak tartott mesterséget űző ember nyakában loholhatunk és figyelhetjük ahogyan űzi a mesterségét, nos éppenséggel van egy fotós, Stiller Ákos, akinek én a fotóit tartom nagyon kívánatosnak, ezért csibén így szóltam: mivel nem hiszem, hogy egy aneszteziológus szakorvost lehetséges illetve értelmes volna követnem, ezért én Stiller Ákost szeretném követni. És követhetem! Őt személyesen! Zseniális! Mindenki jöjjenek engemet ünnepeljenek. Meg a csodálatos, páratlan, nagyszerű iskolámat, de tényleg.
Hétvégén viszont azért dobbantok. Valami olyasmit találtam ki, hogy majd választunk egy pályaudvart és felülünk Annával a leghamarabb induló, lehető legmesszebbig menő vonatra, de közben meg annyira szeretnék már a Fertő-tóra menni, hogy inkább oda megyünk. Vagy Balcsira. Vagy akárhova. (Van fogyikártyám, most már enyém a ország.) Csak kapjunk levegőt. Stresszes élete van a 17 éves árt studenteknek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése